Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)
Életrajzok
Somorjay József : ÉLETLEIRÁSOM Pozsonyban születtem 1908. december 11-én, és tizenegy éves koromig ott éltem. Apám jónevű karmester és zeneszerző volt, a 13. honvéd gyalogezred zenekarát vezette. A cseh megszálláskor egy évre Kecskemétre, majd innen Sopronba kerültünk és végleg itt telepedtünk le. Itt végeztem a középiskolát a Széchenyi reálban. 1928-ban érettségiztem, és abban az évben felvettek ludovikásnak. Akkor Pécsett volt a Ludovika П. Fedőneve "Zrínyi Miklós Közrendészeti Akadémia" volt. Egy évfolyamban 100-an voltunk. Három év után a három évfolyamot széjjelosztották és a műszakiak és repülők a (későbbi) hűvösvölgyi Bólyaira, a többiek a LASE I-re (tkp.: Ludovika Akadémia Sport Egylet), a Ludovika Akadémiára kerültek. Pécsről 60 jelentkező közül heten, a LASE I-ből 13-an feleltek meg repülőnek. Utolsó évünket a LASE Il-n töltöttük, Zelenka Zoltán műszaki ezredes űr parancsnoksága alatt. Ott, akkor már csak repülő kiképzésben részesültünk. 1932. augusztus 20-án avattak légügyi ellenőrnek, azaz repülő hadnagynak, vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó úr jelenlétében. Inokai András, Kövér Gábor stb. évfolyamtársaimmal. (Ezek a rendfokozati fedőnevek — hajói emlékszem — 1935-ben szűntek meg.) Azután azonnal Székesfehérvárra kerültünk, ahol folytatólagosan repülő megfigyelő kiképzésben részesültünk. A megfigyelő jelvényt (sas, korona nélkül), már az avatáskor megkaptuk. 1933. márciusában mind a húszunkat Szombathelyre a REGVI-hez osztottak be. Légügyi posta osztályvezető Torontály Imre légügyi előadó (százados) volt. A három fokozat, azaz posta alosztályok parancsnokai: I. fok (Hungária I és П): Forró Jenő légügyi főellenőr (főhadnagy); II. fok (Heinkel HD 22) : Sunta (Sasvári) légügyi előadó; Ш. fok (Fokker CVD): Szörényi Emil légügyi főellenőr. A Fokkeren az utolsó feladat műrepülés volt. Ezt az oktató a földön mutatta be és gyakoroltuk a botkormánnyal, majd — az oktató és a parancsnok figyelése mellett — azt végrehajtottuk. Ezzel az alapkiképzést befejeztük és az arany koronát a sas fölé felválthattuk. (Persze később ez a fajta műrepülő kiképzés már nem volt!) A 20 fős évfolyamban a rangsorban a hetedik voltam. Első beosztásom Szombathelyen az Éjjeli Bombázó században volt. Parancsnoka Czékus Ferenc főhadnagy. Gépállományunk három HD (Heinkel) 22-es, egy Caproni Ca.97-es és egy Fokker F VIII-as (a másik három FVIÜ-as ekkor a légiforgalomban repült) volt. A típusok elsajátítása után nappali és éjjeli vándorrepülést végeztünk és ezzel párhuzamosan műszerrepülési kiképzésünk is volt, illetve folyamatosan ezt később más századbeliekkel is végeztük, egy hat hétig tartó "magas iskola" keretén belül. Ekkor, 1935-ben a szd. új repülőgéptípusa a Caproni Ca.l01-es lett. Ekkor lettünk "Boszorkány" század is. Ezt a jelvényt Szolokmay Jenő hadnagy tervezte. Ez a századjelvény most újból szerepel, mert a mai taszári repülők a veterán Boszorkányok beleegyezését kérték, hogy e háborút járt szép jelvényt használhassák. 1936/37-ben nappali bombázók lettünk, de ekkor már az éjjeli repülést mindegyik bombázó alakulatnál megkövetelték. A Ca.l01-es megbizhatóbb (német, angol) műszereket kapott, ez a 100 %-os műszerrepülési kiképzést lehetővé tette. Ekkor még a ZZ vakleszállási eljárást tanítottuk. 1938- ban Orosz Béla alezredes., az akkori szombathelyi repülőtér parancsnoka rám bízta az első tíz Horthy Alapos növendéket, akik a következők voltak (ma is tudom nevüket): meggyesi Schwarz Ignác (erdélyi szász származású volt), Szényi I., Terei C., Bezzegh L., Ferenczy J., Hajmássy J., Muslay E., Nagy L., Römer J., Soós E.. Két altiszti oktatóval naponta délután végeztük kiképzésüket, én az ellenőrző repülést és vizsgáztatást végeztem. 1939- ban megkaptuk az első kétmotoros Focke- Wulf FW.58-as (Weihe) gyakorló gépet. Minden bombázó alakulat kapott egyet és a műszerrepülő kiképzést főleg ezekkel a gépekkel végezték. Ugyancsak 1939 végén vagy talán 1940 elején kaptuk az első Ca.135 bis repülőgépeket. Olaszországból való átrepüléskor az olasz pilóták mellé bennünket is beosztottak. 1941 elején újabb 36 gép átvételére tagja voltam az öt személyből álló repülő bizottságnak, melynek parancsnoka Csukás Kálmán vezérkari őrnagy volt. A bizottságban Subay József mérnök őrnagy, Fridiik Dezső mérnök százados vettek részt, továbbá Marosszéky Jenő százados és én mint berepülő pilóták. Sok géphibát korrigáltattunk, és csak azért javasoltuk az átvételt, mert Németországból ekkor már nem tudtunk gépeket kapni. 229
