Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)

Évfolyamtörténetek

századhoz, majd a magyarországi harcokban vett részt. 1945 januárjában egy légigyőzelmet aratott. Egy újabb bevetés alkalmával gépét találat érte, Kápolnásnyék tájékán kényszerleszállást végzett és szovjet hadifogságba került. Többhónapos menetelés után a szovjet hadifogolytáborban tífuszt kapott. 1947 júliusában engedték haza Kaposvárra.

1949-51 években a "demokratikus" honvédség tagjaként berepülőpilóta volt, mely beosztásából elbocsátották. Kérte, hogy a Magyar Repülő Szövetségben repülhessen, de azt sem engedélyezték. A budapesti Kartográfiai Vállalatnál mint polgári geodéta dolgozott. Innen vonult nyugdíjba már súlyos betegen. 1986 februárjában húnyt el. Háborús kitüntetései: Bronz KDE hadiszalagon a kardokkal, Tüzkereszt, II. osztályú német Vaskereszt. (MM)

(16) vidaföldi Osskó Pál neves repülőcsalád tagjaként került még 1938-ban az akkori Ludovika Akadémia II. főcsoportra, a későbbi "Bolyai" Akadémiára. Betegsége miatt osztályt ismételt és 1939 októberében velünk együtt kezdte újra az I. évfolyamot. Közepes tanuló volt, de szép írása miatt ő vezette repülőleírásainkat. Avatás után a debreceni 4. bombázó repülő osztályhoz került.

1943 tavaszán a franciaországi Istres repülőterén Junkers Ju.88-as átképzésben részesül, majd onnan egyenesen a kelelti frontra, Charkovba megy alakulatával, a 4/1 zuhanóbombázó századdal. Egyik bevetésnél gépüket találat érte, s saját területen kényszerleszálltak. Nagy Sándor százados gépparancsnok, Osskó Pál hadnagy pilóta és Veszprémi Béla tizedes hajózó távirász megsebesültek, míg Panda Pál szakaszvezető hajózó szerelő hősi halált halt.

Sebesülésből való felgyógyulása után Pali a 102. gyorsbombázó osztály kötelékében folytatta bevetéseit Me.210-es géppel a háború végéig, ami Linz-ben érte őt, ahonnan a Pocking-i táborba települt át.

Pockingból való hazatérése után beiratkozott a Jogtudományi Egyetem bölcsészkarára, ledoktorált és mint ügyvéd és jogtanácsos dolgozott Szombathelyen nyugdíjbameneteléig. Nyugdíjas éveiben sokat betegeskedett, majd egy agyvérzést követően sokáig lakásához kötötten élt 1991 novemberi haláláig. Háborús kitüntetései : Bronz KDE hadiszalagon a kardokkal, Tüzkereszt sebesülési pánttal, I. és II. osztályú német Vaskereszt. (MM)

(17) Parcsami József — Pamacs — született 1920. november 1-én. Középiskolai tanulmányait Érsekujvárott fejezte be. Az Akadémián könnyen vette az akadályokat és vidám, nyílt természetével évfolyamtársai, tanárai és oktatói egyaránt kedvelték.

Avatás után néhány hónapot Szolnokon és Tapolcán töltött vadász harckiképzésen, majd bevonult a

mátyásföldi 5/1 vadászrepülő századhoz, amely a Tömör század hajózó személyzetéből állt. Ebből alakult az éjjeli vadászszázad, amelynek 1942 decemberétől 1944. augusztusáig Krúdy Adám százados volt a parancsnoka. Őt vitéz Hollós János százados követte.

1944 tavaszán, a nagy budapesti bombázások után a századot Ferihegyről a Nagykáta melletti tápiószentmártoni repülőtérre telepítették át. Innen Parcsami Jóskát Debrecenbe vezényelték az akkor alakuló gyorsbombázó osztályhoz mint Me.210 oktatót. Szeptemberben a vadászbombázó századhoz helyezték, de rövidesen visszakerült az éjjeli vadászokhoz, mert kivezényelték a Breslau-tól keletre fekvő Ohlau repülőterére háromhavi éjjeli vadász kiképzésre. Onnan 1944 karácsony táján települtek át Me.l 10-esekkel Wienemeustadtba, ahol néhány bevetés után befejezte a repülést, mert nem kaptak több benzint.

A háború vége Bajorországban érte, ahonnan átment a bódeni tó mellé, majd mint a francia katonai építészeti hivatal tisztviselője Konstanzban telepedett le. 1950-ben megnősült, 37 évig élt boldog házasságban, mikor felesége súlyos betegségben elhúnyt. Három lánya és két unokája szereznek örömet nyugdíjas napjaiban. Ismételten hazalátogatott és ápolja a kapcsolatot régi repülő bajtársaival. (EL)

(18) Récsey József— "Aks úr" becenévre hallgatott — az évfolyam középmezőnyében szerepelt. Avatás után Debrecenben a 3. bombázó gyakorló századnál kezdte szolgálatát. Különböző átképzések során 1944 májusában Adám Lóránd százados csoportjával Németországba, Hildesheimbe vezényelték, ahol Siebel Si.204, Junkers Ju.52, Ju.88A4, A7 és S3, valamint Messerschmitt Me.210 és Me.410 átképzésben, továbbá műszerrepülő kiképzésben részesült. 1944. augusztus 7-én áttelepültek a Berlin-Tempelhof-i repülőtérre és mint a repülőgép átrepülő osztály 3. századának tagja Ju.88S3-asokat és Ju.52-eseket — ez utóbbiakat rendszerint a hadműveleti területre szánt több tonna anyaggal — repült át a nyugatnémetországi repülőterekre. Az átrepülések 1944 november végéig tartottak.

Récsey Jóska 1944 december végén már a 102/2 gyorsbombázó századnál szolgál és amikor В odó Pál századostól Tömör László százados veszi át a parancsnokságot, ő lesz az elsőtiszt addig, míg Besskó Gábor ezt a beosztást be nem tölti.További sorsáról nincs adatunk. (EL)

(19) Stiasny-Csáklány Máriusz az elméleti tantárgyak iránt nem mutatott túl nagy érdeklődést, de jó tornász és kitűnő lovas volt. így Szakrajda Frici bácsi, a lovagló órákat recsegő hangon levezénylő, közben a velünk együtt iskolalovagló felesége érzelmeit sem kímélő tüzér őrnagy kedvencei közé tartozott. Máriusz verhetetlen befutója volt az őszi hadtest-Huber-240