Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)

Kakuszi József: A szegedi repülés kezdeti évei

Lohnerrel történt baleset utón hordágyon viszik el a sebesült pilótanövendéket. (Új László gyűjteményéből.) teit tovább bővítenie. Még ez év őszén a legmagyarabb, a 38. re­pülőszázadhoz nyert szerelői beosztást. Aknaszlatinára, az erdélyi román front felderítő repülőihez került, kiknek hadisikereihez kiváló szaktudásával, példásan lelkiismeretes munkájával nagy­ban hozzájárult. A 38. hadi repülőszázadhoz nyert ugyancsak beosztást — bécs­újhelyi pilótakiképzés után — Kerekes János tiszthelyettes is, a volt huszár. Azonban kétszeri harctéri felszállása alkalmával mindkét esetben összetörte a gép futóművét, ezért századparancs­noka, Pál Andor százados visszaküldte Bécsújhelyre utánképzés­­re. Azután már nem került vissza a 38. hadi repülöszázadhoz, ha­nem az olasz frontra küldték ki, ahol egy bevetés alkalmával gé­pét lelőtték és Szicíliába vitték hadifogolytáborba. A hadifogság­ból hazatérve 1920-ban Szegedre került átképzésre és 1921-ben a MAEFORT (Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság) kiképző állomásán oktató volt. Az 1924-ben újrainduló szegedi repülés­nél található ismét. 1929-ben, kötelékrepülés alkalmával egy Fokker CVD (H-MFJA jelű) géppel kis magasságból sebességet vesztve a Budapest-Szeged vasúti töltésre zuhant és repülőhalált halt. Utasa, Makra Sándor asztalos, csupán lábtörést szenvedett. Száva Péter a háború után Budapesten dolgozott, majd a Ta­nácsköztársaság bukása után 1919-ben ismét Szegedre jött és fel­kereste az egykori 38. repülőszázadbeli parancsnokát, Szendrei László századost, aki jól ismerte őt mint megbízható, ügyes sze­relőt. Száva is szerette szakmáját és mindenképpen a repülésnél akart elhelyezkedni. Szendrei százados Szávát Horváth István századoshoz küldte, aki a repülőtéren a francia megszállók által ideiglenesen engedélyezett repülőüzem (álcázott pilóta tovább­képzés) vezetője volt. Horváth százados Szávát örömmel fogadta és azonnal alkalmazta. Száva Péter szegedi szolgálata a MAE­FORT forgalmi állomásán, majd a kiképző állomással való 1921. május 5-i egyesülés után a Szegedi Repülő Állomás javí­tóműhelyében volt 1921 augusztus közepéig, amikor is a repü­lést ellenőrző entente bizottság Szegedre érkezett és a repülést le­tiltotta. A repülőtér parancsnokságától kapott felhívásra — hogy aki tud, polgári életben helyezkedjék el, mert a repülőtéren csak egy kislétszámú csapat maradhat — Száva Péter is polgári foglal­kozást keresett. Csak 1924-ben jött vissza ismét a repülőtérre Horváth István százados hívására, amikor a szegedi repülőtér mint meteorológiai repülő kirendeltség működött és két db. Bristol F2B típusú 200 LE-s nyolchengeres Hiero soros motor­ral felszerelt repülőgépet kapott. A repülőgépek szétszerelt álla­potban érkeztek Szegedre és a rajzokhoz kevésbé értő műszaki ál­lomány az összeszerelési feladattal nem tudott megbirkózni. Hor­váth százados jól ismerte Száva Péter műszaki felkészültségét és megbízta őt az összeszerelési munkával, mely csak a szerelési rajzok ismerete alapján volt elvégezhető. A szakszerűen szerelt és jól beállított gépekkel folyt a pilótakiképzés a "meteorológiai szolgálat részére". A kiképzést vitéz Háry László főfelügyelő ve­zette. 1925. július 2-án reggel, gyakorlórepülés közben súlyos repü­­lőszerencsétlenség történt. Szentkirályi (Kém) Dezső főfelügyelő és dr. Boros József kórházi főorvos egy Bristol F2B géppel se­bességvesztés következtében a belvárosi temető sírkertjébe zu­hantak. Mindketten életüket vesztették. A kiképzés folytatásához, a megcsappant gépállományhoz újabb Bristol F2B "Feighter" gépeket kapott a szegedi meteoro­lógiai repülő kirendeltség. Ezek a gépek eredetileg angol harci re­pülőgépek voltak és Szegeden, valamint Székesfehérváron átépí­tették őket kétkormányossá, hogy pilótakiképzésre alkalmasak legyenek. Az entente hatalmak által elrendelt géprombolások elöl 1921- ben elrejtett gépeket, szárnyakat és törzseket, valamint motorokat 1925-ben előszedték rejtekhelyeikről és behozták a szegedi repü­lőtérre. Tekintettel arra, hogy ezidőben — 1925-26-ban — a szé­kesfehérvári javítóműhely még nem működött, a Szegeden lévő gépek javítására műhelyrészleget kellett felállítani. Száva Péter igyekezett a legmegfelelőbb szakembereket felvenni a műhely személyi állományába, a gépjavítások elvégzéséhez, a repülés biztosítására. Esztergályos, géplakatos, motorszerelő és javító, rézműves, asztalos, kárpitos, festő, hegesztő, stb. szakemberek 273

Next

/
Thumbnails
Contents