Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)
dr. Pagáts Pál: A pécsi repülés monográfiája
A Baranya-Pécs Aero Club egyik Hungária gépe előtt bőrruhában Müller István pilóta oktató (1930). (Szerző gyűjteményéből.) főispánja, valamint Hohenlohe Károly herceg, a MALERT elnöke és mások voltak. A fogadás után a gép továbbrepült Kaposvárra. Május végén megérkeztek a Hungária iskolagépek, nagy D, E és F betűjelekkel az oldalkormányon. Nem sokkal később megindult a pilótakiképzés vitéz Podhradszky Andor vezetésével. A gépeket a kőhangár elkészültéig sátorhangárokban helyezték el. Az egyik gépet vitéz leveldi Kozma Miklós, a Magyar Rádió és Telefonhírmondó igazgatójának a javaslatára az Igazgatóság ajándékozta azzal a kéréssel, hog a gépet "Bárd Miklós" névre kereszteljék, mert ez volt Kozma Miklós édesapjának költői neve, aki legszebb huszáréveit Pécsett töltötte és ott folytatott írói tevékenységet. Október 12-én avatták fel az új hangárt és keresztelték meg a gépeket a Kormányzó és felesége jelenlétében. Óriási tömeg, majd az ünnepség végén a három pécsi és a vendégségbe érkezett három szegedi gép kötelékrepülést mutatott be. Ezt követően a Kormányzó tisztelgő látogatást tett Virág Ferenc megyéspüspöknél, megtekintette a Székesegyházat, majd a Zsolnay gyárba hajtatott. Késő este tértek vissza Budapestre. Pécs repüléstörténetének első fejezete ezzel lezárult. Bekapcsolódott az ország és a nagyvilág repülőforgalmába. Az újságok öles betűkkel hozták: "Pécs (Budapesten keresztül) — Bécs három óra, London 12 óra !" Mindez 1934-ig tartott, amikor az utasrepülés több ok miatt megszűnt, és a pilótakiképzés — legalábbis abban a formában, amelyben 1930-ban megindult — végétért. Pécs, 1992. januárjában. dr. Pagáts Pál Források (1) Repülési Lexikon, I. Kötet, 114. oldal. Dalia László : Repülő emberek. (Sportpropaganda V.) (2) Pécsi Napló (továbbiakban : PN) 1910. július 14. (3) Musée de l'air, Aéroport du Bourget, 1991. április 26-i levele. (4) PN 1910. szeptember 6. (5) Magyar Szárnyak (Oshawa), (továbbiakban : MSZ) 1991. (6) Dunántúl (továbbiakban DT), 1913. július 8., 13. (7) Csanádi-Nagyváradi-Winkler : A magyar repülés története, 151. oldal. (8) DT, 1915. február 12. (9) DT, 1915. február 25. (10) DT, 1915. március 25. (11) vitéz Boksay Antal: A felhők katonái (Cserépfalvi kiadás), (a továbbiakban : Boksay) 135. oldal és 144. oldal. (12) DT, 1916. augusztus 29. (13) DT, 1916. július 22. (14) DT, 1916. február 17. és 23. (15) DT, 1917. június. (16) DT, 1917, október 18., Boksay 175. oldal. (17) DT, 1917. március 6. (18) Boksay, 183. oldal, DT, 1918. április 5., Polgármesteri Hivatal, Helesfa, 1991. november 21-i levele. (19) Egy ezredév. Magyarország rövid története, 306. oldal (Gondolat). (20) DT, 1919. április 10. (21) DT, 1922. április 23. (22) DT, 1924. november 9., 11. (23) PN, 1925. augusztus 11., DT, 1925. augusztus 11. (24) MSZ, 1991. (25) DT, 1927. november 21. (26) DT, 1927. november 19. (27) Bánhidi Antal: Pilóta lettem (Révai), 54. oldal. (28) PN, 1929. szeptember 22. (29) DT, 1929. november 2. (30) DT, 1930. május 9. (31) DT, 1929. december 18. (32) PN, 1930. április 7. Hangáravatás, Pécs, 1930. október 12. Első sorban a Kormányzó, tőle jobbra vitéz Kozmovszky József altábornagy (díszsisakban), a pécsi 4. vegyesdandár parancsnoka. (Szerző gyűjteményéből.) 48