Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Életrajzok
kül fel tudott szállni. A probléma az volt, hogyan repültessük a Bückert. Egy 300 m hosszú és kb. 10 m széles futópályát ástunk ki a hangárokkal párhuzamosan, azoktól mintegy 100 m távolságra, észak-déli irányban. Talán még emlékeznek erre azok a bajtársak, akik 1936/37-ben Szombathelyen szolgáltak. Ezen a pályán szállt fel a Bücker minden probléma nélkül. A kiképzés néhány napon keresztül folyt, ami alatt mindenkire sor került.. A filmeket kiértékeltük és személy szerint okmányilag rögzítettük. Természetesen ugyanakkor más gyakorlatokat is végeztünk. így — amig csak az időjárás megengedte — a Boszorkányok sokat repültek és, már amennyire emlékszem, senki más nem követte példánkat. Csodák csodája, hogy a repülőtérparancsnok egy szóval sem avatkozott bele a kiképzésnek ebbe a módszerébe, sőt Sasváry is — amikor megtudta — örömmel vette. A jó szombathelyi repcsizők a hóban kiásott futópályát a nevemre keresztelték.... És egy kis csoda Ausztráliában is történhet • Az 1991-es MSZ-ban már írtam ausztráliai repülő munkámról. Közel harminc éven át működtem közre a repülő kiképzésben, amire most nem térek ki. Szeretném megemlíteni, hogy e szép hivatás gyakorlásához milyen igazolvány, illetve az igazolványon feltüntetett repülő jogosítvány volt érvényes. Mindezt a Légügyi Minisztérium engedélyezi, amit abban az időben "Department of Civil Aviation "-nak (Polgári repülési osztály) hívtak, mai neve pedig "Civil Aviation Authority of Australia" (CAA — Ausztráliai Polgári Légügyi Hatóság). Az igazolvány kiadását, illetve meghosszabbítását ellenőrzések és vizsgák előzik meg. Hogy valaki oktató legyen, ahhoz első követelmény volt a "Commercial licence" (Kereskedelmi pilóta igazolvány) megszerzése. Ez bizony hosszú időt vett igénybe egy kezdő tanulónál. Csak ennek a birtokában lehet az oktatói kiképzést elkezdeni, ami még legalább 50 órai kétkormányos oktatást jelent. Ezt az oktatást csak egy "senior" oktató végezheti, azon felül repülő elméleti előadásokat is magában foglal. Az én időmben — az ötvenes évek elején — ez az oktatás nagyon szigorú volt, főleg az akkori, nehezebben repülhető gépek miatt. Öt repülő oktatói fokozat volt: C fokozat Minimum 250 óra repült idő. Aki megszerezte és álláshoz jutott, az csak alapkiképzést taníthatott, senior oktató ellenőrzése mellett. Egyedülrepülésre nem küldhetett növendéket, hanem azt lejelentés után egy felsőbbfokú, erre már jogosult oktató ellenőrizte le és engedte el, hajónak látta. B2 fokozat : Minimum 300 óra repült idő. Elvileg ugyanaz, mint a C fokozat, de most már több oktató időt gyűjt és egyszerűbb navigációs feladatokat is végezhet növendékével. B1 fokozat : Minimum 1000 óra repült idő. Minisztériumi ellenőrzést kap. Alapkiképzésben szabad kezet nyer. A2 fokozat : Minimum 1500 óra összidővel kell rendelkeznie. Mindent taníthat. Műrepülő képesítés követelmény, de annak tanítására nem jogosult. Ha arra képesnek tartja magát, ellenőrző vizsgáért folyamodhat. A1 fokozat Minimum 2000 óra összidő. Ez a legnehezebben elérhető fokozat. Kiváló elméleti és gyakorlati repülő tudást, valamint annak tanítását kívánja meg. Odahaza nem voltam vadászpilóta, bár berepülő tanfolyamot végeztem. Mégis itt, Ausztráliában a mürepülés egy kis gondot okozott. Meg akartam szerezni az A1 fokozatot. Elszánt akaratommal ez sikerült is : 1955-56-ban meg is szereztem és oktató pályafutásom végéig meg is tartottam, azaz a jogosítványomban még ma is szerepel. Ma ez már csak dísze a kis könyvecskének, a "Flight Crew Licence"-nek. Már szakadozik, gondolom drága unokáim örömmel fogják átvenni a nagypapától és talán meg is őrzik. Most ezt már csak egy plasztik kártya helyettesíti. Nemsokára már enni sem fog kelleni, annyi csodás technikai újítást hoztak be kényelmünkre....De szép is volt a harmincas években.... A fentiekben leírt fokozatokat azóta leegyszerűsítették és ez bizony meg is látszik a mai kiképzés eredményén. A balesetek száma erősen megnövekedett. Ezért most egy revízió van kidolgozás alatt és ha jól határoznak a mai bennfentesek, akkor visszahozzák a régi szisztémát. Kérdés az is, hogy ebbe beleegyezneke a mai fiatal repülő növendékek !!!???. Ilyen világot élünk ma. Még valami: néhány hónappal ezelőtt a "Royal Federation of Aero Clubs of Australia" a kimagasló repülő oktatói teljesítmények elismerésére egy díszoklevelet létesített. Csodák csodája, én is kaptam egyet. (Követelmény: 10,000 óra oktatási idő, 15,000 óra összes repülési idő és legalább 10 éven keresztül A1 képesítés. Ezzel befejezem soraimat. Öregedő (!) régi repülő Bajtársaim, emlékezzetek a régi Légierőkben töltött időre. Ez tartson benneteket életben még sokáig....Isten Veletek.... 273 Somorjay Jossi
