Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)

dr. Pagáts Pál: A pécsi repülés monográfiája

Dobos István pilóta a Svachulay féle "Albatrosz"gép előtt. (Szerző gyűjteményéből.)

dödtek a véres csaták. Przemysl ostroma vette kezdetét, az oroszok elkeseredetten támadták az erődöt, melynek parancsnoka Kuzmanek altábornagy volt. Az első repülöposta 1915 elején érkezett Pécsre "Fliegerpost Jänner 1915." felirattal Ebben Várdai Vilmosné pécsi lakost arról értesítette egy várbeli katona, hogy jó sorban élnek. Mást ugyanis nem írhatott. A lapot Karsay százados láttamozta. (8)

Az erődítmény 1915. március 22-én esett el. Az ostrom során az összeköttetés a külvilággal nem szakadt meg, a postát léggömbökkel juttatták ki a várból. A Belügyminisztérium erről a pécsi városházát is értesítette. A baj csak az volt, hogy a léggömbök útját a széljárás határozta meg, így csak igen kevés levél jutott el a címzettekhez. A hadvezetőség jutalomban részesítette azokat, akik ilyen léggömböket leltek fel és szolgáltattak be. (9)

A Dunántúl újság 1915 márciusában hosszú cikket közöl a magyar pilótákról, akik Uzelac ezredes és Petróczy alezredes parancsnoksága alatt harcoltak, megemlítve Wittmann Viktor, Székely Mihály, Lányi Antal, Fekete Eörs Oszkár, valamint Tauszig Aladár neveit. (10)

Tauszig Aladár, akit Boksay Antal könyvében a magyar katonai repülők első úttörői között említett Bemárd Mátyás, Kara Jenő, Czapáry Jenő és mások társaságában, 1914 előtt Pécs háziezredében az 52. К. u. K. (közös) Gyalogezredben szolgált. Innen helyeztette át magát a Légjáró Csapatok-hoz.

A háború kitörése után a 15. Repülőszázad tagjaként orosz hadműveleti területen végzett felderítő repüléseket. (11) Ezután Przemysl-be vezényelték. Átélte az ostromot, majd sérülésekkel kirepült. Felgyógyulása után az újvidéki repülőiskola parancsnokává nevezték ki.

1916. augusztus 28-án Újvidékről felszállva Bauer hadnagy kíséretében gyakorlat céljából Pécsre repült. Reggel kilenc óra tájban fedezték fel a város felett keringő "fekete keresztes" gépet, amely símán szállt le a gyakorlótérre. Tauszig ismerősei tudtak érkezéséről, sokan mentek ki fogadni a pilótákat, akik két nap múlva repültek vissza Újvidékre.

Tauszig az olasz fronton érte meg a háború végét, majd visszatért Pécsre. A Magyar Aero Szövetség megalakulása után annak oktatási munkájába kapcsolódott be. (12)

Bár a Központi Hatalmak szénája 1916-ban már nem állt

valami jól, nemzetközi légiforgalmi vállalat megalapításának a gondolata merült fel a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt., valamint az Osztrák Dunagőzhajózási Társaság részéről. Közvetlen légijáratot hoztak volna létre Budapest - Pécs - Brod - Szarajevó főirányban. A háború alakulása miatt a dologból nem lett semmi, de Pécsnek a világ légiforgalmába való bekapcsolása már ekkor foglalkoztatta a szakembereket. (13)

Érdekes hírek : Léghajó Szentlőrinc felett ! Nagy izgalomba hozta a falusiakat egy nagy fénylő csillag az esti égbolton. Később kiderült, hogy egy katonai léghajó volt, távcsővel állapították meg. Vagy : Reéh György pécsi városi tanácsos barátjától Schwartz Gyulától egy lelőtt olasz gép vászonszárnyából készült levelezőlapot kapott, amely "háborús gyűjteményének egyik ritkasága." (14)

A helyi újságok 1917-ben már egyre több, Pécsről és a megyéből hadbavonult hősi haláláról számolnak be.

Varga Gyula repülőfőhadnagy a Katonai Érdemkereszt tulajdonosa 1917. május 23-án 23 éves korában a 10-ik isonzói légicsata harcában elesett. Az "áldatlan idők" elmúltával a család haza kívánta hozatni földi maradványait, hogy a rácvárosi temetőben helyezzék végső nyugalomra. Ez nem történt meg. Varga főhadnagy olasz földben alussza örök álmát. (15)

Kitüntetés: Kretz (később Mátyásfy) József főhadnagynak az ellenséggel szemben repülői minőségben tanúsított vitéz magatartásáért a király parancsára a Legfelsőbb dicsérő elismerés újólag "tudtul adatott". Kretz — aki szintén pécsi volt — a feltrei, ospodelettói és borgói repülőszázadokban szolgált és eredményes felderítői tevékenységet folytatott. (16)

1917 márciusában a pécsi városház tetejére szirénát szereltek fel remélve azt, hogy a sziréna sohasem fog Pécshez közeledő ellenséges gépet jelezni, írta a korabeli tudósító. (17)

Ismét tragikus újsághír : Miskei és monostori Thassy Gyula hadnagy — aki korábban pécsi joghallgató volt — az olasz fron-Tauszig Aladár főhadnagy az A. 1. típusú Etrich Taube gépén, 1914-ben. (Hadtörténetí Múzeum gyűjetményéből.)

44