Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Bajtársi levelek
megnyilatkozásaikban és szeretetükben. Nem hallgatom el, hogy 88-ik születésnapomra a MVRE elnöke, Tobak Tibor ny. ezredes űr gratulált, további jó egészséget kívánt és nagyösszegű pénzjutalomban részesített, ami nagyon jól esett. Tisztelt Szerkesztő úr : Köszönöm, hogy meghallgatott, köszöntöm Önt és távol hazánktól élő repülő bajtársainkat családjukkal együtt. Kívánok jó egészséget, békés életet, Kedves Dorka ! repülő baráti szeretettel és üdvözlettel Műhlhanns István Budapest, 1995. január 30-án. .Most pedig egy rendkívüli eseményt szeretnék leírni. Ha nem velem történik, nem is hinném el, hogy ilyen az életben előfordulhat. 1994 májusában levelet kaptam Mesch Józsefnétől Szentendréről. Levelében megkért arra, hogy küldjem el az avatási tablóképünket Pataki Valéria címére Ausztráliába, mivel Valéria Krizsevszky Leo jó ismerőse volt. Valamint arra is kért, hogy tudjam meg Szulyovszky Tibor címét, aki bátyjának, Pataki Joachimnak volt a jó barátja. Hosszas kutatómunkám eredményeként sikerült megtalálnom Szulyovszky barátunkat. Személyesen is felkerestem Tápiószentmártonon és megadtam neki Pataki Valéria ausztráliai címét. Valószínűleg már felvették egymással a kapcsolatot. Pataki Valériának jár a Magyar Szárnyak és így szerzett tudomást évfolyamunkról és címemről. Természetesen fénymásolatban megküldtem tablóképünket, valamint hősi halált halt évfolyamtársaink emléktáblájának a képét is, mely az 1993/94 évi MSZ 21-ik oldalán található. Valéria 1994. július 6-án egy nagyon kedves, meleghangú levélben válaszolt levelemre. Ebben megkért, hogy a margitszigeti augusztus 15-i emlékmisén gyújtsak gyertyát Leó és bátyja emléküdvéért. Kérésének eleget tettem, a gyászmiséről és a gyertyákról a képeket elküldtem. Nagy örömömre szolgált, hogy a messze távolba szakadt magyar asszony kérését teljesíteni tudtam. Ha nem olvassa a MSZ-t, soha nem tudott volna arról, hogy mi öreg repülők még tartjuk régi baráti kapcsolatunkat. Igaz bajtársi szeretettel üdvözöllek Lakos Imre A margitszigeti Szent Mihály kápolnában 1994. augusztus 15-én tarott emlékmisén Lakos Imre bajtársunk által gyújtott gyertyák Krizsevszky Leo és Pataki Joachim bajtársak emlékére. (Lakos Imre gyűjteményéből.) Kedves János Mooloolaba, 1995. március 26-án. .Mindjárt egy kéréssel is fordulok Magához. Remélem módját találja annak, hogy a mellékelt fényképet Krizsevszky Leó zászlósról bele tudja foglalni a '95-ös MSZ-ba a kitüntetésével kapcsolatos szöveggel. Előre is köszönöm. — A következő kérésem pedig az, hogy ha a MAM-tól előkerült US 20 dollárt számításba lehet venni, úgy küldjön egy példányt Krizsevszky Ad-rienne címére. Szeretném, hogy a Krizsevszky családnak is megmaradna ez az évkönyv emlékbe. Mivel ők Erdélyben éltek és a család nagy része most is ott él, eddig tudomásuk sem volt arról, hogy Leó megkapta a Lovagkeresztet hadiszalagon a kardokkal. Arról sem tudtak, hogy az 1943. december 6-án avatottak megkapták az Arany Diplomát. .Lakos Imrétől tudom, hogy időközben írt egy 168
