Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Halottaink
tolsó leveledben azt inad, hogy háromszor kezdtél bele "A légifényképészet a Keleti Fronton" c. írásodba, nem tudom mire jutottál, mert közbejött ez a szomorú temetés és munkádat már csak odaát fejezheted be. Bélám, tudod, Te itt maradsz közöttünk, családod, szeretteid, barátaid között, akik mindannyian éltünkben emlékezni fogunk mackós járásodra, érzékeny, családodat, nagy családodat, bennünket volt repülőkatonákat halálodig szerető Lényedre. BÉLÁNK !! ISTEN VELED !! dr. Farkas Jenő Bánhidy Gyula 1917 — 1995 Bánhidy Gyula 1917. augusztus 31-én született Egerben. Középiskoláit ugyancsak Egerben végezte, s érettségi vizsga után felvételt nyert a Ludovika Akadémia II. Főcsoportra, a repülőkhöz. Az Akadémia első évét mint "Ludovikás karpaszomány viselésére jogosult akadémikus jelölt" a nyíregyházi Repülőgépvezető Iskolán (REGVI) töltötte, s már elsőfokú kiképzése során kitűnt nagyszerű repülő érzékével, mely bizonyára családi jellemző volt, lévén Gyuszi Bánhidi Antal — Tóni bácsi — neves repülőgéptervező-építő, sport- és forgalmi pilóta unokaöccse. 1939. augusztus 20-án avatták repülő hadnaggyá és a Kecskeméten állomásozó m. kir. 1. honvéd önálló távolfelderítő repülő osztály 2. századához nyert beosztást. Aktívan résztvett az 1940 nyarán — Észak-Erdély visszacsatolását megelőző — Erdély és Románia felett végrehajtott titkos távolfelderítő bevetéseken, majd 1941 áprilisában — akkor már Budaörsről — a Délvidék visszatértével kapcsolatos bevetéseken. 1941 októberében megnősült, házasságából két fiú született. A Szovjetúnió elleni hadműveletek megindulásakor ugyancsak kitüntette magát felettébb eredményes távolfelderítő bevetések végrehajtásával. 1942 tavaszán alakulatával együtt a Keleti frontra vonult ki és ott végzett számos távolfelderítő bevetést Amassovka, Ilovszkoje és Charkov repülőtereiről. Felderítő jelentései oly hihetetlenül pontosak voltak, hogy a — legtöbbször 7000 m magasságból végrehajtott — szemfelderítés eredménye úgyszólván teljesen egybevágott a fényképkiértékelés adataival. Személyzetével egy igazolt légigyőzelmet aratott a támadó szovjet vadászgépek ellen. Az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásáért a Kormányzói Dicsérő elismerés ezüst- és bronz érdemérme hadiszalagon a kardokkal, valamint az I. és II. osztályú német Vaskereszt kitüntetésben részesült. 1943-ban a Hadbiztosi Tanfolyamra vezényelték, melyet sikeresen elvégzett ugyan, de a hadbiztosi karba történő átminősítését a háború befejezése keresztülhúzta. Alakulatával a háború végén Nyugatra távozott. A háború — és visszatérte — után a volt "Horthyista" katonatisztek sorsa várt rá : képességeinél jóval aluli állásokban tudott csak elhelyezkedni, azokban is állandóan a feje fölött lógott "Damocles kardja". 1951-ben családjával együtt kitelepítették Hortobágyra, szögesdrót mögé. Mikor végre visszatérhetett Egerbe, csak mint teherautósofőr tudott állást kapni. Ebből a munkakörből ment nyugdíjba a hetvenes évek végén. Igazságtalanul megalázó sorscsapását az őrá jellemző sztoikus méltósággal viselte. A politikai enyhülés beálltával a kommunisták által elvett gyümölcsösének egy részét visszakapta. Hűséges feleségével, Manyival együtt a gyümölcsösben, valamint fiai, unokái körében töltötte nyugdíjas éveit, mígnem 1995. február 6-án, a gyümölcsösbe menet, házától ötven méterre, az utcán ragadta el őt a kegyetlen halál. Gyuszikám! Igaz jó Barátom! Isten Veled, nyugodj békében! Péterdi A. János 14 Szánthó Béla 1907 — 1995 Köszöntő "Bácsi" bajtársunknak Mindnyájunknak Édesanyanyelvünk kifejezése "megboldogult" egy megnyugvó bátorítást ad, amikor szívünkhöz közelálló vissza adja lelkét Teremtőjének.
