Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)

dr. Pagáts Pál: A pécsi repülés monográfiája

délre elterülő katonai gyakorlótér a legalkalmasabb. A HM azonban ahhoz ragaszkodott, hogy a területet katonai gyakorlatok céljaira továbbra is használhassa, melyet egyébként is a várostól bérelt. A szerződést megkötötték, a földi alakulatok és a repülők békésen megfértek egymás mellett. (26)

A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület (MSRE) és a Magyar Aero Szövetség rendezésében és közreműködésével 1927-től megkezdődött a látványos repülőnapok sora Mátyásföldön,

Győrött, Pécsett, melynek egyetlen célja volt a magyar repülés propagálása, népszerűsítése. Ennek keretében Pécsett 1929 Pünkösd másnapján rendeztek repülőnapot, melynek fővédnöke József Ferenc főherceg volt. A bemutatót Kara Jenő, a MAeSZ alelnöke nyitotta meg. Az akkori legjobb magyar pilóták bravúrjaiban gyönyörködött a többtízezres közönség. Dobos István, vitéz Kaszala Károly, Endresz György, Bánhidi Antal, Dicsőffy József és Hunyor Csaba repültek. Bánhidi részére emlékezetes nap volt ez.

Az MSRE ugyanis felkérte, hogy Bánhidi-Lampich BL gépével vegyen részt a bemutatón. Röviddel Dobos startja után Bánhidi is elstartolt szerelőjével Pécs felé. Nem sokkal start után a motor köhögni kezdett, majd lángnyelvek csaptak ki, ezért a makádi réten szerencsésen kényszerleszálltak. Motorhibát állapítottak meg, azt megjavították és visszatértek Mátyásföldre. Másnap ismét irány Pécs, ahová minden baj nélkül megérkeztek. Ez volt Bánhidi első kényszerleszállása. (27)

A rádiózás sem akart lemaradni a fejlődésben s több esetben ejtette bámulatba az érdeklődőket. így történt, hogy repülőgépen, a felhők között adott koncert volt hallható Pécsett a rádióban. Ugyanis a MALERT egyik utasgépén Magyari cigányprímás zenekarával magyar nótákat játszott, majd Palló Imre énekelt. Ezt a felhőkből leadott koncertet közvetítette a magyar rádió. Sikere volt.

1929. július 4-én a Dunántúl hasábjain felhívás jelent meg, amelyben Baranya és Pécs társadalmának az anyagi segítségét kérték repülőgépek vásárlásához és egy nagy hangár felépítéséhez. A felhívásnak oly nagy volt a visszhangja, hogy egy év alatt közel 100.000 pengő gyűlt össze. Adakozott a pécsi püspöktől kezdve a kisdiákokig, a katonákig mindenki!

Újabb repülőnap 1929 szeptemberében Sikondán, valószínű a sikondai szanatórium megnyitásával összefüggésben. Kaszala Károly, Dicsőffy József és Lampich Árpád mutatták be repülő tudásukat többezer néző előtt. Legizgalmasabb mutatvány Lampiché volt, aki 600 m magasságban öt "looping the loop"-ot bukfencet — repült kis gépével.

Helybéli újságírókat is felvittek a levegőbe sétarepülésre, akik cikkeikben szinte megdöbbenve konstatálták, hogy felülről milyen görbék a pécsi utcák ... (28)

A pilóták másnap indultak tovább, de a hirtelen keletkezett köd miatt Mánfa község közelében kényszerleszálltak. Két óra múlva az idő kitisztult, folytathatták útjukat, hogy néhány perc múlva Taszáron szánjanak le üzemanyag felvétel miatt.

November elején újabb repülőérdekesség. Sötétedés után a pécsi járókjelők repülőgép búgására lettek figyelmesek. Egy kis gép keringett a város felett és magára vonta az emberek figyel-A 19 légigyőzelmes Fejes István vadászrepülő az első világháborúban D.III. gépe előtt. (Magyar Szárnyak 1944/4 számából.)

Vitéz Fejes István műszaki tisztviselő — az első pécsi utasgép pilótája, kilenc vitézségi érem tulajdonosa, 1944-ben. (MSZ 1944/4.)

mét. A 130 lóerős Raab - Katzenstein Pelikán nevű gépet Kirják István vezette és a szárnyak alatt piros és zöld színekben kivilágított betűkkel "Schmoll paszta" felírás volt olvasható. Ez a reklám minden bizonnyal hatásosan fellendítette a cipötisztítókrém forgalmát. (29)

Megindultak a repülőtér egyengetési munkálatai. Hoffman László és Visy Zoltán építészmérnökök a hangár tervezésén, kivitelezésén dolgoztak. A munkákat Rákosi György, a LÜH főnöke is ellenőrizte, aki kísérői társaságában három Fokker géppel jött Pécsre. A legteljesebb megelégedésüket fejezték ki a látottakkal kapcsolatban. (30)

Közben nagy ütemben folyt a repülőegyesület szervezése. December 18-án a vármegyeháza dísztermében 800 taggal megalakult a Baranya - Pécs Aero Club, elnöke vitéz Keresztes Fischer Ferenc főispán — a későbbi belügyminiszter — lett. Ott volt Nendtvich polgármester is, akit társelnöknek választottak meg. (31)

Az 1930-as év Kaszala balesetével kezdődött, akit Pécs repülést szerető közönsége jól ismert. Április 5-én utasrepültetés céljából szerelőjével együtt Pécsre repült, de a paksi kényszerleszállás miatt egy napot késett. így vasárnap déltájban tűnt fel gépük a város felett.

Délután, az utasrepültetés előtt Kaszala és szerelője egy berepülő körre szállt fel. Leszálláskor azonban gépe átvágódott, maga alá temetve személyzetét. Nagy volt az ijedelem. Szerencsére nem történt komoly baj. A sérült gép tehervonaton, a személyzet gyorsvonaton tért vissza Budapestre.

A sajtó az esetet különféleképpen tálalta. Az Aviatika szerint a gép kerekei a felázott talajba vágódtak és emiatt vágódott át. A pécsi sajtó szerint egy kisgyermek futkározott a leszálló gép előtt, ezt a pilóta meglátta, a gyermeket ki akarta kerülni, eközben széllökések támadtak és a gép átvágódott. (32)

Az országban elsőnek április 15-én indult meg a belföldi utasforgalom a Budapest - Pécs - Kaposvár vonalon, Fokker F.VII típusú nyolcüléses utasszállító gépekkel. Az első járat pilótája vitéz Fejes István első világháborús vadászrepülő, kilenc (!!!) vitézségi érem tulajdonosa, volt. Az első utasok között a megye

47