Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)
Halottaink
Hadnagy Domonkos 1907 — 1994 A Ludovikán tűzérhadnagyként avatták föl. Amint annak lehetősége megnyílt, hogy az akkor titkos szervezetnek tekinthető Légierők tagja lehessen, jelentkezett a repülőkhöz. Ott pilótakiképzést kapott és a harmincas években a nyíregyházi REGVI-nél oktatótisztként teljesített szolgálatot. Közben megkezdte mérnöki tanulmányait és a Műegyetemet 1940-ben mérnöki diplomával fejezte be. A Hadi Iskolai Tanfolyam elvégzése után törzskari vizsgát tett és őrnaggyá léptették elő. Közben — 1938/39-ben — közel egy esztendőt töltött Olaszországban az akkor ott kezdődő magyar pilótakiképzés — DRT tanfolyam — megindításánál. 1939/40-ben a Repülő Kísérleti Intézet parancsnokának helyettese volt, majd 1940 tavaszán a Légierők csapatainak műszaki főnöke lett. 1939 végén ismerkedett meg jövendőbelijével, akit 1941 decemberében feleségül vett. Házasságukból egy leány és egy fiúgyermek született, akik ma Édesanyjukkal együtt ugyancsak az Egyesült Állmokban élnek. 47 1942-ben újra Olaszországban járt, ahol a Caproni Ca. 135-ös bombázógépek átvételi bizottságát vezette. Ugyanez év az orosz fronton találta, ahol 65 bevetésen vett részt 1943/44 években a Kormányzó Úr különleges megbízásokkal használta föl katonai szaktudását és több, igen fontos feladat megoldásával bízta meg. ő készítette elő Majoros János nyugati útját és végül is 1944 novemberében a Kormányzó Úr két külügyminisztériumbeli megbízottját és több, Magyarországra ejtőernyővel leszállt nyugati megbízottat vitt ki az akkor már amerikai megszállás alatt álló Dél-Olaszországba egy német felségjelű Heinkel He.lll-es gépen, amit az otthoni repülő ellenállási tagok készítettek elő erre az útra. A háború végét Olaszországban élte meg és 1952- ben az Egyesült Államokba vándorolt ki, ahol több nagyobb gyámál és vállalkozásnál mérnökként működött, majd saját szerszámgyártó üzemét indította meg és abban foglalatoskodott nyugalomba vonulásáig. Utolsó éveiben főként Floridában tartózkodott és ott is fejezte be eseményekben gazdag életét. Egész életében a Magyar Ügyet szolgálta. Béke poraira ! Kováts Zsolt Bánhidi Antal 1902 — 1994 Pótolhatatlan veszteség érte a magyar repülő társadalmat : itthagyott bennünket mindnyájunk által szeretett, tisztelt Tóni bátyánk. Nem kell őt külön bemutatni, hisz' mindenki ismerte őt. De hadd idézzek néhány sort Tóni bátyánk egyik öreg harcostársának, barátjának, Pirithy Mátyásnak hozzám írt leveléből: Egy szomorú hírt kell Veled közölnöm . március 18-án reggel 08:15-kor Bánhidi Tóni barátom — MSE-beli pilótatársam, a híres Schwáger-féle vadászrepülőosztály tagja, MALERT- és szállítószázadbeli bajtársam — elhúnyt. Itthagyott bennünket és bevonult a "Hadak Útján" a mennyei staffliba. Csütörtökön, e hó 17-én délután még meglátogattuk Amerikai úti otthonában, mintha éreztük volna, hogy a vég már nincs messze. A szokásos három fő helyett hatan látogattuk meg. Még aznap éjjel Tóni felébredt, s azt kérdezte feleségétől : 'Hol vannak a fiúk ?' Nyilvánvaló, hogy félrebeszélt. Beszállították a kórházba, de segíteni nem tudtak rajta : pénteken reggel a magyar repülésnek ez az óriása örökre lehúnyta a szemét.".... A gyászjelentésben ezt olvashatjuk: Matyi
