Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)

dr. Orosz Béla: A magyar Légierők teljesítményei a Kárpátoktól a Dnyeperig - naplókivonat

ki-ve és Kolomeá-ra repültünk. A többi bombázógépek is ezen a területen működtek. Az utak általában üresek voltak, de a pályaudvarok meg voltak terhelve. Zaleszczykinél három gőz alatt álló vasúti szerelvényt, Kolomeánál pedig a pályaudvar forgalmi épületét telitalálatok érték. A Dnyeszteren átvezető hidak ezidötájt még használható állapotban voltak.

Feladatunk végrehajtása után a Galicia-i felföldről egyenként repültek haza a gépek. A vezérgép felhők fölé emelkedett és 5600 m magasságban repülte át a Kárpátokat, hogy a jegesedés veszélyét a felhőkben elkerülje. A tapasztalat azt mutatta, hogy ebben a magasságban is lehet szükség esetén légzőkészülék nélkül huzamosabb ideig baj nélkül repülni.

Mi 45 percig voltunk fent és ezalatt senki sem lett rosszul a beosztottak közül. Nagyon helytelen lenne azonban, ha valaki ebből azt a következtetést akarná leszűrni, hogy ebben a magasságban ennek folytán légzőkészülékre nincs szükségünk. Ellenkezőleg, éppen ezért tettem ezt szóvá, mert rá akartam mutatni, hogy erre igenis nagy szükségünk van. Repülésünk vége felé már mi is erősen éreztük az oxygén (sic.) hiányát, mélyeket kellett lélegeznünk, fokozódott az idegességünk és hamarább kifáradtunk. Jellemző a fizikai reakcióra, hogy a vezérgép megfigyelője, akivel évek óta sokszor igen rossz látási viszonyok között esőben, havazásban és nem egyszer huzamosabb ideig felhőben is repültem a nélkül, hogy akár egyetlen esetben is eltévedt volna, s aki a légierők egyik legkiválóbb megfigyelője, — Szatmárnémetit nem ismerte fel és a folytonos figyelés ellenére elvesztette a tájékozódást.

Ugyanakkor Nyárády főhadnagyot majdnem végzetes kimenetelű szerencsétlenség érte. Nyárády visszatérése közben a Kárpátok felett belerepült a felhőbe, a gépe jegesedni kezdett és dugóhúzóba esett. Gyors magasságvesztéssel zuhant a gép meredeken a felhőben, amikor a beosztott kísérő-szerelő ejtőemyőugrással hirtelen eltűnt.

Valósággal a csodával határos, hogy ez az ember még ma is él és sem a kiugrásnál, sem a földreérés pillanatában nem történt neki semmi baja. Páratlan szerencséjének kellett lennie, hogy a Ju-86-os gépnél ilyen életmentő ugrás közben semmiféle sérülést nem szenvedett, de még nagyobb szerencse kellett ahhoz, hogy a gép, melyből a Kárpátok szakadékai fölött a felhőben kiugrott, véletlenül egy völgynek azon a részén legyen, mely a saját és ellenséges vonalak közé esik. A sorozatos szerencséhez tartozott most már az is, hogy a szerelőlövész simán földet ért és hoszszabb bolyongás után, az erdőkön át minden baj nélkül eljutott a Kárpát-csoport egyik küzdő századához.

A teljesség kedvéért meg kell még említenem azt is, hogy a jegesedés ellenére a pilótának is sikerült a dugóhúzóból kivenni a gépét és szerencsésen haza tudott repülni vele.

A viszontagságos repülés után a gép magassági kormányfelületén deformációk látszottak és mind itt, mind a törzsön igen erős sérülések keletkeztek, amit kezdetben azzal magya-Az 1944 nyarán hősi halált halt Nyárády Lajos százados. (Fövenyessy Andrásné, szül. Nyárády Zsuzsa gyűjteményéből.)

A hősi halált halt vitéz Telepy Károly főhadnagy

(dr. Telepy Miklós gyűjteményéből.)

ráztunk, hogy a kísérőszerelő ugrás közben valószínűleg a gép vitális részeihez ütődött és halálra zúzta magát.

Itt jegyzem meg, hogy a jegesedés ellen való védekezés még megoldatlan kérdés és megelőzése sokat foglalkoztatja a világ repüléskutató intézeteit. Ma még az ellene alkalmazott védekezési módok igen kezdetlegesek. A jegesedés folyamatánál könnyen megmagyarázható fizikai jelenség, hogy minél nagyobb a hideg, annál kevésbé kell ettől a veszélytől tartani. Sajátságos tulajdonsága a levegő szerkezetének, hogy egyes felhő(k) vízgőzei mínusz 20°(C)-ig lehűlhetnek a nélkül, hogy halmazállapotukat megváltoztatnák. Ezzel szemben, ha az ilyen túlhűlt levegőrészecskéket szilárd test ütése éri, a bennük lévő víz azonnal megfagy. Sokféle formái között a jegesedés abban az esetben a legveszélyesebb, ha a víz cseppfolyós állapotban rakodik le a gépre. A jég először a légcsavaron és a szárnyak belépő élein keletkezik. Erős csattanások figyelmeztetik a pilótát, hogy a folyamat megindult és a légcsavarról lepattanó jégdarabok a törzsnek, vagy a számyfelületnek ütődnek.

A repülőgépek egész felületét borító jégréteg, a bombázógépek nagy kiterjedése folytán néha több mázsa súlynövekedést jelenthet, ami a bombával terhelt gépeknél sokszor egymaga elég a szerencsétlenség felidézésére. Ilyen esetben a számyprofilok alakja megváltozik, a felhajtóerő csökken és ezáltal a gép túlterhelése áll elő. Az aerodinamikai tulajdonságok megváltozásával együtt járhat a kormányhuzalok működésének a megbénulása is. Az itt felsorolt folyamatok kölcsönös hatásai közül sokszor egy tényező is elég lehet arra, hogy a gép a kormánymozdulatoknak ellenszegüljön és vezetethetlenné váljék.

A most folyó hadjáratban mind nálunk, mind a német hadseregben a Kárpátok átrepülése közben több olyan pilóta zuhant le, akinek a halálát a jegesedés okozta. így halt hősi halált Tanos Béla vezérkari ezredes is pilótájával, Telepy Károly főhadnaggyal együtt.

Ennek a bevetésnek és a jegesedés veszélyének ismertetésével a kötelességteljesítés közben repülőhalált halt bajtársaim hősi küzdelmét és pilótáinknak az elemekkel szemben állandóan folytatott és sokszor az ember képességeit meghaladó tehetetlen harcát akartam némiképen megvilágítani.

A hadműveletek következő napja újabb harccselekményekkel gazdagította a repülők történetét. Július 3-án ugyanis elértük a viszszavonuló oszlopokat és sikerült az ellenséges zömökre rábukkannunk. A repülődandár helyzettájékoztatása szerint aznap távolfelderítőink a Dnyeszter és a Prut között igen élénk északi irányú gépkocsi- és páncélkocsiforgalmat, csapatmozgásokat, valamint vasúti szállításokat figyeltek meg. Feladatunk az volt, hogy ezeket bombázzuk. Tervünk megalkotása előtt úgy ítéltük meg a helyzetet, hogy az ellenség visszavonulásának súlya inkább keletre, mint északra esik, s ezért a bevetett Ju-86-os század repülési útvonalát akként állapítottam meg, hogy a feladat utolsó részében Kamenyec-Podolszkíj és onnét a Ho-163