Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)
Kakuszi József: A szegedi repülés kezdeti évei
Szeged repülőtér az 5. kiegészítő repülőszázad gépeivel — Albatros, Lloyd és Lohner gépek — 12 db — a hangárok előtti kapu előtt. Háttérben a Bátaszéki (ma Bajai) út. A felvétel valószínűleg 1916-ban készült. (Murai Péter Pál gyűjteményéből.) voltak alkalmazva a javítóműhelyben úgy, hogy a Bristol Feighterből — lefutott óraszámmal — kiépített motorok nagyjavítását is helyben végezhették. A Bristol Feighter favázas gép volt. Többször előfordult futómű-, törzs-, számytörés, ezeket saját hatáskörben javították addig, amíg a székesfehérvári műhely működőképesebb nem lett. Száva Péter — mint szegedi repülőtéri eseményt — még megemlítette a következőt: 1925 márciusában v. Háry László főfelügyelő elhatározta, hogy magassági repülést kell a Bristol Feighterrel végezni, megállapítandó, hogy milyen magasra kapaszkodik fel a Hispano motorral. Erre a repülésre Ond László főfelügyelőt* és Száva Pétert jelölte ki. A Bristol F2B kb. 6500 m-re kapaszkodott fel, amit barográf szalaggal is igazolt. Mivel erre a magasságra nem számítottak és oxigénlégzőkészülékük sem volt, mindketten eszméletüket vesztették. (Gyári adatok szerint sem repült még ez a típus 5500-6000 m-nél magasabbra.) A Bristol Feighter nagyon szépen viselkedett annak ellenére, hogy a kormányzás megszűnt. Nem ment zuhanásba, hanem szép nagy körözéssel jött lefelé. Kb. 3000 m-en — miután magukhoz tértek —, a pilóta átvette a vezetést. Tájékozódtak, s megállapították, hogy Hódmezővásárhely fölött vannak. Irányt vettek a szegedi repülőtérre, de leszállni nem tudtak, mert a pilóta tagjai annyira elgémberedtek, hogy nem bírta a gépet letenni. Végre, négy-öt iskolakor után leszálltak, begurultak a hangár elé, ahol képtelenek voltak saját erejükből kiszállni a gépből. Mindkettőjüket úgy kellett kiemelni. 1927-ben és 1928-ban Száva Pétert két ízben is kiküldték Hollandiába a Fokker gyárhoz a CVD gépek átvételére. Az FVII-es és FVIII-as gépeket is ott repülték be vitéz Háry László vezetésével. Az első gépeket légi úton hozták be Magyarországra, Szombathelyre és Szegedre, a további gépek vasúti szállítással érkeztek. Megemlítendő eseménynek nevezte Száva Péter mint szemtanú a Fokker CVD gép vitéz Háry László által történt hollandiai berepülését. Háry — az általa addig ismeretlen géppel — rövid ideig tartó légi ismerkedés után olyan repülést produkált a jelenlévő hollandok feje fölött, mellyel repülő tudását bizonyítva, a legnagyobb elismerést váltotta ki a gyár főmérnökéből és a berepülő pilótákból. Száva Péter a szegedi repülőtéren üzemelő repülőgépek kitűnő ismerője volt. A Hiero, Daimler, Siemens, Titán és Jupiter motorok időszakos ellenőrzése, felújítása terén végzett szervező és ellenőrző munkája lehetővé tette, hogy Szegeden helyben elvégezzék mindeme munkálatokat, a repülés biztonságát megkövetelő precizitással. "Kis hiba nincs, csak hiba van, azt pedig ki kell javítani !” elvet vallotta. A műszaki anyag pótlását mindig időben rendelte, alkatrészhiány soha nem volt. Munkáját több, vele egyidős, kiválasztott műszaki személyzettel végezte, akik közül megemlítendők : Pauer Gyula, Holovitz József és Pintér István tiszthelyettes, Szepesvári István, Hall Ferenc és Mészáros János törzsőrmester, Arady Antal őrmester. Katonai pályafutása az entente ellenőrzés megszűntével mindjobban kibontakozott és szertári századosi rendfokozattal ért véget 1945-ben. A szegedi repülőtéren 1941-ig szolgált, az 5. közelfelderítő század Kecskemétre helyezéséig. Nyugdíjazása után még szakmájában — a szerszámiparban — vállalt munkát és olyan munkatársakat vont maga köré, akik természetét kedvelték. Felesége halála után egy túrista egyesület tagjaként — előrehaladott korában is — Magyarország legszebb vidékeit járta be. Idős kora és betegsége 93 évesen ettől az életformától megfosztotta. Szegedi repülő barátaival kapcsolatát meg nem szakítva, a Magyar Veterán Repülők Egyesületének tagja lett és maradt egészen 1991-ben bekövetkezett haláláig. A szegedi belvárosi temetőben helyezték végső nyugalomra Száva Péter hamvait és a nagylétszámú gyászmenet mellett repülőgép kísérte utolsó útjára. * Ond László mint kiképzésvezető százados 1925. szeptember 11-én halt repülőhalált a Szombathely melletti Váton. Sírja Szegeden a református temetőben van. 274