Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)

Találkozók

Ez a felvétel 1942 szeptember első napjaiban készült Ilovszkojén, közvetlenül a Hollós és Kelemen személyzet II. osztályú vaskereszttel való kitüntetése után. Balról : Hajdufi Ádám (Kelemen személyzet) és Dömény Imre (Péterdi személyzet) bajózó fényképészek, Mészáros Géza (Hollós személyzet) bajózó szerelő, Mészáros Károly (Péterdi személyzet) bajózó távirász, Eberhardt Mihály (Hollós személyzet) bajózó fényképész és Molnár Jenő (Hollós személyzet) bajózó távirász. Megjegyzendő, bogy a képen látható bat személy mindegyikének 1943 tavaszán a Bronz, Kisezüst és Nagyezüst Vitézségi érem lógott a mellén, Mészáros Gézát pedig később az Arany Vitézségi Éremmel is kitüntették. (Molnár Jenő gyűjteményéből.)

Rajnai Béláról sem tudok semmit, hacsak azt nem, hogy valami repülő újságban olvastam egy Rajnai Béla őrnagyról, vagy alezredesről, aki valami szerelő szakiskola parancsnoka volt. Lehet, hogy ez a mi Rajnáink ?

A fényképészek közül Dömény Imrével voltam kapcsolatban egészen a '70-es évek elején beállt korai haláláig. Közvetve tudom (Benkó Béla volt LFKCs-os bajtársamtól), hogy Roszkos Jóska valahol Piliscsaba körül él.

Újvári Laci bácsi még az ötvenes évek elején halt meg, Stifter Zsóri — akivel szintén tartottam a kapcsolatot — öt éve hagyott itt bennünket. Pákozdi Pali Remete Mikivel együtt zuhant le Makiár határában Do.215-össel még 1944. júliusában.

Dörflinger Jancsiról semmit nem tudok, Bán Deske a háború után valami sportrepülő vezető ember lett.

Szepesváraljay Fonzi sok évvel ezelőtt meghalt, úgy tudom a tüdeje vitte el. Pákozdy Laci is volt egy darabig sportrepülő oktató, ő is meghalt vagy 15 éve.

Dávid Viliről semmit sem tudok, В dia Pistával pár éve találkoztam otthon, Rózsa Mihályról úgy tudom, hogy szolgált a demokratikus honvédségben.

Azt bizonyára tudod, hogy szegény Ujszászi Jancsi Molnár Bélával, Minár Gyurkával és Bartos Jóskával lezuhant Li.2-essel Pécsett még valamikor 1950- ben, vagy '51-ben.

Bőjtös Miskáról közvetve hallottam nemrégiben.

Ha nem tévedek, a 70-ik oldalon lévő felső képen Várhalmi Márton mellett Dörflinger látható, az ő feje fölött pedig Te kedves Jenő.

Azok közül, akik '43 januárjában jöttek ki a frontra, Jakab Jackie hazajött orosz fogságból, ugyancsak megfigyelője Balogh és szerelője, Maloványi. Csire József a légiharcban életét vesztette. Jackiéket is kitelepítették a Hortobágyra, Bánhidyékkel voltak együtt. Jackie aránylag fiatalon halt meg a hatvanas években Miskolc közelében.

Panuska Gyulának jelent meg egy cikke egyik újabb számunkban. Mátés Karcsival együtt voltam a MÁSZÓ VLET-nél amig nekem ki nem tették a szűrömet onnan. Itt az USA-ban olvastam a NIMRÓD vadászújságban, hogy Karcsi, mint az újság főnyomdásza aránylag fiatalon halt meg.

Magamról annyit, hogy a távolfelderítő osztály megszűnésével a Repülő Kísérleti Intézethez helyeztek, s amikor abból megalakult a 102/ 3 gyorsbombázó század — Dóczy más valakit ajánló javaslatát elvetve — Keksz engem nevezett ki századparancsnoknak. Hegedűs lett az elsőtiszt. Nem sokáig ügyködtem ebben a minőségben, mert dec. 23-án lelőttek. Nagy szerencsével a debreceni fogolytáborba kerültem, amelyet — Vörös János hadseregét megalakítandó — az oroszok 1945. márciusában feloszlattak. A Honvédelmi Minisztériumban dolgoztam egy évig, amikor az első leépítés alkalmával "rendelkezési állományba" helyeztek, onnan pedig 300 forinttal végkielégítettek. 1946 őszén Stifter Zsóri behozott a MÁSZÓ VLET-hez, ahonnan 1949 márc. 1-vel elbocsátottak. Ezután következett másfél nehéz esztendő, nehéz testi munka, stb. 1950 őszén felvettek a Szerszám-gépfejlesztő Intézetbe mint tervezőt és itt dolgoztam a Forradalomig. A Forradalom után úgy Ítéltem meg a helyzetet, hogy engem és a hozzám "hasonszőrűeket" össze fogják szedni és "üzemen kívül helyezni", ezért november végén elhagytuk az országot, s kivándoroltunk az USA-ba. Feleségem december 27-én állt munkába — ő jól beszélt angolul —, én 1957. január 10-én. Esd tago172