Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
dr. Iván Dezső: A magyar katonai repülés rövid története az ideiglenes nemzeti kormány megalakulásától a fegyvernem felállításáig
к шш игом urtiftiftp íz шадвд щпп кошл шштшти к пшат вишмш írta : Dr. Iván Dezső E tanulmány szerzője, Dr. Iván Dezső bajtársunk vállalta — Dr. Szabó József baj társunkkal együtt — a MSZ otthoni, magyarországi szerkesztését 1996-tól kezdődően. Alábbi dolgozatában a magyar katonai repülés történetének azt a fejezetét tárgyalja, melyről azok akik Nyugaton élnek semmit, s az otthoniak is csak édes keveset tudnak. Dr. Szabó bajtársunk ugyanebben a számunkban "Egy új haderőnem, a légierő megjelenésének hatása katonai gondolkodásunkra" címmel írt egy tanulmányt. Legyen Dr. Iván és Dr. Szabó bajtársaink tanulmánya bemutatkozás Olvasóink felé. Bizonyára sok olvasónak szembe fog tűnni a második világháború utáni semmiből ujjáteremtett légierő "demokratikus" jelzővel való aposztrofálása, ami — különösen az 1945-47-es időszakban helyénvaló is volt. Jól tudjuk, mi történt később, a kommunista hatalomátvétel után. Abban az időszakban mindenről lehetett beszélni, csak demokratikus rendszerről nem. Mi, régi "Magyar Királyi Honvéd Légierő"-beliek úgy gondoljuk, hogy a mi Légierőnk igenis, demokratikus szellemben működött, legalábbis progresszív módon abba az irányba fejlődött. Dr. Iván Dezső és Dr. Szabó József baj társaink nagy áldozatot vállaltak, mikor elfogadták a MSZ továbbszerkesztésének feladatát. Ők éppen a közvetlen háború utáni időkben nőttek bele abba a korba, amikor a repülést élethivatásul választhatták. Kérem a kedves Olvasót, úgy ítélje meg itt leközölt tanulmányaikat, mint azokét a jó magyar honfitársakét, akik egy népelnyomó rendszerbe nőttek bele és minden kényszerhatás ellenére megmaradtak jó magyarnak. Bevezetés Szerkesztő A "Magyar Királyi Honvéd Légierő"-beli tiszteknek, tiszthelyetteseknek és legénységi állományúaknak nem adatott meg a lehetőség, hogy részletesebben megismerhessék a magyar katonai repülés göröngyös, de mégis fejlődő útját 1945 februárjától 1949 januárjáig, a Repülő Szemlélőség, mint fegyvernemi szakirányító szerv létrejöttéig. Fő feladatomnak azt tartom, hogy azokra a magyar katonai repülő szakemberekre emlékezzem nagy tisztelettel, akik önzetlenül állították szaktudásukat, a háborúban szerzett repülő tapasztalataikat az új, demokratikus légierő megteremtésének, az új katonai repülő nemzedék kinevelésének szolgálatába. Meghatározó részük volt az új magyar demokratikus légierő, majd a Néphadsereg Légierejének szakmai megalapozásában, a magyar katonai repülés folytonosságának biztosításában. Ennek a vitathatatlanul fontos ténynek köszönhető, hogy mind a mai napig létezik Magyar Légierő. I. A demokratikus hadsereg felső repülő szervének tevékenysége a repülő csapat felállításáig (1945 január — 1947. október 1.) Nem szándékozom foglalkozni az általánosan ismert tényekkel : — az ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 22-én Debrecenben történt megalakulásával, a németekkel szembeni hadüzenet december 28-i kinyilvánításával. A szövetséges hatalmak oldalán való fegyveres részvétel alapvető feltétele volt egy új hadsereg létrehozása, s ehhez az első lépést, a tervező-szervező tevékenységet végző és irányító központi katonai vezető szerv megalakítása jelentette. Az ideiglenes Nemzetgyűlés többek között a Honvédelmi Minisztérium (továbbiakban HM) felállítását is elhatározta, s miniszterré, egyben vezérkari főnökké Vörös János vezérezredest nevezte ki. A HM szervezeti felépítésére az első rendeletet 1945. január 19-én adták ki Kéri Kálmán vezérkari ezredes aláírásával. Azonban már január 16-án készítettek egy átiratot a Szovjetunió vezetői felé az alábbi címmel: "A Magyar Honvédelmi Miniszter átirata a Szovjetunió kormányához." Az átirat 4. pontja az alábbi volt: (kéri) "Az 1944. október 16-a óta a Vörös Hadsereghez önként átrepült magyar repülőgépek és azok személyzetének Debrecenbe való irányítását és átadását a Magyar Kormány részére. A közlekedési nehézségekre való tekintettel igen sürgős volna az 1944. november 8-án Szegeden leszállt 'STORCH' típusú repülőgép, november 13-án ugyancsak Szegeden leszállt 'FOCKE WULF' típusú repülőgép, továbbá december közepe táján Fülöpszállás területén leszállt 'LEVENTE' típusú sportgép és a gépek személyzetének, valamint a január elején Szolnok területén leszállt 'JU-52' típusú szállítógép személyzetének és rakományának (fegyver és lőszer) haladéktalan kiadása. Az említett gépeket a magyar kormány mint futárgépeket szándékozik felhasználni."(1) A négyes pontban foglaltak azért figyelemreméltóid
