Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)

Halottaink

Mindig az élen járt, bátor magatartásával beosztottjainak példaképe lett, akik rajongtak érte. Ötven kemény és küzdelmes távolfelderítő bevetésen vett részt, s személyzetével együtt legalább két légigyőzelmet aratott.

Igen alaposan képzett, nagyszerű, nagy tapasztalattal rendelkező pilóta volt, aki azonban ismerte a megfigyelő mesterség minden csínját-bínját, s részletesen tájékozva volt a többi hajózószemélyzet munkaköréről, problémáiról is. Emberei a tűzbe mentek volna érte.

Miután a front nyugatra nyomulása következtében távolfelderítőkre nem volt többé szükség, az osztályt feloszlatták, s More bátyánkat egy repülőgépvezető iskola osztály parancsnokságával bízták meg. A háborús események azonban közbeszóltak, s az osztály inkább csak névleg létezett. így érte meg a háború végét More bátyánk Ausztriában. Hazatért. Itthon — mint volt "Horthyista " tisztre — nehéz idők vártak rá. Mint teherautósofőr kereste meg mindennapi kenyerét, s látta el családját egészen nyugdíjbameneteléig. így vesztegette el a háborúutáni rendszer egy egyedülállóan kiváló repülő, pilóta és oktató tehetségét, ez volt a hála azért amit előző éveiben oly példamutatóan teljesített.

More bátyánk fokozatosan hanyatló egészsége mind jobban akadályozta őt a szabad mozgásban. Csendes, panaszmentes méltóságban viselt szenvedés után hagyott itt bennünket 1993 augusztus 19-én, életének 84- ik esztendejében.

Szép álmokat More bátyánk Te igaz magyar repülő!

Péterdi A. János

vitéz Hehs Ákos 1904 — 1993

Hosszú szenvedés után itthagyott bennünket az Egyesült Államokban élő volt m. kir. honvéd repülők doyenje: vitéz Hehs Ákos mérnök őrnagy.

A volt Légierők "törzstagjai" közé tartozott, a székesfehérvári Repülőgépjavító Műhely (REGJÜ) egyik alapító tagja és legutolsó parancsnoka. A szakmáját kitűnően értő mérnökember nemcsak a műszaki vonalon tűnt ki, de ejtőernyő találmányaival messze elöl járt nemcsak országos, hanem világviszonylatban is. Aki olvasta Ákos bajtársunknak az 1981-es MSZ-ban leközölt cikkét, bizonyára emlékszik arra, hogy az ejtőernyő kísérleteket a Légierők parancsnokságának tilalma ellenére folytatta.. Kifejlesztett olyan ejtőernyő típusokat, amelyek nemzetközi viszonylatban is elsőrangúnak bizonyultak, s a prototípus ernyőkkel ő maga végezte az első ugrásokat.

Az ő vezetése alatt építették a székesfehérvári REGJÜ-ben a Rotter Lajos-tervezte "NEMERE" vitorlázó gépet, mellyel Rotter Lajos az 1936-os olimpiászon Berlinből Kielbe repülve világrekordot állított fel.

Nemcsak mint kiváló mérnök és ejtőernyő-feltaláló,

43

de mint elsőrangú pilóta is beírta nevét a magyar katonai repülés aranykönyvébe.

1941-ben és 1942-ben megjárta a frontot mint a hadbavonult Tábori Javító Műhely parancsnoka. 1942. júliusában a szovjet csapatok által ideiglenesen körülzárt Tim városka mellé szállt le többször sajátmaga vezette Caproni Ca.lOl-esével lőszert szállítva és sebesülteket kihozva. Ez a tette annál is kimagaslóbb, mivel beosztása folytán harci cselekményben közvetlenül nem is lett volna szabadrésztvennie.

Ákost a háború után, amint a székesfehérvári REGJÜ-t — régi alkalmazottait összegyűjtve — újraszervezte, a kommunista hatóságok letartóztatták. Ezt emberei nem hagyták annyiban : küldöttséget menesztettek Budapestre azzal, hogyha parancsnokukat nem engedik ki, sztrájkba lépnek. Ákost kiengedték.

A fent leírt esemény arra késztette, hogy nyugatra távozzék. Cleveland-ban telepedett le, ahol mérnöki rátermettségével igen nagy szaktekintélyre és elismerésre tett szert.

Egyik nagy szenvedélyének: az agyaggalamblövészeinek továbbra is rabja maradt, de az idősebb korban élvezett nyugdíjas életet nem az ő számára találták fel. Pótolhatatlan mérnöki szaktudását addig gyümölcsöztette, míg a gyilkos betegség — egy évvel halála előtt ágyba nem döntötte.

Búcsúzunk Tőled kedves Ákos, nyugodj békében !

Péterdi A. János