Magyar Szárnyak, 1992 (21. évfolyam, 21. szám)

Vajda József: Az első repülőgép. Egy elfelejtett magyar pionír: Ludwig Ede

ЧЧЧ.ЧЧЧЧЧЧ Т’Ч. VTA Л V-T-VV ЧЧЧЧЛЛЧЧЧЧЧ Т"Т "Ч Ч \L\ а Ч Т~Т—Т. ЧАЧЧЧЧЧЧЧЧ ч1 ч ч ч ч

ччччччччччч JL ч у у Ч Ч Ч^ Ч§Ч X'v Z£ ч ч •■-—•■- ч-^ч.У.Х чЯч у5 4^.4 jgy Ч. ч ч ч чччччччч

ЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧ ДаЯч Ч Ч чВч %Л S. 1ч ч чЖч € Ч§ 1 I ч|\1. 1 •1ч|чг^ I '•Ч Ч Ч Ч Ч ч ч ч ч ч ч

.чччччччччч ш, gj| ч ч A W ж т: Ш \ \ А 1мг «А 1^ч%^ ^#ч чччччччччч

> / Л / / / ЛУ/Т/ТтУ/Т/Т^/М/ / /T/T/f^/^T/V/n^'r / х х ✓ ✓ х ✓ ✓х ✓ / /

.ЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧ Д.Ч ч ч ч ч ч ч ч Ч ч Д.Ч Ч Ч Ч Ч S S S ч N N N

Ш

Ч Ч 4fiP4 ^ЧЧ«ч.ЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧ*.ЧЧЧ>ЧЧЧЧ t|4 Ч Ч Ч* Ч ч щ ч ч чут .ч|ч ч

.ЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧ%уЧкЧЧЧ W4/4 Ч Ч Ч Ч Ч Ч Ч Ч + Ч Ч/ Ч Ч Ч Ч Ч Ч ЧЧЧ ЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧ

■у///////////////#

^ ^ к Ч..А ч ч ^ Ч -. ЧЧЧ-. ^ -1. ^ ч Wv-L-.-.t k i . л...к к ч к к к к х к к к В к ч ^ к к к к к к к. к к к к к к Л,

Korai eredményeink ellenére a repülés történelemmel valahogy úgy vagyok ... amikor a világ, vagy egyes nemzetek a mérföldkövek jubiláns ünnepségéhez érkeznek .... depresszióba esek. Ilyenkor tollat veszek a kezembe, ha hirtelen idevágó gondolataim támadnak — mint jelenleg is — és mintegy korrigálni kívánom azt, amit mi magyarok elfelejtettünk múltunkból, vagy talán tudomásunk sem volt róla ... Hát akkor mit is tudna a világ a múltban elért eredményeinkről . . . ? Még annyit sem mint mi !

Ma véletlenül egy német újságot vettem a kezembe. A "Das Echo" 121. számában (Jahrgang 13, Montreal, September 1991) ez olvasható : "Száz évvel ezelőtt Lilienthal Ottó 15 métert repült !".... Általában őt tartják a modem repülés atyjának, mármint a levegőnél nehezebb testekre vonatkoztatva. Erre is van megjegyzésem. Egy elfelejtett géniusz : Ludwig Ede. Neve egyike ama, a technikát magasra emelő egyéneknek, akiket a Nyugat nemcsak hogy nem ismert el, de fel sem fedezett. Éppen úgy, mint az ifjabb Bólyait, vagy az elektromosságban csodákat művelt feltalálóinkat, vagy Jendrassikot, a jet propulzió atyját, végül pedig ebbe a témakörbe illő Rotter Lajost, aki a helikopter stabilitásának elméletét dolgozta ki már a huszas években.

Ludwig Ede közel 100 évvel ezelőtt hozta nyilvánosságra repülőgép elgondolását. Amint látni fogjuk, elképzelése messze megelőzte korát. Modelljével megnyerte a Francia Akadémia által kiirt pályázatot és a francia kormány százezer frankos alapítványát egy vállalatlétesítésére, mely elképzelését, terveit lett volna hivatva továbbfejleszteni és a gyártást megvalósítani! Aztán, hogy-hogy nem, feledésbe merült a dolog.— Ludwig gépe, a helikopter és a ma ismeretes sárkányforma kombinációja lett volna.—

A repülőgép ugyanis nem a helikopter, hanem a dinamikus elven működő gépek formájában született meg és fejlődött tovább az idők folyamán. A Ludwig-féle elgondolásnak — melyben a helikopter elv alkalmazása volt képviselve túlnyomó részben — még 50-60 évig kellett várnia, amig lépésről lépésre, különböző helyeken és időkben, más és más tervezők elgondolásai útján eljutott az 1940/50-es években sikeresen működő helikopter formáig. 50-60 év telt el a különböző fázisok, lépések kiformálásával, finomításával, melyek összessége mind megtalálható a Ludwig modellben !

Szolnokon született, Budapesten szerezte meg géplakatosi inaslevelét. 17 éves korában — erősen befolyásolva és elkápráztatva a századforduló technikai ébredésétől — Nyugatnak indult. Bécs, München, Berlin után Párizsban kötött ki, ahol megtalálta helyét, s ahol megépítette "Repülőgép" modelljét, mely szakkörökben nagy szenzációt keltett. Az 1896/97-ben megjelenő szaklapok sokat foglalkoztak Ludwig elgondolásával, modelljével.

Ludwig Ede életével és találmányával kapcsolatos kutatásaim eredményeit az alábbiakban közlöm :

1948-ban, az Üllői úton kifelé ballagva megálltam egy kirakat előtt. A jelvényverő üzlet ajtaja a mélyföldszint felé vezetett, sapkakoronák, sportjelvények és a régi, gomblyukban viselhető repülő századjelvények közé. Nekem sem kellett több ... Ki is választottam néhányat közülök : Darazsat, Pókot, Pumát. Két

öregúr — úgy ötvenesek, az üzlet tulajdonosai — meg is kérdezték mindjárt:

— Talán az úr is repülő ?

— Olyasvalami — válaszoltam —, de múlt időben.

— Hát, tetszik tudni, a mi Édesapánk is repülő volt — folytatta az egyik.

Akkoriban még fejben gyorsabban tudtam számolni, mint most és megakadtam az édesapa feltételezett kora, valamint a "repülő" minősítés valószínűsége közötti összefüggésen. Válaszoltam is, de valami nagy kérdőjel formájában :

— Azt hiszem, ez nem egészen stimmel... ?

Erre egyikük egy poros íróasztal valamelyik fiókjából némi kotorászás után előszedte a francia AEROPHILE folyóirat 1896- os és a VIE SCIENTIFIQUE 1897-es eredeti példányait ! Úgyszintén egy eredeti budapesti korabeli lapot a papáról egy rézkarccal, melynek másolatát itt közlöm.

108

Ludwig Bém