Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Vasváry József: A debreceni repülőtér elleni román légitámadás
cen volt ennek első állomása ? A támadó gépek hovatartozása és személyzetének kiléte egyértelmű. Teljesen kizárt, hogy a támadást szovjet pilóták hajtották volna végre, két okból: (a) Olyan nagy volt a szovjet légifölény a német 4. Légiflottával szemben, hogy nem volt szükségük zsákmányolt német gépekkel a támadást végrehajtani. (b) A szovjet pilóták oly kiképzésben és politikai nevelésben részesültek — különösen a gárda egységek —, hogy büszkék voltak saját vadászgépeik teljesítményeire, s a vöröscsillagos vadászgépeken repülni nekik dicsőséget jelentett. A román pilóták nagyszámú Me. 109G-6-os géppel, továbbá ugyanilyen típusú zsákmányolt géppel rendelkeztek s erre a típusra voltak kiképezve. Saját létbiztonságukban is bíztak, mert Magyarországon a magyar Légierő vadászai és az itteni német vadászok is ugyanezt a típust repülték, így a légvédelmet félrevezethették. Lelövésük esetére is fölkészülve, a román pilóták tudták, hogy nyomukban vonul feltartózhatatlanul előre a győztes 2. és 3. Ukrán Front és a délerdélyi 1. román hadsereg. Ők vannak túlerőben, így nem eshetnek fogságba hosszabb időre. (10) A kis nemzetek keleti fronton harcoló légierőinek egyetlen repülőalakulata sem használt zsákmányolt gépeket a szovjet gépekkel szemben. Légierejük csakis saját felségjelű gépeikkel bocsátkoztak légharcba és hajtották végre légitámadásaikat mindenütt működési területükön. (11) Végső következtetésként egyértelműsíthető a támadó gépek hovatartozása és a pilóták kiléte : a Román Királyi Légierő egyik vadászalakulata volt a debreceni támadás végrehajtója. Ju.87D-5-ös gépekkel. A debreceni repülőtéren viszszamaradt magyar személyzet látta, hogy Rudelék folyamatosan mentek bevetésre Torda irányába. Néhány magyar tisztnek Rudel elkeseredve panaszolta — akárcsak Friessnemek Romániában — : "Ha van üzemképes gépem, nincs benzinem, ha van üzemanyag, nincsenek bevethető gépeim." (12), (13) Harci készültségbe helyezték a 102. repülő dandár gyorsbombázó- és vadászrepülő osztályait, valamint csatarepülő századát. (14) Még a nyáron megalakult a — hadrendben nem szereplő, egyelőre csak oktató kerettel rendelkező — 102. harckiképző század Debrecenben v. Ghyczy Tihamér százados parancsnoksága alatt. Tíz harci géppel feltöltve (milyennel ?) a szeptember eleji harcokban bevetésre kerültek Dél-Erdélyben. Támadásaik során az ott lévő célpontok felett erős elhárító tüzet kaptak. (15) Végül bebizonyosodott, hogy Mihály román király a kiugrással biztosította a román nép ősi vágyát, Erdélyt. A román átállásnak köszönhető, hogy Sztálin Közép- és Délkelet Európa fölötti uralmát megvalósította. Erdély volt a "Judás pénz." (16) A románok a debreceni repülőtér ellen nem mertek támadást intézni saját gyártmányú korszerű IAR.81 típusú vadászaikkal, melyekkel a szovjet fronton, a 15. USAAF bombázógépekkel és a Lightning vadászokkal szemben felvették a harcot. (17) A magyar légtérben már taktikáztak, mert tudták : román felségjelű, román gyártmányú gépekkel veszélyes lehet a támadás. Vasváry József Következmények A támadás után nyolc nappal a Kossuth utca csendjét szokatlan nagy lánccsörgés, motorzaj verte fel. Mikor az utcára kimentem, a gépkocsioszlop elejét Budapest felé már látni sem lehetett. Végelláthatatlan lassított menetben homokszínű nyolctonnás lánctalpas Hansa- Loyd vontatókkal és Büssing Nag platós gépkocsikon 88 mm-es és 105 mm-es légvédelmi ágyúkat szállítottak keletről nyugatra. Több gépkocsit vontatókötélen húztak — üzemanyag hiányában. Feltűnő volt sok porlepte gépkocsinál, hogy a gumik a keréktárcsán gördültek a túlterhelés miatt. Ez volt az egyik légvédelmi hadosztály, mely vonult Romániából a Birodalomba. Közben légiriadót jeleztek, az oszlop megállt. Szóba elegyedtem néhány "légfúróssal" és gépkocsivezetővel. Blazírtul vették tudomásul a riadót, s únottan mondták : "Megyünk haza..." A debreceni repülőtérre települt az SG. 2. (SG Sturzkampfgeschwader = zuhanóbombázó ezred) II. osztálya Rudel alezredessel Ju.87G-l, Ju.87-D-3 és Források 200 (1) UTÓN 1990. jan. 18. 5. oldal. (2) Gosztonyi : Vihar Európa felett. 1990. 162. oldal. (3) Friessner (a továbbiakban FRI) : Verratene Schlachten. Holstein Verlag. Hamburg 1956. 83-102. oldal. (4) Repülés (a továbbiakban REP) 1978. 8. sz. Sárhidai 13. oldal. (5) HORRIDO OMIKK (a továbbiakban HOR) Budapest. Mujzer-Bemard-Hangya : Légicsaták a keleti fronton. 98. oldal. (6) Wemer Girbig : Start im Morgengrauen. Motorbuch Verlag 2. Auflage 1973. 210. oldal. (7) Gosztonyi : "A román kiugrás". Élet és Irodalom 1987. okt. 23. 4. oldal. (8) UTÓN u. o. 18. 5. oldal. (9) FRI 94. oldal. (10) REP 1978. 8. sz. Sárhidai, 13. oldal. (11) HOR (12) Hans Ulrich Rudel : Trotzdem Kampf um Ungarn. XIV. fejezet 160-172. oldal. (13) Rahl Frigyes ht. műszaki hadnagy közlése. (14) Repülő Erők Parancsnoksága 21.672/M.II.a.-1944. (15) REP 1976. 17. oldal. Fekete Szűcs Dániel ht. őrmester közlése. (16) UTÓN u. o. febr. 8. oldal. (17) HOR u. o. 94-95. oldal.
