Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
dr. Iván Dezső: A magyar katonai repülés rövid története az ideiglenes nemzeti kormány megalakulásától a fegyvernem felállításáig
gazdasági terv kidolgozását. Természetesen a hadseregfejlesztés is a továbbiakban ehhez igazodott. A belpolitikai problémákon túl az egyre elmérgesedő, bo-nyolultabbá váló nemzetközi helyzet is jelentősen befolyásolta — mennyiségileg növekvő tendenciával — az eredeti elképzeléseket. A KFCS XI. (légügyi) osztály tevékenysége a repülő kiképzés hatékonyságának növelése érdekében. Az 1948. április 15-én felállított HM KFCS XI. (légügyi) osztály — kiképzési alosztályból — vezetője Valgóczy István alezredes, szakanyagi alosztályból — vezetője Dákay Emil mérnök százados és légvédelmi alosztályból — vezetője Szabó László százados — állt. Az osztály létszáma 11 fő, majd szeptemberben 25 fő volt. Az 1. repülő kiképző osztályhoz április 15-én mintegy 120 újonc vonult be, akik a Kossuth Akadémiára jelentkeztek. Ezen újoncok ünnepélyes eskütétele Mátyásföldön június 5-én történt meg, amelyen résztvett Veres Péter honvédelmi miniszter, Kiss Roland államtitkár és a honvédség számos magasrangú tisztje. Gyenes János alezredes ünnepi beszédében többek között az alábbiakat mondotta: ".... Légierőnket a semmiből építjük újjá és olyan színvonalra emeljük, hogy a többi fegyvernem mellett minden vonatkozásban az első legyen. Nehéz feladat Újonceskü 1948. június 5-én Mátyásföldön. A zászlótartó mellett áll Tóth Lajos hadnagy, "Drumi". (Szerző gyűjteményéből.) előtt állunk, megfeszített erővel és legjobb tudásunk latbavetésével kell tehát dolgoznunk, hogy eredményt érhessünk el. Erre biztosíték az akadályokat nem ismerő erős akarat, az öntudatos fegyelem, mely a fanatikus fegyvemem-szeretetben csúcsosodik ki. Előre Kossuth és Petőfi szellemében az új, demokratikus népi légierő megteremtéséért!" Az újonckiképzés alatt az oktató állomány végzett repüléseket, azonban minimális mennyiségben. Később megkezdődött a hajózó század növendékeinek kiképzése, de ezt nagymértékben akadályozta a krónikus üzemanyaghiány. A Kossuth Akadémia repülő részlege is megkezdte a repülőgyakorlati kiképzést Mátyásföldön. A kihelyezett részleg parancsnoka Pálos Géza őrnagy volt, s olyan oktatók tevékenykedtek az Akadémia részlegében, mint Emmerling István százados, Kovács Pál százados, Mándy Tibor főhadnagy, Gádor Béla főhadnagy, Mezőlaki József, Tóth Zoltán és Hlavnyai László alhadnagyok. A gyakorlati repülés során az első fiatal akadémikus, aki 1948. június 28-án egyedül kirepült Bückerrel, Szabó József volt. így a háború után ő volt az első egyedülrepülésre kiképzett növendék. A Kossuth Akadémia parancsnokság az összfegyvemembeli részlege részére zászlóalj szintű zárógyakorlatot vezetett le 1948. augusztus 4-én Ujdörögdön. A repülő részlegtől egy Bückerrel néhány oktató és akadémikus vett részt a zárógyakorlaton légifelderítési feladattal. A Mátyásföldre történő visszatelepülés során a gép kényszerleszállást hajtott végre motorhiba miatt. Tóth Zoltán és Hlavnyai László alhadnagyok könnyebt sérülést szenvedtek, de az I-101-es lajstromjelű gép megsemmisült. Ez volt az első komoly repülő esemény az új, demokratikus légierőben. A Kossuth Akadémia repülő részlege eredményesen zárta a kihelyezést. Egy fő kivételével mindenki egyedülrepülővé vált iskolagépen. A KFCS XI. osztály megállapodásra jutott az Országos Magyar Repülő Egyesület (OMRE) vezetőségével, hogy azon fiatal vitorlázórepülők részére, akik hajlandóak bevonulni a honvédséghez ősszel, motoros repülő tanfolyamot indít. Ezek a vitorlázó fiatalok 1948. szeptember 1-én bevonultak Mátyásföldre. A kiképző keret vezetője Kenedy Róbert őrnagy lett, aki a KFCS XI. osztálybeli teendői mellett ellátta ezt a feladatot is. Helyettesévé Homér Imre őrnagyot nevezték ki. Két oktató keretet állítottak fel. Az első vezetője Szűts Csaba had151
