Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)

Vajda József: Az első repülőgép. Egy elfelejtett magyar pionír: Ludwig Ede

5. sz. kép. A teljes fesztávolságban alkalmazott féklapokat a Bréguet 940 és 941 típusú négymotoros turbinalégcsavaros gépen találjuk először. A féklap tulajdonképpen egy nagyon jó oldalviszonyú szárny, mely a teljes szárny felületnek több mint 30 %-át teszi ki. A géptípust a francia irodalom mint STOL-t említi. (Szerző gyűjteményéből.)

érkeztünk el ? . . . Hogy lehet az, hogy Ludwig eltűnt ? hogy elfelejtették ? ...

Mai szemmel nézve, mind az AEROPHILE, mind a VIE SCIENTIFIQUE a második sorba szorul. Az újsághírek, publikációk mellett a lényeg az a tény, hogy az Academie Frangaise elfogadta és értékelte a gondolatot és a modellt, mely technikailag legkevesebb ötven évvel előzte meg korát! ! ! Az idea kivitelezéséhez még ötven-száz év kellett, mely idő alatt a technológia annyira fejlődött, hogy képesek lettünk megtalálni a gyakorlati megoldásokat a koncepció megvalósítására. Ludwig modelljét a franciák kiértékelték, az elgondolást elképzelhetőnek vélték, de mégis : sem ők, sem a Műegyetem szakértői nem voltak képesek realizálni annak korszakalkotó jelentőségét. Hogy is tudták volna érzékelni azt a tökéletes szárnymegoldást, amelynek előnyeit csak jóval később fedezték fel ? Még nem volt fogalmuk az oldalviszonyról, a féklap, vagy akár a szembenforgó légcsavarok jelentőségéről, a súlypontelhelyezés fontosságáról, stb., stb., melyeket Ludwig ugyan ösztönösen alkalmazott, de látnoki erővel a helyes irányban haladt! Akkor még sem a repülőgép, sem a benzinmotor nem is létezett, még elképzelési alap sem állt rendelkezésre ! Hiszen ezért tűzte ki a Francia Akadémia a pályázati felhívást! A modellen keresztül ma — a jelenkori technikai ismeretek birtokában — lépésről lépésre lehet követni a feltaláló logikus gondolatmenetét. Mindezek mellett a tökéletes formaérzék és a méretek összhangja is jellemzi Ludwig alkotását. Ez a kivételes képességű ember azért veszett el, mert messze kora előtt járt, s kortársai nem értették meg.

Lilienthal Ottó csak szöcskézett, habár a felhajtóerőről és a számyformáról volt már fogalma. A Bernoulli egyenlet már több mint száz esztendeje ismert volt. Akkoriban azonban a repülőgéptervezés nem a teoretikus tételek ismeretére alapozva haladt előre, hanem inkább empirikus úton, gyakorlati megoldásokra támaszkodva. A Wright testvérek és úttörő kortársaik — Blériot, Farman, McCurdy, Fokker —, akik gépeket konstruáltak és fabrikáltak, nem a mai értelemben vett mérnökemberek voltak, hanem önképzett mechanikusok, építők, egyszerű szerkezettani ismeretekkel. Ludwig elveszett közöttük, mert modelljében több alapgondolat tömörült, melyek megvalósítása csak évtizedek múltán következett be. Hasonlíthatnánk modelljét Verne Gyula Nautilus-á.hoz, vagy rakétájához, melyekre ugyancsak 100 évet kellett várni az emberiségnek, míg az egyiket az Egyesült Államok haditengerészete meg nem építtette, illetve a másikat Wemer von Braun meg nem valósította.

Majdnem biztosra veszem, hogy a műegyetemi elbírálókat is az egy modellbe összesített három alapgondolat — sárkány-koncepció, helikopter, omithopter — hozhatta zavarba. Tehát — ahogy ma már látjuk — ha a csapkodószámy megoldást figyelmen kívül hagyjuk, két fejlődési irány maradt, melyeket követve a repülés fejlődött. Persze ezt Ludwig sem látta akkor még, mint ahogy senki más sem.

Ma úgy érzem a többnyelvű nyugati irodalomban szerzett technikai és repüléstörténeti ismereteim alapján, hogy minden a múltban ebben a témakörben közölt cikkemet, fáradozásomat, eltöltött időmet más formában kell kifejeznem. Valahogy mindig úgy zártam mondanivalómat, hogy Ludwig Edének méltó helye lenne ... a repülés nagyjai között. Ma azonban úgy érzem, hogy a többieknek kellett volna felzárkózni őhozzá ! Azt elfogadjuk, hogy az első benzinmotorral felszerelt gépeket a Wright fivérek, Farman, Blériot, vagy McCurdy szerkesztették, repülték — mert akkor már létezett egy kezdetleges hajtóegység is —, de a repülőgépet nem ők találták fel, mint ahogy az amerikaiak mondják ! A sokkal szebb és elfogadhatóbb gondolat tíz évvel előbb született Ludwig Ede agyában ... és csak az 1950-es években testesült meg.

Ludwig Ede legkevesebb ötven esztendővel járt kora előtt!

6. sz. kép. A szovjet KAMOV KA-25-ön láthatjuk végül is Ludwig kettős rotorjának modem elrendezését, mely mára "jet" korszak technológiáját mutatja be. Itt nincs szükség szárnyra, a két óriási átmérőjű háromágú szembenforgó rotor elegendő emelést és húzást biztosít a tengeralattjárókra vadászó helikopternek. (Szerző gyűjteményéből.)

112