Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)
Benkó Béla: Az utolsó bevetés
A Kaukázus csúcsai közelről. Visnyey Gábor főhadnagy felvétele. (Punka Gyögy gyűjteményéből.) egyetlen előre meghatározott betűt sugároztak ki annak jeléül, hogy a bevetés folyamatban van. Ez a "rövidség" az ellenséges lehallgató szolgálat miatt igen lényeges volt. A légiharcot tkp. nem jelentette a távirász, főleg azért nem, mert akkor a géppuskával volt elfoglalva. Ellenben, ha üldöző vadászokat észleltek, ezt a tényt — ugyancsak egy kulcsbetű és szám leadásával — jelezték. Ha az üldözők beérték gépünket, azt már nem volt a távirásznak módjában kisugározni, míg ha elvesztették, ezt jelenteni tudta, megint csak egy kulcsbctüvel. 1943. május 12-én Ja-A távolban, a kép közepén az Elbrusz (5642 m) látható. Visnyey Gábor főhadnagy felvétele. (Punka Gyögy gyűjteményéből.) kab Zoltán százados gépét lelőtték az orosz vadászok. Az első rácsapás abban a pillanatban érte a gépet, amikor Csire László őrmester hajózó távirász a páncéllemezt felemelte, hogy a negyedóránkénti kulcsbetűt leadja. Erre már nem került sor, mert fejlövést kapott és hősi halált halt. íly meglepetésszerűen érte a gépet a támadás, amikor már bevetésének vége felé járt, mintegy 15 perc repülésre a frontvonaltól. A lelövés — melyet a személyzet többi három tagja szerencsésen túlélt — történetét maga Jakab Zoltán százados mesélte el, s olvasható az 1979-es MSZ 50- ....................... ik oldalán "Távolfelderítők távgyaloglási kísérlete" címmel. (2) "Becsöngetés" — a távolfelderítők egyik népszerű "szakkifejezése". A feladat jellegéből kifolyólag igen fontos, hogy a távolfelderítőgépet ne fedezze fel az ellenség. Azokban az időkben — radar nem lévén — a 7000-8000 m magasan repülő gépet a földről szabad szemmel igen nehéz volt meglátni. Azonban, ha oly levegőrétegbe került a gép, amelyben párakicsapódást, azaz "kondenzcsíkot" okozott, azonnal elárulta magát. Ezt neveztük "becsöngetés"nek : az ellenségnek nem is kellett kutatni utánunk, mi hívtuk fel magunkra a figyelmet. A kondenzcsíkot megszüntetni csak magasságvagy sebességváltoztatással lehetett. (3) Visnyey Gábor főhadnagy 1943 szeptemberben szerkesztett minősítésében ez olvasható: "Nyugodt, körültekintő, harcos szellemű megfigyelő tiszt. Feladatait gondosan készíti elő és igen eredményesen hajtja végre. Félelmet nem ismer. A fenti időszak alatt 25 ellenség feletti távolfelderítő repülést végzett. 1943. május 22-től június 25-ig vezényelve volt Zaporozsje-ba a német 2/F/100 különleges távolfelderítő századhoz, ahol 9 nagytávolságú távolfelderítő feladatot hajtott végre és kiváló, eredményes működésével nagy megbecsülésben részesült. Egy igazolt légigyőzelmet aratott. Összegyéniség : 'Kiváló' tiszt." (4) A "távol-távolfelderítő" egység azonos a (3) pont alatti német 2/F/100 különleges távolfelderítő századdal. A Berdicsev-i repülőtér, ahonnan Visnyey Gábor főhadnagy utolsó bevetésére indult. (Hegedűs László képeiből reprodukálta Lemer János. Szerző gyűjteményéből.) 210 Benkó Béla
