Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)

Bajtársi levelek

Ez a történelmi értékű felvétel 1926. június 20-án készült a szombathelyi repülőtér szerelőgárdájáról.

(Mühlhanns István gyűjteményéből.)

peltünk, polgári ruhában jártunk és sokat repültünk.

Ebben az évben történt, hogy egy repülési napon feladatot kapott a repülőgép vezetője, Mikó Árpád hadnagy úr és nekem is vele kellett repülni. Egy kis sebességgel végrehajtott fordulóból való kivételkor gépünk

A szombathelyi szerelőgárdáról 1929. január 3-án készült felvétel. Igen nagy kár hogy a kilenc álló személy közül a szélső hat "lefejeztetett". Ülnek hátul, balról :Weisz János (Jakimó), Pintér János (öreg) és Mühlhanns István (Maláj).

Elől : Lähner Endre. Álló sorban, Pintér fölött Tóth Lajos, később az 1/2 önálló távolfederítő század, majd az osztály közmegbecsülésnek és szeretetnek örvendő nagytudású hangármestere. (Mühlhanns István gyűjteményéből.)

lecsúszott. Az első ülésben ültem és több testrész töréssel kerültem kórházba. A gép vezetőjét sérülés nem érte. Súlyos sérüléseimből kifolyólag csapatszolgálat alól felmentettek és 1936-ban a Weiss Manfréd Repülőgépgyár "Jupiter" repülőmotor osztályába helyeztek. Itt évekig dolgoztam és sok tapasztalatot szereztem, újat láttam, tanultam.

Több esetben tanulmányi útra rendeltek ki, sőt csapatszolgálatot is kellett ellátni. Ezután műszaki tisztviselőnek neveztek ki, majd a gyártmányátvevő revizióhoz kerültem. A I háború alatt a "Jupiter" osztály a "MOTOR II" fedőnevet kapta. Eb- I ben az időben történt, hogy egy vizs- 1 gálatra felhelyezett nagysúlyú alkatrészt vizsgáltunk, amidőn a felfogó szerkezet eltört, szétvált és a lábamra esett. Ettől súlyos sérülést szenvedtem és mozgáskorlátozottá váltam. Felépülés után áthelyeztek a Dunai Repülőgépgyárba Kőbányára, mert a bombázások során a horthyligeti osztály megsemmisült. Itt dolgoztam addig amig a gyárat ki nem telepítették Ausztriába. Ekkor — családi okok miatt — hazajöttem Szombathelyre szüléimhez.

1952-ben minisztériumi áthelyezéssel a székesfehérvári Repülögépjavító Műhelyhez kerültem repülőmotor hibafelvevőnek és itt dolgoztam, míg a gyár meg nem szűnt. Jelenleg húgommal élünk Szombathelyen egy kis kertes házban. A legnagyobb felüdülést jelenti számomra az, hogy a Veterán Repülők Szombathelyi Szervezetében összejövünk, beszélgetünk, repülő tárgyú filmeket nézünk, előadásokat hallgatunk. Néha ellátogatunk sport- és katonai repülőterekre. Meglepődve hallgattak meg a közelmúltban, amikor a helyi szervezet vezetője azt kérdezte tőlem:

— Pista bácsi, milyen kitüntetést kaptál hosszú éveken keresztül végzett jó munkádért és szolgálataidért ?

— Azt kaptam — válaszoltam — hogy a repülőgép sárkányszerkezete és motorja hibátlanul üzemelt, azt, hogy mulasztásomból géphibásodás és repülő baleset nem történt. Ez volt lelkiismeretem kitüntetése és a megnyugvás. Szívem dobbanása együtt dolgozott a repülőgép motorjával. Jelenleg is kapok kitüntetést, amit bajtársaim adnak nekem

167