Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)

Orosz Béla †: A magyar Légierők teljesítményei

volt. A támadó csoportot nem kevesebb, mint tíz szov­jet vadászgép és egy romboló támadta meg. Pilótáink azonban itt is rövidesen fölényes helyzetbe kerültek. Mindjárt az elején az 1/3 vadászszázad rövid légiharc­ban öt ellenséges gépet lelőtt. Valamennyi gép égve zu­hant le. A vadászok légigyőzelmein kívül az egyik bombázógép lövészei is lelőttek három ellenséges gé­pet. A szerencsés kimenetelű légiharcokon kívül a M- kolajev-i támadásunknak volt egy másik nagy kima­gasló hadászati sikere is. Bohr zászlós telitalálattal el­rombolta a Bug limányán átvezető állandó jellegű közú­ti hidat és ezáltal azoknak a gépesített tömegeknek vág­ta el a visszavonulási útját, melyek a folyó nyugati ol­dalára szorultak és a románok elől akartak visszavonul­ni keleti irányba. A magyar légierők Nikolajev-i fegy­verténye a német repülők körében is nagy elismerést váltott ki. A 4. német légiflotta parancsnoka, Lőhr ve­zérezredes személyesen gratulált Tömör századosnak és Bohr zászlósnak. Ugyanakkor a Panzer Gruppe 1. repülőparancsnoka futárgéppel továbbította elismerő nyilatkozatát. Sajnos veszteségünk is volt. Lasztóczy János főhadnagy, biztosító feladatáról egy Héja-géppel nem tért vissza. (Lasztóczy főhadnagy keresztneve he­lyesen Gyula. János — aki szintén a Légierőknél szol­gált — az ő bátyja volt. Szerkesztő.) Nikolajev környékén nemcsak hadműveleti, de sok harcászati vonatkozású feladatot is hajtottunk végre. A Pjervomajszk-i harcok után a gyorshadtestnek Nikola­­jev-re kellett támadnia. Az Ingül átjárókat kellett birtok­ba vennie és a támadó csoport szárnyát kellett nyugat­ról biztosítania. A feladat teljesítése közben csapataink Novaja-Ogyessza és Szuchoj-Jelanec vonalában erős ellenséges tüzérségi és aknavető tűzben megakadtak. Augusztus 12-én az ellenséges tüzérségi állásokat egy Ju.86-os raj bombázta, eközben több telitalálattal megszakította a Trichati-Peszki között épülő nehéz orosz hadihidat. E napon a 16. német páncélos hadosz­tály csapatai az Ingül felől Nikolajev-et elérték és ezzel az itt harcoló ellenség bekerítése befejezést nyert. A minden oldalról körülzárt ellenség erős ellentámadá­sokba ment át és súllyal a 2. gépkocsizó dandárt tá­madta meg. (8.SZ. vázlat.) Az oroszok itt nagy erőkkel késő délutánig folytatták a támadást és már annyira tért nyertek, hogy a dandár sürgős repülő támogatást kért. A jelentések szerint kb. négy-öt zászlóalj erejű ellenség sok tüzérséggel együtt Kaszpero-Nikolajevka-tói északra egy szakadékban gyülekezett. Nagyon későre járt már az idő, ezért a legjobban kéznél lévő I. közel­felderítő századot rendeltem ki támadásra. A század 19 óra 25 perckor indult el feladatára. Az alkonyati sö­tétség miatt a célokat a támadás helyén már csak igen nehezen lehetett látni, ezért a gépek felvillanó torkolat­­tüzekre hajtottak végre összvetést. 1200 kg. bomba találta el itt a gyülekező zömöket. Támadásunk annyira hatásos volt, hogy a 2. gépkocsizó dandárparancsnok 82 206.30' LK.Fszd.t121 1200 кд. 19Ó.Í 5‘ 8. sz. vázlat. Helyzet 19Uaugusztus 13-án. 0d9S3O уюоот HÍKOL&­még aznap rádiótáviratban gratulált és kifejezésre juttat­ta elismerését. Az itt lezajlott harcok közben nem mindennapi fela­datot kaptunk, amikor meg kellett támadnunk egy hajót, mely a Bug limányában, Novaja-Ogyessza magasságá­ból oldalazó tűz alatt tartotta a német és magyar csapa­tokat. A Fekete-tenger partvidékén a nagyobb folyók miatt külön folyami erőket szervezett a szovjet. Kicsi és gyorsanmozgó egységek voltak ezek, melyek ritkán és rövid ideig mutatkoztak. Az alkalmi célt egy He.46- os felderítő és egy Cr. 42-es vadászgép támadta meg. Az egyetlen ilyen támadásunk igen jó eredménnyel járt. Az alacsonyan kioldott bombák közül egy a fedélzeten, egy pedig közvetlen mellette, a folyó vizében robbant. A megfigyelő megállapította, hogy a hajó a támadás után kormányozhatatlanná vált és a víz sodrában irá­­nyíthatatlanul úszott lefelé. Valószínűleg komoly sérü­léseket szenvedhetett, mert ettől kezdve csapatainkat ilyen támadás nem érte. Érdekes körülmények között hajtott végre egy má­sik feladatot a III. közelfelderítő század. (9. sz. vázlat.) Augusztus 15-én éjjel jelentés érkezett, hogy Peresza­­dovka és Ingulka között, sűrű csapatmozgást figyeltek meg keleti irányban. A harcfelderítésre és a támadásra a III. közelfelderítő század kapott parancsot. Meg kell je­gyeznem, hogy a folyton szűkülő sávban, a mi műkö­dési területünknek is az Ingül folyó volt a keleti határa. A század hajnalban végzett harcfelderítése azt állapítot­ta meg, hogy a szóbanlévő területen mozgás alig volt, ezzel szemben Danzig és Doprienka között, valamint

Next

/
Thumbnails
Contents