Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)

In Memoriam

81-ik születésnapomon megrepülteüem két unokámat és vömet. (Szerző gyűjteményéből.)

eltelte után 200 km-ről telefonált. Eltévedt és egy kis leszállóhelyen szállt le, minden baj nélkül. Akkor az időjárás jó volt . 1000 m felhóalap, 4/8 borultság. A felhők fölé ment, azokat fényképezni. Mire a felhők alá került, nem tudta hol van. Úgy érezte, hogy északra tolódott el. éppen fordítva volt: délre csalinkázott el, persze követte a tengerpartot. De Sydney csak nem akart feltűnni. így aztán leszállt az első alkalmas helyen. Ott feltöltötték gépét és hazarepült. Semmi baj nem volt vele többé, repülhetett tovább az iskolánál. Nem szabadott volna neki mind-járt az első alkalommal a felhők fölé repülni.

Megtörtént az is, hogy nemcsak a pilótanövendék szabadult fel első repülésre, hanem a repülőgép is ! Ez az eset egy kis Auster J4 iskolagéppel történt meg. Egy ausztrál szabósegéd (ilyenek is tanultak repülni) felszabadult egyedülrepülésre és néhány leszállást gyakorolt. Az egyik leszállás egy kicsit ugrálós volt és a motor leállt.

Ettől kezdve a növendék mindent rosszul csinált, épp az ellenkezőjét annak, amit tanítottak : a magassági egyensúlyozót — trimmet — középállásba helyezte, a gázkart 3/4-re előre, majd a féket kioldotta. Ezután kiszállt és berántotta a légcsavart. Nemcsak a motor indult meg, hanem a gép is. A növendék pedig hiába futott utána ..

A gép szépen bukdácsolt, aztán elemelkedett. A kontroltornyot majd elütötte és az ott szolgálatot teljesítő tisztviselő hasravágódott. (Ezt maga a tisztviselő, jó barátom mesélte el nekem másnap.) A gép pedig nagy bal köröket leírva fokozatosan emelkedett és Sydney városa felé sodródott. Kb. 3000 m magaságot ért el, mire a szél lassan a tenger fölé nyomta. Mozgósították a légierőt. Először egy gyakorló vadász vette üldözőbe és utasa puskával akarta lehozni a "veszedelmes” J4-et, ami azonban nem sikerült neki. (Ez nem tréfa !) Végre egy tengerészeti vadászgép "lőtte le", amikor már kb. három órát repült, s alig lehetett benne benzin. A J4-et azért "hozták le"

ílymódon, mert attól tartottak, hogy a tengeri szél esetleg visszahozza a város fölé és üzemanyagát vesztve a házak közé esik. Az ipséből — a pilótanövendékből — este a rádióban hőst csináltak (már hogy a légcsavar nem ütötte kupán). És végül a legérdekesebb : ez a pilótanövendék másnap megint megjelent és újból kért egy gépet repülésre. A managend került össze, aki szép szavak kíséretében "megrepítette". Hol állt meg, nem tudom ... A VH-AAT azóta a tenger fenekén pihen. Ez az eset úgy a hatvanas

Szórakozó repülés Csicsáky Imrével. (Szerző gyűjteményéből.)

67