Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Hazamegy a Magyar Szárnyak
Шзшшрщу 3i Мэдрш* HUNGARIAN WINGS — MAGYAR SZÁRNYAK c/o A. John Peterdi 4 Beau Street Norwalk CT 06850-2437 USA Tel.: (203) 847-7481 1995. február 15-én. Dr. Szabó József tábornok Úrnak és Dr. Iván Dezső ezredes Úrnak, Lakóhelyeiken, Magyarország Igen tisztelt Tábornok Úr, igen tisztelt Ezredes Úr, kedves József és Dezső Bajtársaim ! Az Észak-Amerikában immáron több mint két évtizede megjelenő "Magyar Szárnyak" (MSZ) évkönyv szerkesztőjeként fordulok Hozzátok Pálos Géza barátom tanácsára. Évkönyvünk 1974-ben látott napvilágot egy néhányoldalas értesítő formájában, majd — főleg külföldön élő bajtársaink közreműködése folytán — évről-évre terjedelme, tartalma és színvonala nőttön nőtt, míg el nem érte jelenlegi formáját. Az utóbbi hét-nyolc év egyre enyhülő politikai légköre megengedte azt is, hogy otthon élő bajtársaink emlékeit is leközölhessük. Évkönyvünk — mint az 1970-es évek elején a kanadai Oshawa városában, néhai Domonkos János bajtársunk házában megalakult "Magyar Aero Múzeum" (MÁM) egyesület szócsöve — a magyar repülő múlt felelevenítését, a repülő bajtársi szellem ápolását, kiváló teljesítmények tárgyilagos megörökítését tűzte ki követendő célul. Miután a Múzeum anyaga 1992-ben egy idegen megszállástól független Magyarország Hadtörténeti Múzeumában talált új otthont, a MÁM igazgatósága megállapította, hogy létjogosultsága megszűnt és tavaly az Egyesületet feloszlatta. A Magyar Szárnyak feletti eddigi felügyelete ezáltal véget ért. Megalakítottuk a "Magyar Szárnyak Baráti Közösségét'(MSZBK), melynek alapszabályai (1993/94-es számunkban leközöltük) lényegében azonosak a MÁM alapszabályaival. Míg azonban a múltban a MSZ hivatalos címe megegyezett a MÁM kanadai címével (annak ellenére, hogy a szerkesztés, nyomtatás és a kiadás már évek óta az USA-ban történt), legutolsó, 1993/94-es számunk már teljes egészében "átköltözött" az USA-ba. Az évek múlása érezhetően tudomásunkra hozta, hogy a "mi időnk lejárt", gondoskodni kell utódokról, akik hajlandók hasonló szellemben tovább szerkeszteni az évkönyvet és tovább ápolni a magyar repülés ügyét. Fiatalokra van szükség, akik tovább viszik a fáklyát, akik jártasak a mai modem repüléstechnika berkeiben, s akik átfogóan, politikamentesen tudják tudatára adni olvasótáborunknak, főleg a fiatalságnak, a repülés igazi értékét, szépségét, a repülő bajtársi szellemet, hagyományokat, elődeink tiszteletét. A fenti szempontok mérlegelése mellett még egy fontos tényezőt szeretnék felhozni • a MSZ-nak ma már otthon van a helye. Az otthoni szerkesztés sokkal nagyobb olvasótábort, népszerűséget biztosít, mint az itteni. Gézával és még néhány öreg repülő bajtársammal alaposan meghánytuk-vetettük az elénk tornyosuló problémákat és Géza elgondolását 100%-ig elfogadva fordulok Hozzátok kedves József és Dezső Bajtársaim: Kérlek, vállaljátok el a MSZ további szerkesztését az 1996- os évfolyammal kezdődőleg. Ennek a feladatnak az elvállalására Nálatok alkalmasabbat, rátermettebbet nem is lehetne találni. Minden erőmmel azon leszek, hogy munkátok beindításában — szerény képességeimhez mérten — a legjobb tudásom szerint segítségetekre legyek. Igenlő válasz esetén, s amennyiben azt személyi körülményeim megengedik, szándékomban van a tavasz folyamán Magyarországra repülni és a részletkérdéseket Veletek megbeszélni. Abban a reményben, hogy kérésem meghallgatásra talál, szíves válaszotokat várva igaz honfi- és bajtársi szeretettel köszöntlek Benneteket 313 Péterdi A. János Másolat: Pálos Géza bajtársnak. Péterdi János úrnak Tisztelt Péterdi Úr, kedves János Bajtársunk Lakóhelyén, USA. Mindenek előtt szeretnénk megköszönni kedves és baráti, bajtársi hangvételű leveledet, s ha megengeded mi is e közvetlen, tegező hangnemben válaszolunk. Úgy gondoljuk, hogy a repülő múltunk, a magyar repülés iránti szeretet és elkötelezettség, az idősebb korosztály katonai repülői iránt érzett tisztelet és őszinte elismerés feljogosíthat bennünket arra, hogy még személyes megismerkedésünk előtt az általad is használt közvetlen hangnemet mi is átvegyük. Nagyon jó érzés volt olvasni kedves leveledet, amelyből sugárzott a magyar katonai repülés iránti elkötelezettség, amely a ti korosztályotokat és a politika viharától külföldre kényszerült második világháborús repülőket olyan egyértelműen és meghatározó módon jellemez. Mi mindketten tőletek tanultuk meg a repülést szeretni, s a Magyar Szárnyak lapjain már a 70-es évektől figyelemmel követhettük izgalmas háborús élménybeszámolóitokat. Mi mindig úgy éreztük, hogy tiszteletet érdemelnek azok a bajtársak, akik hősiesen helytálltak és hazájuk iránti szeretetüktől vezérelve, ha kellett, életüket is hajlandóak voltak feláldozni. Nagyon örülünk, hogy az Oshawa-i Múzeum anyaga hazakerült, s méltó helyet kapott a Hadtörténeti Múzeumban. Mi azt hisszük, hogy ehhez hasonlóan a MSZ is megtalálja helyét újra magyar földön, s a hagyományok teljes tiszteletben tartása és ápolása mellett minden olvasó számára élményt nyújtó, a magyar repülés és benne a katonai repülés igaz ügyét szolgáló anyagokat tudunk megjelentetni. Biztosak vagyunk abban, hogy ehhez a szellemi és reméljük, hogy az anyagi feltételeket is meg tudjuk teremteni. Kedves János Bátyánk ! Kedves leveledben közölt felkérést mindketten vállaljuk, nagy megtiszteltetésnek vesszük, s a megtisztelő bizalmat előre
