Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)
Sági László: Visszaemlékezés az éjjeli vadászszázadnál eltöltött időmre
Sági László Visszaemlékezés az éjjeli vadászszázadnál eltöltött időmre. A magyar királyi 1. honvéd éjjelivadász repülőszázad jelvénye: "Uhu". (A szerző rajza.) 1944-ben Pápán az ejtőernyős szállító repülőszázad parancsnoka voltam. Torino-i kiküldetésemből hazatérve júliusban a Légierők parancsnokságának személyzeti osztályán számoltam el utiokmányaimmal. Itt Kósa Gyula főhadnagy felvetette azt, hogy lehetőség van áthelyezésemre az éjjeli vadászszázad állományába és ezt követőleg németországi magasszintű kiképzésre. Azonnal igent mondtam. (*) 1944. szeptember 16-i hatállyal áthelyeztek az éjjeli vadászszázad állományába. A század Messerschmitt Me.210-es gépekkel felszerelve a Tápiószentmárton-i hadirepülőtérre volt kitelepülve, ide vonultam be. Szeptember 23-án indultunk el vonattal Németországba, az uticél Ohlau repülőtere volt, ez Breslau-től — a mai Wroclaw-tól — délkeletre, 20 km-re van. Itt egy éjjeli vadász kiképző egység volt, kiképző alakulatunk pedig a Ü./NJ.G. 102/6 St. (П. Nachtjäger Geschwader 102/6. Staffel = II. éjjeli vadászezred 102/6 százada) volt. A kiképzésben résztvevő 14 gépszemélyzet: Repülőgépvezetők : Hollós János százados, századparancsnok, Hennyei Imre százados, elsőtiszt, Sági László, Seres Albert, Halmay Gusztáv, Par-csami József és Bisits József főhadnagyok, Papp Árpád, Szelényi Béla, Derencsényi Tibor és Béres Ántal hadnagyok, Göcsei Lajos őrmester, Zimmermann József és Barák Frigyes szakaszvezetők. Hajózó távirászok : Sásdi Fülöp, Koczka Géza, Török Sándor, Döbrössi Ernő és Mácsik Gyula törzsőrmesterek, Tóth Ferenc őrmester, Muzslai Ferenc, Újhelyi István, Lázár János, Kecskeméti József, Loós István, Fekete Károly és Kaszás Károly szakaszvezetők és Nagy József honvéd. Szeptember 25-én megkaptuk hajózó felszerelésünket, német repülőruházatot, térképeket, stb. Másnap megkezdődött a tantermi oktatás, mely sok tantárgyat ölelt fel. Főtantárgy a navigáció, a műszerleszálló eljárások és harceljárások ismertetése volt Kaptunk részletes ismertetést a Messerschmitt Bf.llO-es gépről, annak fegyverzetéről, lőszerről, a gépben lévő rádiókról, lokátorról, oktatást a repülési szabályzatból és időjárástanból. Megismertük a gép műszereit, a "Kurssteuerung,,-ot (kétdimenziós robot-pilótát), az oxigén-ellátó felszerelést, lényegében a gép minden tartozékát. Bemutattak légiharc közben készített filmeket ellenséges gépek lelövéséről. Fényképekről megismerkedtünk az ellenséges hadigépekkel. A tantermi oktatás ottlétünk teljes tartama alatt folyt, minden szabadidő felhasználásával. Á repüléseket szeptember 29-én kezdtük el, nappal. Messerschmitt Bf.l 10 C, D és E típusokon repülve megismerkedtünk a gép tulajdonságaival, ennek során magassági — 8000 m feletti — repülés, takarékos repülés (egy motorral) is szerepelt a tanrendben. Csoportunk kiképzésvezetője Barth főhadnagy volt, aki igen jó előadókészséggel, tökéletes szakmai ismeretekkel bírt és kultúrált egyéniségével elnyerte rokonszenvünket. A tolmácsolást Hennyey százados és Bisits főhadnagy felváltva végezték. A műszerrepülés oktatása Siebel Si-204 típusú gépeken kezdődött el. Ez a típus egy kétmotoros, kétkormányos gép volt, egymásmelletti pilótaülésekkel. Ez lehetővé tette a függöny mögötti biztonságos gyakorlást. A reptéren volt két db. Link Trainer (szimulátor), az egyik német, a másik amerikai gyártmányú. Pár-huzamosan ezeken is folyt az oktatás. A tanteremben elméletben már megismert műszerleszálló eljárások gyakorlása volt a feladat, elsősorban a "BAKE” eljárás. Ennek két változata volt: a QGA és a QGG. (QGA: QDM-ekkel a reptér fölé repülés, onnan 3-5 percig a vakleszállás irányvonala ellen kirepülés, majd 180*-os forduló a BAKE szektorába és leszállás. QGG : a reptértől kb. 15 km-re, a BAKE szektortól kb 3 km-re balra elhelyezett irányadó állomás körüli Roland körözésből a vakleszállás irányvonalába forduláss és leszállás. Nagyban meggyorsítja a gépek egymás utáni leszállítását.) A sok gyakorlás és a Siebel igen jó tulajdonsága eredményezte, hogy függöny mögött, látás nélkül, csak a műszerek alapján, — kissé ugrálva ugyan, de — a gépet le tudtuk tenni a földre. A későbbiekben Bf.l 10-es gépen is gyakoroltunk függöny mögött. A nappali kiképzés sorába tartozott egy rácsapásos lőgyakorlat is egy közeli lőtéren, ahol a két db. MG.20-as géppuskával lőttünk céltáblába. Október 7-én kezdődtek el az éjjeli repülések. "Notwendezeiger"-t — vész-elfordulásjelzőt — kaptunk. Ez egy kisméretű, saját áramforrással rendelkező műszer. Amennyiben a gép elektromos meghajtású pörgettyűs műszerei áramhiány miatt felmondták a szolgálatot, ez a műszer — mint végső megoldás — lehetővé tette a műszerrepülést. Pirosfényű zseblámpát is kaptunk térképolvasáshoz. 86
