Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)

Kistelegdi Ernő: A Repülő Akadémia története

Irta : Kistelegdi Ernő volt m. kir. honv. rep. őrnagy

Tavalyi, 1993/94-es számunkban közöltük le ennek a terjedelmes tanulmánynak az első részét. A tanulmány elejére írt rövid ismertetőmet itt újból leközlöm ama Olvasóink tájékoztatására, akiknek nincs birtokában tavalyi számunk, illetve nem olvasták a tanulmány első részét. Az ismertető :

A Szerzőnek ez az átfogó munkája

melynek kézirata kereken 100 A4 formátumú oldalt tesz ki és a legna- I gyobb részletességgel tárgyalja a téma- \ kört — már évek óta vár leközlésre.

Eddig a közzététel fő akadálya az volt, hogy nem sikerült megszerezni a Szerző előzetes hozzájárulását. Miután ezt a problémát Wieland Aladár bajtársunk megoldotta, majd a leközlést az anyag computerbetáplálásával nagymértékben elősegítette, az alábbiakban közöljük olvasóinkkal a mű első részét. A második — befejező — részt jövőévi számunkban fogjuk leközölni.

Itt jegyzem meg, hogy a kézirat első 27 oldalán Kistelegdi Ernő bajtársunk teijedelmes hátteret nyújt az olvasónak a repülőtiszti kiképzést megelőző időszakról, valamint a repülőtiszti utánpótlás ama fázisáról, amikor még a légi fegyvernem a trianoni békediktátum értelmében tiltott volt, illetve titokban működött. Ennek a bevezetésnek a közlését mellőzzük. Ugyancsak mellőztük a kéziratban talált ismétlődő részek közlését is. A munkában néhány olyan helyen ahol tárgyi tévedéseket, kihagyásokat találtunk, változtatásokat eszközöltünk.

Szerkesztő

A REGVI-hez történt bevonulás már csapatszolgálatot jelentett. Itt részesültek hathetes újonckiképzésben. Ezen idő alatt mindössze három-négy alkalommal repültek Bücker Bü.131, vagy Áradó Ar.96-os gépeken pilótával (szoktató repülés). A tartalékos tiszti tanfolyam főbb tárgyai •

Szolgálati Szabályzat, Harcászat,

Motortan,

Sárkánytan, Aerodinamika,

A Szerző.

Légkörtan, Rádióismeret, Fegyvertan.

Repülés : A harmadfokú pilóta kiképzés (alapkiképzés) befejezése után — mint karpaszomány viselésére jogosult tisztesek, majd hadapródőrmesterek — már jelentkezhettek szakosodásra a további gyakorlati kiképzésnél : vadász, bombázó, felderítő. Időközben a tartalékos tiszti tanfolyam befejeztével a vadászok a szombathelyi "C" repülőtéren már harci iskolagépeken, a bombázók és felderítők a "B" repülőtéren (26) folytatták kiképzésüket. Az akadémikusjelöltek szeptember végén vonultak be a kassai Akadémiára. Előzőén tiszti (tiszthelyettesi, ill. tisztesi) rangjukról le kellett mondaniok.

A hivatásos repülőtisztképzésnél a REGVI-nél eltöltött csapatszolgálat valóságosan az első évfolyamnak számított. (27)

Egy átlagos képzés vázlatos áttekintése : (28)

1. HMNRA-nál I. fokú kiképzés Bücker Bü.l31-es

gépen; optimális cél az egyedülrepülés.

2. Bevonulás a REGVI-hez a kiképzés folytatása céljából.

3. A REGVI-től szeptember végén bevonulás a Repülő Akadémiára további három évre. Az elméleti képzés befejezése után tavaszi-nyári időszakban repülő gyakorlati kiképzés a kiképzési foknak, állapotnak megfelelően a szakcsoportjának kijelölt repülőtéren.

4. Alapkiképzés után folytatólagos harci kiképzés; cél a hadrafoghatóság.

5. A pilótaképzés a bombázó és felderítő kiképzésben részesült akadémikusoknál. {Lásd a túloldali táblázatot és a (29) jegyzetet.}

A következő évfolyam (1941) gyakorlati képzése ugyancsak a HMNRA-nál kezdődött az ismert módon. 1941 október l-étől már Szombathelyre vonultak be a REGVI 1. századához. Az újonckiképzés ideje alatt két-három alkalommal repültek, hogy megszokják az új reptéren oktatóval a repülést Bücker Bü.131 és Áradó Ar.96-os gépekkel. A rendszeres kétkormányos oktatásnál, ha valaki nem volt alkalmas pilótának, áthelyezték Székesfehérvárra megfigyelő, rádiós, és egyéb szakképzésre. — Az alapkiképzés befejeztével a példá-208