Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)
Lakos Imre: 1944 április 13-a a földről nézve
nem tért vissza. Jó félóra telt el, teljes csend, semmi sem történt. Újra egy 81-es villamos érkezett, megrakodva polgári ruhás, részben nyilas karszalagos, géppisztollyal felszerelt csoporttal, akik eloszlottak a Zugligeti út és a Kútvölgyi út irányában. Az első lövések hat óra tájban hallatszottak, amikor saját részről egy három-négy főből álló felderítő járőr az Akadémia főkapujával szemben lévő BESZKÁRT lakóházak mögött érintkezésbe került az ellenséggel. Ezzel kb. egyidőben a Zugligeti-Kútvölgyi út felől is szórványos lövöldözés hallatszott. Gyenge, szakasznyi német erősítés érkezett, Hűvösvölgy felé, az Akadémián túl eloszlottak. Távolabbról szórványos lövöldözés hallatszott. Másnap a Hidegkúti út és a Budakeszi út elágazásában egy német páncéltörő ágyú ment állásba, mely később kilőtt egy, a Budakeszi útról előretörő szovjet páncélos felderítő járművet. December 25/26-án az első vonal a Hidegkúti- és Budakeszi út elágazás - Pasaréti tér vonalában volt, anélkül azonban, hogy egy házról-házra, kertről-kertre, úttorlaszokkal megerősített védővonal kialakult volna. A Bécsi út - Pilisvörösvár-i részről nincs adatom. A Hármashatárhegyen egy, az egyetemistákból toborzott, gyengén felszerelt alakulat képezte a védelmi erőt. December 26-ára az ostromgyűrű bezárult. A Légierők ama tagjait, akik a Légierők parancsnokságának ügyeletén jelentkeztek — vagy más úton értesültek működéséről —, a Szabó Mátyás repülő őrnagy parancsnoksága alatt álló különítményhez utasították. Gyülekezőhelyként a Cukor utcai iskola és a szomszédos Central kávéház pincehelyisége volt kijelölve. Nagyobb létszámú legénységi állományú — számbeli adatot nem tudok megnevezni — és 15-20 főnyi tiszti állományú egyén gyűlt össze. A különítményt a hadtest személyi tartalékának osztották be. A hadtestnél András Sándor vezérkari ezredes előttem ismeretlen beosztásban működött. (A 10. gyaloghadosztály parancsnoka volt. Szerkesztő.) Itt említem meg, hogy Hoitsy Pál repülő vezérkari százados az Alagút mellékhelyiségeiben elhelyezett katonai parancsnokságon teljesített szolgálatot. A különítménynek fegyver- és lőszerellátása nem volt. Elszállásolás részben a gyülekezőhelyen, részben a ki-ki alapon egyénileg választott szomszédos óvóhelyeken volt. Clauder Erik repülő mérnök százados csoportjának külön gyülekezőhelye volt, valahol a Kálvin tér környékén. A különítmény egyes tagjai felderítő, mások összekötő tiszti szolgálatot teljesítettek. Egy ízben a hadtest igénylésére egy szakaszt egy zászlós parancsnoksága alatt valamelyik alakulat személyi veszteségének pótlására a védővonalba rendeltek. Sorsukról nincs adat. Január 17-én a hadtest azonnali áttelepülést rendelt el Budára, mert "a németek Pestet feladják, a hidakat felrobbantják". Ez másnap hajnalban meg is történt. Aki erről nem értesült időben, az Pesten ragadt. Az új gyülekezőhely a Margithíd budai hídfőjénél, a Császárfürdő környékén, egy szőrmeraktámak használt pincehelyiségben volt. A védővonal Hűvösvölgy felé ekkor már Az Új Szent János kórház vonalában húzódott. Az óbudai részről adatom nincs, valahol a Szépvölgyi út vonalában lehetett. Január 