Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)

dr. Iván Dezső: A magyar katonai repülés rövid története az ideiglenes nemzeti kormány megalakulásától a fegyvernem felállításáig

ak, mert lehetőséget mutatnak egy futárrepülő raj, vagy század felállítására.

A fegyverszüneti szerződést 1945. január 20-án írták alá Moszkvában, megteremtve a jogi alapot az új, demokratikus hadsereg létrehozásához. A szárazföldi csapatok mellett lehetőség nyílt a katonai repülés újjászervezésére is.

Január végén a katonai főnök alárendeltségében megalakult az önálló V. (légügyi) csoport András Sándor vezérkari repülő ezredes vezetésével. 1945. február 13-i dátummal már röplapot adtak ki, amelyen felszólították a németekkel harcoló magyar repülőket az átállásra.

Az V. (légügyi) csoport szervezeti felépítése:

— elvi és kiképzési osztály, vezetője Török József főhadnagy;

szervezési és nyilvántartási osztály, vezetője Figlár Jenő főhadnagy;

— repülő anyagi-műszaki osztály, vezetője Dajka

Miklós főhadnagy.

A csoport létszáma szervezetszerűen 36 fő, valójában a következő 15 főből állt

1. András Sándor vk. ezds. V.csop. főnök

2. Török József fhdgy. V/l. vezető

3. Janauschek-Figlár Jenő fhdgy. V/2. vezető

4. Dajka Miklós fhdgy. V/3. vezető

5. Nemesszeghy Tibor hdgy. V/3. beosztott

6. Papp Gyula ht. őrm. V/2. beosztott

7. Károlyi Jenő polg. tv. V/3. beosztott

8. Sándor Imre tsz. szkv. V. csoport

9. Molnár János zls. V. csopf.-höz

10. Juhász Piroska gépírónő V. csoport

11. Nagy Mária gépírónő V. csoport

12. SzekerkaBéla polg. tv. V/3. beosztott

13. Pap Imre szkv. V. csoport

14. Szabó József honv. V. csoport

15. Berczeller Jenő polg. tv. V/3. beosztott

(Debrecen, 1945. február 27, a 20453 HM eln.-1945. sz. iratból)

A légügyi csoport alaprendeltetését a légierő elvi, kiképzési, nyilvántartási és szervezési, repülő szakanyagi és műszaki, valamint légiforgalmi ügyeinek vezetésében, irányításában és ellenőrzésében határozták meg.

A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (továbbiakban SZEB) légügyi szakértője felszólítására márciusban Ferenczy és Figlár főhadnagyok elkészítettek 10 nap alatt egy rövid összefoglalót "A magyar légierők ismertetése" címmel.

Ugyancsak márciusban a SZEB-től az V. (légügyi) csoportfőnök feladatot kapott, hogy a HM terjessze elő a magyar légierő felállítására vonatkozó kérelmét a SZEB katonai osztályához döntés céljából. Az átiratban a légügyi csoportfőnök hivatkozott arra, hogy a fegyverszüneti szerződés a magyar kormányt a nyolc gyaloghadosztályon kívül légierő fenntartására is kötelezi,

ennek megfelelően a gyaloghadosztályok támogatására szükséges légierő felállítását és fenntartását tervezik.

Ez a légierő az első szervezési lépcsőben 280-300 db. repülőgépből állna, míg a teljes hadrendet 400-450 repülőgépben határozták meg. András vezérkari ezredes az átiratot azzal zárta, hogy kérte engedélyezni:

■ a légierő szervezését a földi erőkkel párhuzamosan lehessen beindítani a fegyverszüneti kötelezettség alapján.

Higgadtan mérlegelve a lehetőségeket, el kell ismerni ennek az elképzelésnek az illuzórikus voltát, amelyet elsősorban András Sándor ezredes szorgalmazott.

A légierőre vonatkozóan a SZEB elvi döntéséről nincsenek adatok, de valószínű, hogy szóban nem engedélyezték a légierő szervezésének megkezdését.

A HM Budapestre történő költözésével kapcsolatban a légügyi csoportban személyi változások történtek. Ugyanis már 1945 márciusában Debrecenben felállt egy repülő zászlóalj hadifoglyokból. Ehhez a zászlóaljhoz intézett átiratban olvasható:

"A repülőszemélyzet folyamatban lévő gyűjtése, a létszámviszonyok megengedik azt, hogy a légierők szervezésében a 20.219/Eln.-1945. számú HM rendelettel jóváhagyott 1. repülő gépkocsi szeroszlop felállítható legyen."

Ezen alakulat parancsnokának Szánthó Béla századost nevezték ki, egyidejűleg a HM Budapestre történő költözése miatt több tisztet a szeroszlophoz áthelyeztek. A szeroszlop részére a hortobágyi páncélos csatában megsérült szovjet járművek javítását határozták meg. Emellett repülőtéri őrszolgálatot láttak el és szovjet futár, szállítógépek fogadását biztosították.

A HM 1945 április közepén Budapestre költözött. Egy április 25-i jelentésben az V. (légügyi) csoport 26 fővel szerepel András Sándor vezérkari repülő ezredes vezetésével, beosztva a csoportba többek között Dajka Miklós, Figlár Jenő és Stifter János főhadnagyok, valamint Dr. Sárga János százados nevelőtiszt.

Az európai háború befejezése után a SZEB utasítása szerint az általa meghatározott alakulatokon kívül minden más alakulatot, intézményt meg kellett szüntetni. Ennek következményeként а HM V. (légügyi) csoport május 11-én kelt számnélküli rendeletére a debreceni 1. honvéd repülő gépkocsi szeroszlop beolvadt a debreceni 1. vasút- és hídépítő zászlóaljba, valamint feloszlatták a budapesti honvéd repülő anyagraktárt és repülő gépkocsi javító műhelyt.

A repülő anyagszertár parancsnoka ekkor Szabó Mátyás őrnagy, a gépkocsi javítóműhely parancsnoka pedig Láng Andor százados volt. Ezek az alakulatok Budapesten a Bölcsészettudományi Egyetem Múzeumkörúti helyiségeiben várták be a szovjet csapatokat, fegyveres harcban nem vettek részt. Februártól áprilisig személyi gyűjtő állomásként tevékenykedtek. Feloszlatásukkor a repülő anyagszertár 106 tisztet, tiszthelyet145