Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)

dr. Iván Dezső: A magyar katonai repülés rövid története az ideiglenes nemzeti kormány megalakulásától a fegyvernem felállításáig

tázáskor helyeztek szolgálaton kívüli viszonyba. A re­­aktiválásra számításba vett tisztek, tiszthelyettesek ré­szére kísérleti tanfolyamokat szerveztek, majd három­hónapos próbaszolgálat után vagy véglegesítették, vagy leszerelték őket. A Kossuth Akadémián megtartott tan­folyamokat így száznál több fő végezte el, s olyan is­mert tisztek, mint Emmerling István szds. Csapó Béla és Szűcs Tibor fhdgy-ok, Dinka Tibor, Tobak Tibor, Farkas Jenő, Forró Pál hdgy-ok és mások, akik később felelős beosztásokba kerültek. Miután az időközben roncsokból kijavított egy db. Bücker Bü. 131 "Csíz" gép a kiképző osztály rendel­kezésére állt, 1948. április 5-én elkezdődhetett a gya­korlati repülés az új légierőben. Az első felszállást Gyenes János alezredes hajtotta végre. A géplétszám májusra háromra, majd ötre nőtt. A légierő perspektivikus fejlődésének biztosítása céljából a HM Katonai Főcsoport (KFCS) XI. osztá­lya napirendre tűzte a repülőpark hosszútávú fejleszté­sét. A meglévő öt Bückeren folyt a Kossuth Akadémia 15 repülő hallgatójának, valamint az osztály hajózó szá­zada 27 növendékének kiképzése. A nagyfokú géphi­ány megszüntetésére a külföldi (csehszlovák és szov­jet) beszerzés látszott reális megoldásnak. Mindemellett megkezdték a magyar tervezésű kísérleti repülőgépek előállítását is a KFCS XI. osztály megrendelésére. 1948. szeptember 10-e után jött meg a Szovjetunióból 35 db. UT-2 "Galamb" I. fokú iskolagép, valamint en­nek két db. földi változata (földi kiképzésre). Az első tervek szerint a csehszlovákoktól szerezték volna be a további gépeket. Ezért 1948. július 9-én há­Repülő akadémikusok kiképzése a mátyásföldi repülőtéren 1948 tavaszán. Középen (nyakkendőben) Pálos Géza őrnagy, tőle jobbra (bőrkabátban) Gyenes János alezredes, Emmerling István százados, Mezőlaki József és Tóth Zoltán alhadnagyok, Szabó József akadémikus. Jobbszélen : Rajnai Béla hadnagy. (Szerző gyűjteményéből.) romtagú katonai bizottság utazott Prágába a megvásár­lásra szóba jöhető repülőgépek kipróbálására, az ára­jánlatok és szállítási feltételek megbeszélésére. A bi­zottság vezetője Horváth Barna vezérkari őrnagy, a KFCS XI. osztály vezetője, tagjai Horváth Kálmán őr­nagy, főmérnök és Hűvös Sándor őrnagy anyagi tiszt voltak. A bizottság több típust megtekintett és kipróbált, aminek eredményeként megvettek egy-egy Sokol MIC és "Storch" futárgépet, megrendeltek 25 db. Zlin-381- et (Bücker Bestmann), 10 db. AVIA-C2-t (Áradó 96B) és 4 db. Aero 45 "Kócsag"-ot. A Bestmannok neve "Fecske", az Aradóké pedig "Holló" lett. A "Fecské­ket" I. fokú, az Aradókat II. fokú kiképzés céljára vá­sárolták, míg a "Kócsag"-okkal a műszerkiképzést ter­vezték megoldani. Időközben a magyar repülőgépgyártás ügye lekerült a napirendről, a Dunai Repülőgépgyárból Csepel Autó­gyár lett. Az első Zlin-381-ek és Aradók 1948. október 28-a és december 2-a között érkeztek meg Mátyásföldre. Megjegyzendő, hogy 1949 folyamán további 25 db. Zlin-381-et és 10 db. Aradót vásároltak a csehszlo­vákoktól. 1948. november 30-án pedig fényképészeti célokra megvettek egy Aero-C-103 (Siebel-204 D) két­­motoros gépet. A "Fecske" repülőgépek alkalmazása nem az előze­tes terveknek megfelelően alakult, mivel I. fokú kikép­zésre az UT-2 "Galamb" szovjet gyártmányú gépeket állították be. A "Fecskéket" futárgépként, illetve útvo­nalrepülésre és műszerrepülés oktatására használták. Az "Aradók" beváltották a hoz­zájuk fűzött reményeket, kiváló vadászgyakorlóként szolgáltak, majd 1951-től fokozatosan levá­­tották őket a korszerűbb szovjet 700 LE-s Jak-11 gépekkel. A fentiek alapján is érzékel­hető, hogy a légierő fejlesztésé­nek egyik kulcskérdése az üzem­képes repülőgépek mennyiségé­nek növelése volt. A perspekti­vikus tervek szerint 1948/49-ben 12 iskola- és 4 harci repülőgép, 1949/50-ben 15 iskola- és 30 harci repülőgép, 1950/51-ben 23 iskola- és 30 harci repülőgép, végül pedig 1951/52-ben 23 is­kola- és 86 harci repülőgép be­szerzését tervezték. A hadseregfejlesztés azonban nem úgy alakult, ahogyan 1948- ban tervezték. Már az 1947-50- es hároméves terv befejezése előtt elkezdték az első ötéves 150

Next

/
Thumbnails
Contents