28-án a hadtest újabb áttelepülést rendelt el Buda másik részébe, mert "a védővonalat másnap, 29-én éjfélkor a Margit körútig visszavonják". Szabó Mátyás őrnagy az áttelepüléshez való gyülekezést másnap — 29-én — reggel nyolc órára rendelte el. Ki-ki szállására ment holmijáért és aludni még egyet, nem tudván mikor és hol lesz erre még alkalma. A németek azonban már 28-ról 29-re virradó éjszaka vonták vissza a védővonalat. Akik a Margit körúttól Hűvösvölgy, illetve Óbuda felé voltak szálláson ezen az éjszakán, azok meglepetésszerűen fogságba estek — velem együtt. A védővonal visszavonása, illetve a szovjet erők előreszivárgása minden harc, lövöldözés nélkül, a legnagyobb csendben történt. A különítmény további sorsáról adatom nincs. Ezen az éjszakán a magyar Honvédség többezer katonája esett fogságba. A különítmény tagjainak kiegészített névsora : Dákay Emil százados Dákay Ferenc főhadnagy Érsek Lajos polgári alkalmazott Gelencsér Ferenc százados Hoitsy Pál vezérkari százados Máthé László főhadnagy Nagy Koméi főhadnagy Orbán István hadnagy Pirity Mátyás hadnagy Pottyondy László százados Rajkai Ödön rep. műszaki százados Szabó Mátyás őrnagy Turmezey Ödön zászlós Vág Marian százados A Ferihegy-i repülőteret ért első bombatámadás történetét már több alkalommal megírták. Eddig csak a levegőben harcolók szemszögéből, személyes élményeik alapján ismertük meg ezt a nevezetes napot. Mint földi szemlélő és átélő szeretném leírni, mi is történt ekkor a repülőtéren. 1944. április 3-án érte Budapestet a Nyugati Szövetségesek által intézett első légitámadás. Abban az időben a Ferihegy-i repülőtéren teljesítettem szolgálatot, mivel a Repülő Átvételi Bizottságtól (RAB) a Repülő Kísérleti Intézethez (RKI) vezényeltek berepülő tanfolyamra. Ekkor még — többen ifjú hadnagyok — nem repültük a Me. 210-est, ezért a riasztás után a repülőtér kelet-északkeleti szegélyén, a volt sportrepülőtér mellett telepedtünk le. Az ellenséges bombázó kötelék Budapest légterébe érve a Horthyliget-i repülőteret, a repülőgépgyárat és a Vámmentes kikötőt bombázta. Félelmetes látvány volt, ahogy sorozatban robbantak a bombák — szőnyegbombázás volt — és gyulladtak ki az épületek, olajtartályok. Mivel mi, nemrég avatott hadnagyok, akkor kerültünk először a háború közvetlen közelébe, borzalmas élményként él bennünk ez a nap még ma is. Akkor még nem tudtuk, mi vár ránk tíz nappal később, április 13-án! 1944. április 13-án délelőtt riasztották a repülőteret. A riadóintézkedés szerint a repülőtér személyzetét és a polgári munkásokat autóbuszokkal elszállították Vecsésre, csupán csak a szolgálatot ellátó legszükségesebb személyzet maradt a repülőtéren. A bevetésre induló repülőgépek felszállása után Benárd László és Tóth József hadnagyokkal — évfolyamtársaimmal — együtt én is a repülőtéren maradtam a földi szolgálatot ellátni. Rajtunk kívül még kb. 10-15 fő legénységi állományú egyén maradt a repülőtéren a szolgálat ellátására (rádiósok, szerelők, fegyveresek). A repülőtér vakleszállási irányvonalának meghosszabbításában, a repülőtértől keletre fekvő iránymérőház mellett tartózkodtunk és hallgattuk a bevetést repülő bajtársaink rádiókapcsolatát. Felhőtlen, szikrázó napsütéses idő volt. Rövid idő múlva arra 187
