Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)

Kakuszi József: A szegedi repülés kezdeti évei

Szeged repülőtér az 5. kiegészítő repülőszázad gépeivel — Albatros, Lloyd és Lohner gépek — 12 db — a hangárok előtti kapu előtt. Háttérben a Bátaszéki (ma Bajai) út. A felvétel valószínűleg 1916-ban készült. (Murai Péter Pál gyűjteményéből.) voltak alkalmazva a javítóműhelyben úgy, hogy a Bristol Feigh­­terből — lefutott óraszámmal — kiépített motorok nagyjavítását is helyben végezhették. A Bristol Feighter favázas gép volt. Többször előfordult futó­mű-, törzs-, számytörés, ezeket saját hatáskörben javították ad­dig, amíg a székesfehérvári műhely működőképesebb nem lett. Száva Péter — mint szegedi repülőtéri eseményt — még meg­említette a következőt: 1925 márciusában v. Háry László főfelügyelő elhatározta, hogy magassági repülést kell a Bristol Feighterrel végezni, megálla­pítandó, hogy milyen magasra kapaszkodik fel a Hispano motor­ral. Erre a repülésre Ond László főfelügyelőt* és Száva Pétert jelölte ki. A Bristol F2B kb. 6500 m-re kapaszkodott fel, amit barográf szalaggal is igazolt. Mivel erre a magasságra nem szá­mítottak és oxigénlégzőkészülékük sem volt, mindketten eszmé­letüket vesztették. (Gyári adatok szerint sem repült még ez a tí­pus 5500-6000 m-nél magasabbra.) A Bristol Feighter nagyon szépen viselkedett annak ellenére, hogy a kormányzás megszűnt. Nem ment zuhanásba, hanem szép nagy körözéssel jött lefelé. Kb. 3000 m-en — miután magukhoz tértek —, a pilóta átvette a vezetést. Tájékozódtak, s megállapították, hogy Hódmezővásár­hely fölött vannak. Irányt vettek a szegedi repülőtérre, de leszáll­­ni nem tudtak, mert a pilóta tagjai annyira elgémberedtek, hogy nem bírta a gépet letenni. Végre, négy-öt iskolakor után leszáll­tak, begurultak a hangár elé, ahol képtelenek voltak saját erejük­ből kiszállni a gépből. Mindkettőjüket úgy kellett kiemelni. 1927-ben és 1928-ban Száva Pétert két ízben is kiküldték Hol­landiába a Fokker gyárhoz a CVD gépek átvételére. Az FVII-es és FVIII-as gépeket is ott repülték be vitéz Háry László vezetésé­vel. Az első gépeket légi úton hozták be Magyarországra, Szom­bathelyre és Szegedre, a további gépek vasúti szállítással érkez­tek. Megemlítendő eseménynek nevezte Száva Péter mint szemtanú a Fokker CVD gép vitéz Háry László által történt hollandiai be­repülését. Háry — az általa addig ismeretlen géppel — rövid ideig tartó légi ismerkedés után olyan repülést produkált a jelen­lévő hollandok feje fölött, mellyel repülő tudását bizonyítva, a legnagyobb elismerést váltotta ki a gyár főmérnökéből és a be­repülő pilótákból. Száva Péter a szegedi repülőtéren üzemelő repülőgépek kitűnő ismerője volt. A Hiero, Daimler, Siemens, Titán és Jupiter mo­torok időszakos ellenőrzése, felújítása terén végzett szervező és ellenőrző munkája lehetővé tette, hogy Szegeden helyben elvé­gezzék mindeme munkálatokat, a repülés biztonságát megköve­telő precizitással. "Kis hiba nincs, csak hiba van, azt pedig ki kell javítani !” el­vet vallotta. A műszaki anyag pótlását mindig időben rendelte, alkatrész­­hiány soha nem volt. Munkáját több, vele egyidős, kiválasztott műszaki személyzettel végezte, akik közül megemlítendők : Pauer Gyula, Holovitz József és Pintér István tiszthelyettes, Sze­­pesvári István, Hall Ferenc és Mészáros János törzsőrmester, Arady Antal őrmester. Katonai pályafutása az entente ellenőrzés megszűntével mind­jobban kibontakozott és szertári századosi rendfokozattal ért vé­get 1945-ben. A szegedi repülőtéren 1941-ig szolgált, az 5. kö­zelfelderítő század Kecskemétre helyezéséig. Nyugdíjazása után még szakmájában — a szerszámiparban — vállalt munkát és olyan munkatársakat vont maga köré, akik természetét kedvel­ték. Felesége halála után egy túrista egyesület tagjaként — előre­haladott korában is — Magyarország legszebb vidékeit járta be. Idős kora és betegsége 93 évesen ettől az életformától megfosz­totta. Szegedi repülő barátaival kapcsolatát meg nem szakítva, a Magyar Veterán Repülők Egyesületének tagja lett és maradt egé­szen 1991-ben bekövetkezett haláláig. A szegedi belvárosi teme­tőben helyezték végső nyugalomra Száva Péter hamvait és a nagylétszámú gyászmenet mellett repülőgép kísérte utolsó út­jára. * Ond László mint kiképzésvezető százados 1925. szeptember 11-én halt repülőhalált a Szombathely melletti Váton. Sírja Sze­geden a református temetőben van. 274

Next

/
Thumbnails
Contents