Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)

In Memoriam

évek közepén történhetett, aznap én szabadnapos voltam és a történtekről a rádióból értesültem.

Úgy rémlik, hasonló eset a magyar Légierőknél is történt a huszas években (Mátyásföld, Szeged ???). Egy Brandenburgi repgép egyedül símán felszállt és rövid körözés után egy szántóföldön újra földet ért, minden sérülés nélkül. Felfestették rá a pilótajelvényt. (Tudomásom szerint Szegeden történt. Mátyásföldön is történt egy rosszabb kimenetelű eset a 30-as években. A forgalmi épület előtt a pilóta berántotta a légcsavart, míg utasa — egy hölgy — az első ülésben ült, s véletlenül meglökte a gázkart. A pilóta elkapta a szárnyvégeddé nem bírta a gépet tartani, ami — pár helyben végzett 360"-os forduló után be akart gurulni a forgalmi épületbe, de az ajtón "nem fért be". Csak a gép sérült — és persze a pilóta "ego"-ja —> az utas nem. Szerk.)

A rendes helyi oktatáson kívül az ausztrál Légierők fiataljait is tanítottuk az alapkiképzésre. Ezek a tartalék állományba tartoztak. Kb. tíz éven át, évente 25-30 növendéket kaptunk. Sok szép emlék fűz ehhez a munkához. Iskolánknak szerződése volt továbbá az ausztrál tiszti akadémia növendékeit is tanítani — évente hatot. A Duntroon Tiszti Akadémia a fővárosban, Canberrában van. Ez a munkakör kb. 8-10 éven át rám hárult. Oda rendszerint hétvégén repültem le, néha ők jöttek fel Sydney-be. Mind egy szálig válogatott, fegyelmezett fiatalok voltak. Az Akadémiát közelebbről is megismertem, az estét rendszerint a kaszinóban és a tiszti étteremben töltöttem. A tisztek mind nagy tisztelettel viselkedtek velem szemben. Sokszor gondolok vissza a velük együtt eltöltött órákra, emlékezem

Mindig kellemetlen, ha a motor a levegőben leáll, de néha nagy ritkán — az is előfordul, hogy nem akar leállni. Ilyen incidens történt meg velem, mikor az egyik akadémikussal repültem és emelkedést-süllyedést tanítottam. Mellette ülve, emelkedés közben — már vagy 2000 m-en jártunk — odaszóltam, hogy menjünk most siklásba, s néztem ki tovább a jobboldali ablakon. Nem történt semmi, megint nem történt semmi ... és akkor észrevettem, hogy a gázkar már közel fél méterre (!) ki van húzva (a porlasztót egy húzó-toló kábel működtette). A húzókábel elszakadt és a motor fordulatszámát nem lehetett csökkenteni. Kb. 25 km-re lehettünk a repülőtértől. Hát most mitévő legyek ? A repülőgép orrát magasra tartva és kb. 60*-ra bedöntve, teljes motorral csúsztam a repülőtérig, ott elzártuk a benzincsapot és símán leszálltunk.

Végül még egy rövid történet. Vöm katonatiszt az ausztrál hadseregnél — ARMY-nál. Kb. hat-nyolc évvel ezelőtt, mint fiatal tiszt, bemutatkozó tiszti vacsorán vett részt az ausztráliai legnagyobb katonai kiképző táborban és az asztalnál a parancsnokkal került szembe. Az ezredes megjárta Koreát ésVietnamot mint Army pilóta és parancsnok, sok kitüntetéssel. Vöm megkérdezte, hogy hol szerezte meg a pilóta-képesítést. Az ezredes azt válaszolta, hogy még akadémikus korában a Duntroon Akadémián. Vöm tudta, hogy én ott tanítottam. Megkérdezte az ezredest, hogy ki volt az oktatója ?

— Somorjay (Szammarzsáj) vizsgáztatott le — volt a válasz. Vöm kibökte, hogy a Szammarzsáj az 6 apósa. Ebből néhány héttel később találkozás lett és akkor újból repültünk együtt. Az estét leányoméknál töltöttük, ahova a parancsnok az egész családját elhozta. Felejthetetlen est volt. Csak repülésről és katonai dolgokról beszéltünk. A parancsnok képzett vezérkari tiszt volt. Azóta tábornok lett és nyugalomba vonult. Aztán tovább repült mint polgári pilóta. Kb. fél évvel ezelőtt repülő balesetben — önhibáján kívül — életét vesztette. Nagy kár érte - - -INNEN — ONNAN

A LFKCS — Légi Fényképező és Kiértékelő Csoport — "törzstagjai " is gyakran összejönnek. Fenti képünk Lemer János, a hímeves budapesti fényképész lakásán készült kb. egy évvel ezelőtt. Balról: Fiala Zoltán volt L őrmester, ny. szerszámgéptervező mérnök, Hegedűs László volt ht. törzsőrmester, nyug. fényképész mester, Lemer János volt t. őrmester, nyug. fotoriporter, Langó József volt tsz. őrmester, norvégiai cég ny. kutatómérnöke, Toghya Sándor t. őrmester, a Távirati Iroda ny. fotósa, Vigh Borisz, volt ht. őrmester, ny. rajzellenőr, Jung Márton, az 1. önálló távolfelderítő osztály hírneves és a Gundel étterem ny. mesterszakácsa és Grollig József volt szakaszvezető, az Athenaeum könyvkötészetének ny. üzemvezetője. A felvételt Langó József bajtársunk felesége készítette.

68