Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)
Életrajzok
Olvastam a Légierők parancsnokának bizalmas parancsát Gyenesék fenyítéséről. A parancs szövege szerint Gyenes "Janika" "zuhanóbombázással" támadta a szatmárnémeti repülőtér hangárját és oly alacsonyan oldott, hogy saját — 10 kg-os — bombáinak egyik repesze átütötte a Sólyom olajtartályát Az olaj pillanatok alatt elfolyt a motor besült és Janikáék nem tudtak hazai területre átvergődni. Az odaérkező román közegek nagyon megverték mindkettejüket. Az volt a szerencse, hogy abban az időben a magyar hatóságok őrizetében is volt néhány román állampogár, tehát volt "csereanyag", és néhány hónapon belül megtörtént az "embercsere". Ebben — ily hosszú idő után — nem vagyok biztos, de ha jól emlékszem, Gyenes Janika fizetéséből havi 140 pengőt vontak le kártérítéstörlesztése képpen — azt hiszem — 10 évig. Persze a háború végével a "törlesztés" is véget ért. Mikor az 1/1 önálló távolfelderítő századdal 1942 májusában Debrecenben légi éleslövészeten voltunk, összetalálkoztunk Földes Gyuszival. Kértük, mesélje el a "megtorló légitámadás" történetét. El is mondta. Mikor odáig ért, hogy nagyon megverték őket a románok, egyikünk megkérdezte: — És Te ehhez mit szóltál Gyuszi ? — Azt mondtam : "Üss....csak üss....! nemes Gutorinak ez nem fáj!" — volt Gyuszi válasza. Szerkesztő ILLY SÁNDOR Nemcsak a Légierők, de a m. kir. Honvédség legfiatalabb tábornokai közé tartozott. 1898. február 11-én született. Életútjának korábbi fejezeteiről kevés tudomásunk van. 1939-ben a kassai Repülő Akadémia első parancsnoka. 1943-ban ffontszolgálatot teljesít mint a 102. repülő dandár parancsnoka. Ezután a Légierők parancsnokságán a hajózó személyzetek ki- és utánképzését irányítja. A háború vége Ausztriában éri és francia megszállási övezetbe kerül. Innen hamarosan kivándorlási engedélyt kap Braziliába, ahol édesapja, Illy Rezső mérnök már 1906-ban letelepedett. Az észak-braziliai 400 km hosszú, u. n. "gumi vasúti pálya" építésében vezető szerepet játszott. Illy Sándor 1949 márciusában érkezett ki Brazíliába, édesapja azonban érkezése előtt meghalt, így nem is találkozhattak. Kiérkezése után egy volt ezredes festő barátjánál lakott és annak képeivel ügynökösködött. Másik barátja egy óraalkatrészekkel foglalkozó magyar volt. Később — nyugdíjazásáig — egy agrárszövetkezetnél dolgozott. Hatvanöt éves korában ment nyugdíjba. Nyugdíjazásakor 1000 km-re az ország belsejébe, az új fővároshoz, Brazíliához közel, a Goias államban levő Caldas Novasba költözött. Egy kis autójavító üzeme volt, egy alkalmazottal. Az alatt a tíz év alatt sokat volt együtt Hidasi József volt makói tanítóval, aki — ornitológus lévén — sok madarat küldött a gödöllői Agrártudományi Egyetemnek. Együtt jártak vadászni az őserdőben. 1970. október 30-án Rohl Rudolffal kettesben ugyancsak vadászni voltak és egy erdő szélén látták, hogy vihar van kitörőben. Egy paraszt behívta őket szerény házikójába, mely csak éppen az eső ellen adott némi védelmet, mennyezete sem volt. Felajánlotta, hogy főz részükre egy kávét. Míg a tűzhelynél foglalatoskodott, ők asztalhoz ültek. Bly Sándor — szokása szerint mindig és mindenütt gerincét kiegyenesítve ült le a lócára és nekitámaszkodott a falnak. Rohl Rudi — az asztal alá hajolva — egy kis fehér kutyát simogatott. Ájulásaelőtti utolsó emléke egy hatalmas fény volt, melyet kénytelen volt nézni, mert — bármennyire is akarta - szemeit becsukni nem tudta. Nem tudja, mennyi idő után ébredt. Egy arra járó tehergépkocsivezető nézett be a házhoz, mikor látta azt a hatalmas villámot, mely a ház mellett lévő fába csapott. A villám átugrott a házba, végigszaladt Illy Sándor falnak támasztott gerincén, melyen egy vörös csíkot hagyott. Megölte a parasztot is tűzhelye mellett. Az előrehajoló Rudinak teljesen leégette nadrágját, lábszárait és megölte a fehér kis kutyát, melynek Rudi életét köszönheti. Dly Sándor szolgálatonkívüli vezérőrnagyot a Goias állambeli Caldas Novas városka temetőjében temették el 1970 novemberében. Egyedül Rohl Rudolf vegyészmérnök élte túl a katasztrófát, aki 1994-es premontrei találkozóra unokatestvérével Ladó (Laux) Antal évfolyamtársunk özvegyével, Évával jött ki Gödöllőre. О mondta el élete egyik nagy élményét, barátja, Illy Sándor halálát a magyar repülés történelmének teljesebbé-tétele végett. Dr. Farkas Jenő 236 Hajdúszoboszló, 1944. augusztus. Bartha Gyula HMNRA repülő oktató jelentkezik Illy Sándor vezérőrnagynál. (Szmolnik L. gyűjt.)
