Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)
Gaál Gyula: Gyorsbombázók: adalékok és kérdések
Háry : Csak a véletlennek tudom be, hogy a pilóta a kolomeai repülőtéren a farokkal csillagszerűen összetolt három repülőgép közepébe dobta a bombáját! Az augusztusban repült további bevetésekről részletek nem állnak rendelkezésre, de annál inkább ismert az augusztus 21-i légi támadás a hajdúböszörményi repülőtér ellen.Ez alkalommal В-24 Liberatorok bombáztak, amit P-51-es Mustangok alacsonytámadása követett. A "Tigris" század, valamint az ugyancsak ott tartózkodó 102/1 gyorsbombázó század elvesztette csaknem teljes gépállományát. 11:00 óra tájban 102 db., Mustangoktól kísért négymotoros bombázó és további 46 alacsonytámadó Mustang támadta a földön sorakozó gépeket. (6) A nagyméretű repeszbomba-szőnyeg nemcsak a gépeket semmisítette meg, hanem a közelben legelésző párszáz szarvasmarhából álló gulya egy részét is. Emberveszteség nem volt a két századnál, mert a telefonon már jelzett kötelékek érkezése előtt pár perccel a személyzetet gépkocsikon elszállították. Ezek azután egy-két km-rel arrébb, hason fekve nézték végig a bombázást és utána az alacsonytámadást. Háry: nem emlékszem, hogy gépkocsikkal vittek volna el minket a repülőtértől egy-két km távolságra, s ott hason fekve néztük volna végig a támadást ? Emlékezetem szerint a közeli kukoricásba rohantunk, s ott valóban hason fekve éltük át a támadást. Szerény kérdésem : egy-két Zuna Edgár hadnagy légiriadó alatt térképet tanulmányoz. (Szerző gyűjteményéből.) A hajdúböszörményi repülőtér az 1944. augusztus 21-i légitámadás után. (Szerző gyűjteményéből.) 40 km távolságból hason fekve mit láthatott az ember abból, ami a repülőtéren történt 7 Téves információnak tulajdonítom. A század egyetlen levegőben lévő gépét elirányították.(7) Az alacsonytámadást végrehajtó amerikai 325. vadászosztály szemszögéből nézve jelentették, hogy elhárítás ismét nem volt, a bombázók után a vadászok rácsaptak a gépekkel teli repülőtérre, s miután azt az utolsó P-51-es elhagyta, 37 megsemmisített, 13 valószínűleg elpusztított és 17 megrongált gép maradt utánuk. (8) Csapó : Az elhárítás mindössze egy légvédelmi géppuskafészek volt, melynek személyzete szerencsére nem lőtt, így életben maradt. Az amerikai jelentés az elpusztított gépek számát illetően túlzott. Tudomásunk szerint a gyorsbombázók Me.210-esein kívül egyéb típusú és német gépek is tartózkodtak Hajdúböszörményen és a környező repülőtereken. Más hírek szerint a támadás alatt a magyar századok gépeinek csupán a fele (összesen kb. 12 db.) pusztult el. (9) Egy másik forrás 14 db. elégett Me.210-esröl beszél. (10) Háry : az elpusztított gépek száma "légből kapott húr". A két századnak [csak a 102/1 és 102/2 századok voltak a reptéren] összesen soha sem volt 67 db. gépe. Az írás szerint 37 db. megsemmisült, 13 db. valószínűleg elpusztult, 17 db. pedig megrongálódott. Bár lett volna valaha is ennyi gépe a két századnak! A 325. sz. amerikai vadászosztály "egy kicsit eltúlozta" az eredményt ! Szeptember elején a század Tiszalökre települt, ahol új gépeket kapott. (11) Háry: az áttelepülés augusztus 24-28-a között folyt le. A kijavítható gépeket, ahogy lehetett, átrepülték. Bár ezekre már nem festették rá a tigrist, az alakulat e néven vált ismertebbé. Mivel a kiképzett hajózó személyzetek mind túlélték a bombázást, a gépek leszállítása után a század napokon belül ismét ütőképes egység lett. (12) Csapó: augusztus 30-án. Háry: a századok nem lettek napokon belül ütőképesek, mert első bevetésünk csak szeptember 20-án volt, a 102/2 század pedig csak augusztus 30-án települt át Tiszalökre. Gépek pedig
