Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Csóka István: BIRAIR - HÉREG
шжжжжж Lejegyezte és fényképezte : Csóka István A héregi hangárban feltámadnak a vadászgépek. A Gerecse hegység elnyúló lankái között meghúzódik egy kis község : Héreg. Itt él és dolgozik Bircsák Károly barátom, repülő restaurátor. Aki belép házának udvarába, szemben találja magát az egész portát kitöltő, kb. 1200 négyzetmétres hangárműhellyel. A falmelletti állványokon pihennek szép sorrendben a Messerschmitt Me.l09-es gépek Daimler Benz DB-605-ös és a Focke Wulf FW.190-es gépek Bayerische Motorwerke BMW- 801-es szétszedett motoralkatrészei. Hogyan kerültek ezek az értékek Héregre ? Karcsi barátom már kiskorában elhatározta, hogy repülő lesz. 16 éves korában már vitorlázó repülő volt, majd Békéscsabára került vitorlázó repülő oktató iskolára, amelyet elsőként végzett el. 1952 júliusában mint a salgótarjáni alapszerv parancsnoka, a nemzeti vitorlázó verseny alkalmával elnyerte az ezüstkoszorús jelvényt, amihez a magassági követelményt — 2400 m-t — már 1951-ben Békéscsabán egy Pilis típusú gépen érte el. 1952 tavaszán Hasznostól Csanádig 52 km-t lerepülve teljesítette a második követelményt, a harmadikat, az időtartamrepülést pedig a verseny napján érte el 5 óra 45 perces repüléssel. A távrepülés volt a legnehezebb, ugyanis az 52 km-es távolságot erős ellenszélben repülte 3 óra 45 perc alatt, ami óránkénti 14 km-es átlagsebességgel egyenértékű. Karcsi 1956-tól motoros géppel is repült. A repülést hivatásának választotta, sok tehetséges ifjú repülő kezdte szárnypróbálgatásait az ő irányítása alatt, közülük többen kiváló sport- és katonai repülők lettek. Oktatott Kaposvárott, Pécsett, Tapolcán, Székesfehérváron és ő volt a Tatabánya-Kecskéd-i repülőtér utolsó parancsnoka. Családjával együtt tíz év leforgása alatt hússzor költözött. Több mint 2000 órát töltött a levegőben és 12,500 felszállást hajtott végre. Kb. egy tucat géptípust repült. A repülés szeretete miatt sok összetűzése volt feletteseivel. Megúnta a zaklatást és a polgári életben helyezkedett el. 1972-ben feleségével és fiával egy oldalkocsis motorkerékpáron elhagyta az országot és Svájcban telepedett le, ahol a világhírű PILATUS repülőgépgyárnál helyezkedett el. Később fia is ennél a cégnél talált munkalehetőséget. A cég egy nagytelje-Egy Me. 109 E gép DB-601-es motorja restaurálás alatt. (Csóka István felvétele.) Bircsák Károly műhelyében. (Csóka István felvétele.) sítményű, tiszta fémépítésű vitorlázó gép, a B-4-es újraépítésével foglalkozott évekig. Mikor PILATUS eladta a gyártási jogot a japánoknak, Karcsi és fia megváltak a cégtől és alapítottak egy repülőgépjavító részvénytársaságot. Első munkájuk két db. derékba tört PORTER típusú gép újjáépítése, majd gázturbinahajtásra való átalakítása volt. Senki sem hitte el, hogy ezek a "derékba tört" gépek még egyszer repülni fognak. E teljesítmény után Bircsákék cége jó hírnévre tett szert. Tíz évig minden jól ment Svájcban. Volt munka bőven, nem győzték a javításokat elvégezni. Már több mint 15 éve éltek ott, amikor haza kellett témiök : Karcsi szülei megbetegedtek, őket kellett itthon segíteni, ápolni. Először Karcsi édesapja, majd édesanyja halt meg. 1989-ben Héregen megalakult a BÍR AIR leányvállalat, hogy Karcsi valóra váltsa álmát : egy "élő" repülő múzeum létrehozását. Saját műhelyében restaurált régi repülőgépeket szeretne kiállítani és repültetni. Ha végig megyünk Karcsi birodalmán, egy fél évszázadot repülünk vissza időben. A műhelyben a kész repülőgépek alig tűnnek fel, a szemlélőt foglyul ejtik a második világháborús gépek maradványai, melyekkel egykor a kék eget hasították a félelmet nem ismerő vadászok, akik csodálattal és félelemmel töltötték el a földieket. Most már szürkére fakultak a színek, az idő csipkésre marta az alumínium részeket, lemezeket. Számynélküli madarakként árválkodnak a géptörzsek, de így is magukban rejtik a repülés varázsát. A csarnokban áll egy Me. 109 E, melyet Karcsi egy német múzeum számára restaurál. A gép ismeretlen pilótája 1941-ben a norvégiai légtérben járt szerencsétlenül, vélhetően műszaki hiba miatt, mert lövésnyomok vagy repeszek nincsenek a gépen. A pilóta egy tó jegére kényszerleszállt, s elhagyta gépét, mely olvadáskor alámerült. A hideg víz viszonylag épségben őrizte meg a gépet az utókor számára, amit a kiemelés után Héregre szállítottak. Eljött a gépet megnézni Tatabányáról egy hajdani Puma ezredbeli pilóta. Elbújt a törzs mögé és azt simogatva elsírta 225
