Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)
Könyvismertetés
vegyenek valakit a lexikonba ? Sok századparancsnoki beosztásúval találkoztam, ugyanakkor sok századparancsnoknak a nevét nem találtam, pedig volt ám jónéhány olyan század- osztály- és ezredparancsnoka a volt m. kir. honvéd Légierőknek, akiknek a neve emlétésre érdemes lett volna, sajnos azonban nevüket nem találom a lexikonban. Távol áll tőlem, hogy a szerzőket elmarasztaljam ! Hatalmas munkát végeztek, s természetes, hogy történnek kihagyások, hibák. Kritikát mondani könnyű. Mégis, tehettek volna valamit — szerény véleményem szerint — várhattak vona a kiadással még néhány hónapot, mialatt gondosan átfésülhették volna a munkát, ami bizonyosan a hiányosságok, téves közlések lényeges csökkenését eredményezte volna. Még egyet: Az US $95 vételárat a külföldiek részére — még külföldi viszonylatban is — igen magasnak tartom. Szerkesztő Néhány gondolat a Repülési Lexikonnal kapcsolatban. Köszönet, elismerés illeti a szerkesztőket s mindazokat, akiknek munkája és a repülés iránt érzett szeretete lehetővé telte a Repülési Lexikon megjelenését. Hiszem, hogy nem munkájuk lebecsülését érzik, ha azok, akik hasonlóan nagyon szeretik a magyar repülést, néhány hiányosságra rámutatnak. A Légiközlekedés 1991. évi december 18-i számában a Lap felelős szerkesztője többek között azt írja, hogy számára különösen fájdalmas, hogy két kiemelkedő egyéniség nem kapott önálló szócikket a Lexikonban. Sajnos ez a megállapítás nem csak a névszerint említett két kiváló pilóta személyét illetően helytálló. Egyet említenék példa képen. Hiába kerestem vitéz Bogyai Kamill nevét, aki megszervezte, megalapította és vezette a Szentes-i, majd a Csongrád vármegyei Cserkészrepülők Egyesületét, repülőteret létesített, beton hangárt építtetett, megteremtette tizenkét vitorlázó és egy motoros géppel — ezek között egy M-22-es és egy Cimbora — az Alföld egyik jelentős repülő bázisát és ami a harmincas években sem volt könnyű feladat, mindehhez a szükséges anyagi alapot. Hiába kerestem az említett két egyesület nevét is a Lexikonban, pedig úgy vélem, hogy például az Argentin Nemzeti Repülő Club — nagyon helyesen — önálló címszót kap, ugyanezt megérdemli a két egyesület, ha kisebb jelentőségűek is elvégre magyarnyelvű lexikonról van szó. Közli a Lexikon a magyar repülők névsorát a repülés őskorától napjainkig, azzal a megjegyzéssel, hogy "a teljesség igénye nélkül." Természetes, hogy ilyen terjedelmű felsorolásnál kismértékű hiány lehetséges, de egy lexikonnál legalapvetőbb követelmény kell hogy legyen a teljesség igénye ! Nem tudom, hogy az összeállítás során figyelembe lett-e véve az egyesületek, vagy a Magyar Veterán Repülők Egyesületének tagnyilvántartása, de úgy gondolom nem, mert igenlő esetben lényegesen kevesebb lenne a kimaradtak száma, közöttük olyanok is, akik vitorlázó repülők, motoros sportrepülők, repülőoktatók és katonai repülők is voltak egyszemélyben. így azonban érthető, hogy jó néhány repülőnek — mikor a Lexikont kézbe veszi — miért csak az egyik szeme nevet. A Légiközlekedésben megjelent cikk záró mondata — sajnos — itt is helytálló : "Ez viszont több mint hiba." dr. Kunszeri Béla Kelemen Antal : A szétzilált szivárvány Felelős kiadó a szerző. Orient Press Kft., ára 300 forint. 14 cm x 20 cm méretű puha kötéses, 215 oldalas könyv. A szerző, nagyemyei Kelemen Antal régi székely család sarja. Az olvasó rövid, lenyűgöző fejezetekben éli át a repülés forradalmi fejlődését, a magyar királyi honvéd Légierő kialakulását. A második világháború előtti és alatti sokszor dramatikus fejlemények mint vezérfonal húzódnak végig a könyv oldalain, de a szerző egyéni sorsa is lényeges szerepet játszik. 1935-től — hadnaggyá való avatásától — mint éjjelibombázó pilóta szolgál, az első ejtőernyősök kiképzésében és a légvédelem részére célzsákvontatásban vesz részt, majd a pilóták átképzését vezeti többmotoros gépekre. A keleti hadszintérröl sebesülteket szállít Budapestre és végül mint távolfelderítő repül. Befejezésül a szerző háború-utáni hányatott és küzdelmes életével ismerkedünk meg. Külföldiek — európaiak kivételével — a könyvet megrendelhetik US $ 10.— befizetése mellett a szerkesztőnél az alábbi címen • A. John Peterdi 4 Beau Street Norwalk, CT, 06850-2437, USA. Európaiak — US $ 10.— vagy annak megfelelő Schilling befizetése mellett megrendelhetik a könyvet a szerzőtől: Anton von Kelemen Rainerstrasse 13 A-5020 Salzburg Österreich Hadsereg, politika, társadalom Szakály Sándor tanulmánykötete Úgy véljük, hogy a MSZ olvasói előtt sem ismeretlen a budapesti hadtörténész, dr. Szakály Sándor neve, aki immáron közel másfél évtizede a volt magyar királyi honvédség és csendőrség történetének kutatója. "A magyar katonai elit 1938-1945" és "A magyar tábori csendőrség" című kötetek szerzője a közelmúltban egy újabb munkával jelentkezett. A "Hadsereg, politika, társadalom" című kötetben a szerző, mintegy tíz esztendős hadtörténészi pályafutásának jelentősebb írásait gyűjtötte össze, A 170 oldalas munka írásai jól illusztrálják azt a kutatási területet, amely a harmincas évei derekán járó kutatót mindig is érdekelte. Ezen írásaiból is kiderül, hogy nem a tabu-kat és tiltásokat nézte, hanem azt, hogy a hivatalosan propagált nézetek mögött mi is az igazság. Olyan kérdésekről írt az 1980-as évek elején, közepén, amelyek többnyire eretnekségnek számítottak. írt a volt magyar királyi honvédség felső vezetéséről, a honvédség és a zsidókérdés nehéz és sok problémát felvető kapcsolatáról, a magyar királyi csendőrségről. Elutasította a Nemeskürty István által megrajzolt és szinte kötelezően érvényesnek tartott 2. hadsereg képet. Foglalkozott a múlt megismerésének szükségességével, katonai múltunk és hagyományaink megismerésének és tiszteletének fontosságával. Bemutatta az 1919-es u. n. Vörös Hadsereg tisztikarát, amelyről kiderült, hogy annak a többségét a "régi tisztek" alkották és elmondta, leírta azt is, hogy egykori elöljáróink, parancsnokaink miért vállalták a szolgálatot 1919-ben és miért fordultak el később ettől a hadseregtől. 292
