Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)
Orosz Béla †: A magyar Légierők teljesítményei
nokokat elszállítsa. A feladatot az 1/3 vadászszázad hajtotta végre, ezúttal is kimagasló eredménnyel. A vadászok egyenként csaptak le és foszforos lövedékeikkel végül is lángbaborították a célt. Repülőinknek ez az újabb fegyverténye őszinte örömöt és általános elismerést váltott ki. Von Stülpnagel vezérezredes a 17. hadsereg parancsnoka, aki ez alkalommal látogatás céljából a gyorshadtest parancsnokságánál tartózkodott, személyesen gratulált és a magyar repülők további működéséhez az eddigiekhez hasonló sikereket kívánt. Sajnos, veszteségünk is volt. A támadásról Pettendy János hadnagy nem tért vissza. Még az Umany-i zsákban bennszorult roppant tömegek kemény ellenállása tartott, amikor augusztus 3- án előretörő magyar gépesített alakulatok Pjervomajszk-nál felvették az érintkezést az északkelet felől előretörő német páncéloscsapatokkal és ezzel egy másik gyűrűt vontak az ellenség körül. Sok felderítő, bombázó, biztosító és oltalmazó repülést végeztünk itt is, de különösen sok felderítő feladat hárult ránk, amikor csapataink a Bug és Szinyucha folyó területét elérték, mert a folyó déli partján előnyomuló román seregtestek hozzánk viszonyítva messze lemaradtak és szabadon hagyták az oldalunkat. Az Umany-i zsák megtisztítása és a Pjervomajszk-i harcok befejezése sok tekintetben új fordulatot jelentett nálunk is. Az egyik ilyen változás az volt, hogy a 17. hadsereg parancsnoksága alól kiléptünk és az 1. német páncélos seregcsoport parancsnokságának rendeltek alá bennünket. A gyorsanmozgók harcából kifolyólag ez az alárendelésünk az eddigieknél is jóval nagyobb területet felölelő működést jelentett, de változást hozott a repülőterek biztosításánál is. A németeknél érdekes különbséget láttunk a páncélos és a többi seregtestek repülőerőinek szervezése és alkalmazása terén. A különbség magyarázatát a páncélos seregcsoportok hadműveleteinek sajátosságaiban találjuk meg. Ezek a seregtestek támadásaiknál mélyen előretörnek. Általában a bekerítés és nem a megsemmisítés a feladatuk. A bekerített ellenség összeroppantását a hátsó lépcsőkben előnyomuló gyalogseregtestek végezték. Ez az oka, hogy a páncélos seregcsoportokhoz beosztott légierejüktől is csupán igen erős felderítést várnak. Találkoztunk olyan páncélos seregcsoporttal, melynek öt felderítő százada volt, de egyetlen harci alakulattal sem rendelkezett Természetesen ezek a legelői dolgozó felderítő századok gyakori repülőtámadásoknak voltak kitéve és igen érzékeny veszteségeket szenvedtek. A támadás elől rendkívül nehéz védekezni, mert az ellenség földközelben repül és a szintkülönbség nélküli terepen csak az utolsó pillanatban válik láthatóvá. Az ellenségnek ez a harceljárása arra kényszerítette őket, hogy a gépek mögött, a repülőtér szegélyén lövészárkotot létesítsenek és azokban szükségszerű állványokon helyezzék el a megfigyelő géppuskákat. A 81 Гrí chat у Héjjá V.szd. (6 Héjjá) meglepetést azzal akadályozták meg, hogy egy magasabb megfigyelőhelyről világítórakétákkal jelezték az alacsonyan támadó ellenséges gép repülési irányát. Ezzel el tudták érni, hogy a támadó ellenséges gép a repülőtér szélén valamennyi állásban lévő géppuska összpontosított tüzébe kerüljön. A másik nagy esemény az volt, mely az 1. páncélos seregcsoport parancsnokságnak történt alárendelésünk után következett be, hogy a gyorshadtest délnek fordult és augusztus 10-én a magyar repülők megvívták győzelmes kimenetelű NikolajevA csatájukat. Ez a légicsata a Panzer Gruppe 1. repülőparancsnokának abból az intézkedéséből sarjadt, hogy működési területünket a Búgés Tiligul folyók között olyan mélységig kellett kiterjesztenünk, ameddig a gépeink működési sugara elért. A támadásra a gyorshadtest parancsnok úrtól augusztus 9-én délben kaptam személyesen, szóban parancsot. (7. sz. vázlat.) Feladatom volt, hogy a Bug limányán átvezető több km hosszú Nikolajev-i hidat szakítsam meg és a Kubalkina-i hármas vasútelágazást pályaudvarával együtt, valamint a Nikolajevtől északra vezető úton mutatkozó célokat Konsztantinovka magasságáig bombázzam. A támadásra hat db. Ca. 135-ös gépet rendeltem ki, 12 tonna bombával. Már akkor tudomásom volt róla, hogy Nikolajevnél az ellenség nagy vadászerőkkel leplez, tehát még a felderítést is meg akarja akadályozni. A támadáshoz éppen ezért igen erős vadászbiztosítást rendeltem ki. A biztosításban hat db. Cr-42-es rep. gép és hét legújabb típusú "Héja" vadászgép vett részt. A támadás augusztus 11-én, a kora reggeli órákban indult meg. Helyzetmegítélésünk jó 7. sz. vázlat. Nikolajewilégicsata 1941. УШ.П-еп 1./3V.Í6 Cr-42) Vadászok működési tere Ю elg vadász és 1 romboló 8 légigyőzelem
