Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)
Bajtársi levelek
MŰEGYETEMI SPORTREPÜLŐ EGYESÜLET SPORTFLIEGER VEREIN DER TECHNISCHEN HOCHSCHULE MŰEGYETEM BUDAPEST 112. TEL.: J. 440-38. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület 1921-ben alakult. Az.ország legreménytelenebb .helyzetében, a trianoni szerződés által eltiltott, illetve korlátozott magyar aviatika újjáépítésében kért részt magának. Anyagi eszközök nélkül, tagjainak önfeláldozó munkásságára és lelkes ügyszeretetére támaszkodva, vívta ki á magyar társadalom megbecsülését és támogatását. Kedves János Barátom ! A nagy nyugati nemzetek szédületes aviatikái versengésében 2 nemzetközileg elismert világrekorddal szerzett megbecsülést a magyar alkotókészségnek és a magyar pilóta tudásának. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület mupkásságának célját részben már megvalósította : bizonyságot tett arról, hogy a magyar konstrukciójú repülőgép, a magyar repülőmótor és magyar pilóta ideális egységbe forrva, oly eredmények felmutatására képes, mint a nyugati nemzetek gondtalan körülmények között dolgozó boldog fiai. A nemzet minden egyes tagján múlik, hogy ezen eredmények öregbíttessenek. Adja Isten, úgy legyen I ': Я f:':'." t KÜLÖNIENYÓMAT AZ „AVIATIKA! ÉRTESÍTŐ" 1928/ÉVI'OKTÓBERI SZÁMÁBÓL Az ismertető első oldala. Budapest, 1991. december 20-án. Legelőször is nagyon köszönöm, hogy a MSZ 1991 évi számát elküldted. Nagyon nagy örömet szereztél vele. Szinte minden sorát elolvastam és sürgősen tovább is adtam. Van ugyanis egy kis egyesületünk : a volt Piarista Diákok Baráti Köre, s ennek van több volt repülő akadémikus és repülő rokonnal rendelkező tagja, akiknek én juttatom el a lapot. A lap 83-ik oldalán közölt képpel (a fronton 1941-ben készült csoportkép, melyen az 1944-ben hősi halált halt Nyárády Lajos is szerepel. Szerk.) kapcsolatban újból megjelent előttem a múlt. Szegény Nyárády Lajossal halála előtti percekig együtt voltam. 1944. július 8-án együtt mentünk ki a tiszti autóbusszal a veszprémi repülőtérre. Nem sokkal kiérkezésünk után riadóztatták bennünket és öten együtt mentünk ki a riadóhelyre. Ez a repülőteret nyugatról övező cca. 1000 m széles erdő északnyugati részén volt. Itt készítettek egy 8-10 m hosszú, 3/4 m mély árkot. A különösen meleg nyári napsütést kihasználva, zubbonyt és inget levetve sütkéreztünk, amíg cca. két óra múlva lefújták a riadót. Felöltöztünk és így 5-10 perces késéssel indultunk vissza az Akadémia II. évfolyamának az épületéhez. Elérve a kis erdő déli részét, pár pillanatra megálltunk és hárman : Nyárády Lajos, Deák Ferenc mű. százados és Vadkerti István hadnagy, a parancsnokság felé indultak, mi pedig ketten Körmendi Lajos református lelkész századossal közvetlenül az Akadémia irányába. Alig tettünk meg 10-15 lépést, amikor gyanús zörejt hallottam a Papod hegy felől. Felnézve láttam, hogy egy cca. 50 gépből álló kötelék repül a fejünk fölött. Ugyanakkor látom, hogy elsötétedik a hasuk és már el is kezdett süvíteni az áldás. Körmendi Lajossal egy fenyőfa tövébe vetettük le magunkat, míg a visszamaradtaktól Nyárády Lajos pár lépéssel hátrább maradt, a másik kettő pedig földre vetette magát. Vadkerti Istvánt egy bombaszilánk a hátán sebesítette meg, Deák Ferenc a combjába kapott egy szilánkot, míg szegény Lajos nyakáról egy szilánk leválasztotta a fejét. így találtunk rájuk és a két sérültet innen vitték a veszprémi kórházba. Mi csodával határos módon megúsztuk, pedig a fát, ami alatt feküdtünk, úgy négy m magasan elvágta egy szilánk és felső része ránk esett. Sok volt a halottunk és sebesültünk. Ugyanis abban az időpontban, amikor mi elindultunk visszafelé egymástól szétválva, újólag megszólaltak a szirénák és az ennek következtében előállott "visszamozgás" okozta a legtöbb veszteséget. Akik közelebb voltak a reptérhez, azok már beérkeztek, amikor az új riadót jelezték. Kifutván az épületekből, teljesen védtelenek voltak az óriási tömegben ledobott repeszhatású bombák ellen. Itt ragadom meg az alaklmat, hogy kívánjak Neked és kedves munkatársaidnak boldog karácsonyi ünnepeket és egy remélhetőleg kevesebb bajjal járó újesztendőt, szeretettel 236 Molnár Gfellner László
