Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)

v. Suttay Koppány János: Szemelvények a "PEGAZUS" század működéséből

Személyzetünk. Balról : Szerző, Lévay Pál főhadnagy, Tarpataki Tihamér szakaszvezető.

(Szerző gyűjteményéből.)

természetesen — a szovjet hadvezetés is tudott, hisz' ők építették és használták azokat.

Elsőrendű feladatunk volt az ellenséges hadműveleti egységek, főleg páncélosok felvonulását, elhelyezését felderíteni, új hídfők előkészítési munkálatait megállapítani, hadianyagraktárakat, stb. kifürkészni. Habár az ellenség nagyon jól álcázta mozdulatait, szándékait, már első bevetéseink folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjet vezetés nagyarányú hadműveletre készül. Főleg az éjszakai sötétség leple alatt mozogtak, s mi műveleteiknek csak töredékét tudtuk felderíteni. Ugyanakkor "szórakoztatásunkról" is gondoskodtak. Szélcsendes, tiszta éjszakákon Csugujev irányában leengedtek egy Sztalin-gyertyát. Ez egy ejtőernyőn függő, nagyfényű, lassan égő fáklya volt, mely két-háromszáz m magasságban hosszú idő át — úgy tűnt, hogy órákig — megvilágította az alatta elterülő három-négy km átmérőjű területet. Tüzéreink nem tudták lelőni. Ezután nemsokára repülőgép csattogó zúgására lettünk figyelmesek. Megjelentek a szovjet éjszakai zavaró gépek, a "Mari nénik", amiket rendszerint női pilóták : Marusják, Tamarák vagy Surják vezettek és kidobálták kézigránátjaikat. Ezek "ahova esik, ott puffan" szisztémában jöttek le és nem sok vizet zavartak. A "Mari nénik" látogatása után mi is pihenni tértünk.

A felső vezetés június közepétől kezdve erőltetett felderítést igényelt. A század sok fényképező feladatot hajtott végre, kevés említésre méltó eredménnyel. Június végével minden gép személyzete elérte 24-25-ik bevetését. A nagyon nehéz napok, a sok légvédelmi tűz sok tapasztalatot is eredményeztek.

Június 19-én 03:45 órakor Az F0-60-as lajstromjelű gép személyzete : Németh István hadnagy megfigyelő, Csonka Pál szakaszvezető pilóta és Lőcsei Andor szakaszvezető rádiós lövész indult bevetésre a Malinovkától délre eső terület felderítésére. A hajnali pára nagyon korlátozta a látást. A pilóta lejjebb ereszkedett, de a látás akkor sem javult. Feltűnt azonban, hogy a megadott koordináta fő útszakaszán igen nagy gépkocsi forgalom van. Erős légelhárítást kaptak. Mindezt jelentették leszállás után. A századparancsnok azonnal döntött: a felderítést ugyanazon a szakaszon meg kell ismételni, hogy az észlelteket megerősítsék.

A kérdéses területet már régóta jól ismertük. így tudtuk azt is, hogy a Donyec e szakaszán a folyó nagyon kanyargós, árterülete szittyós, nedves talajú, buja, zöld növényzettel, ami elősegíti a hajnali páraképződést. Már kilenc óra is elmúlt, mire az idő melegre fordult, s a hajnali pára eltűnt.

Most már a részletes felderítést is el lehetett végezni. Erre a feladatra a mi gépszemélyzetünk kapott parancsot. Az F0-53-as — feleségem után "Margit" nevet viselő — gép megfigyelője Lévay Pál főhadnagy, lövésze Tarpataki Tihamér szakaszvezető, míg pilótája e sorok írója volt.

— Gépre János ! — szólt megfigyelőnk.

A repülőtérre érve gépemet kerestem. Szárnyai felett jól látható volt a vibráló meleg levegő. A két Argus motor már lemotorpróbázva felmondta leckéjét szerelőmnek mindkét gyújtás-szérián. Fegyvermesterünk is jelentette, hogy minden rendben, géppuskahevederek befűzve, bombák — parancs szerint — nincsenek felfüggesztve. A baráti hangnemben közölt jelentéseket köszönettel fogadtam, azok valódiságában hittem minden ellenőrzés nélkül, mert repülni és a repülést előkészíteni csak őszintén lehet, sehogy másképp.

Bár siettünk, gépemet mégis — mint ahogy mindig szoktam — körüljártam. Végigsimítottam, megvizsgáltam az oldalkormányokat. Az üresjáratban duruzsoló motorok enyhe szelében megfürödtem, ami jól esett a meleg reggeli levegőben. A gép farkát már elhagytam, s továbblépve a törzsön feleségem neve tűnt szemembe. Bensőmben e pillanatban megjelent kedves arca, s így lélekben eggyé válva feléje bólintottam. A szárny kilépő éléhez érve, felléptem gépemre, hogy elfoglaljam helyemet a pilótaülésben. Ekkorra már a megfigyelő és a rádiós lövész is a gépben volt, ők is leellenőrizték a fényképezőgépet, rádiót, fegyvereket, ej-203