Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)

Hozzászólások

29-én a V-245-ös gép Pottyondy László fhdgy-gyal Tiszavásár­­nál leszállt, átvágódott és 50 %-os törést szenvedett. Július 12- én vit. Vámos Győző hdgy. V-265-ös gépével légiharcban össze­ütközött egy I-16-os szovjet vadásszal. A pilóta sebesülten ejtő­ernyővel kiugrott és megmenekült, a gép megsemmisült. Gya­korlatilag négy gép teljesen megsemmisült, két gép javithatóan sérülve kiesett, június 26-tól július 12-ig. Ezért rendelték el a 2/4 századdal való váltást, mert az alakulat teljesen kimerült. A 2/4 század Tomorral rossz előjelekkel indult 12 géppel, mert július 8-án három gépe veszett el egyszerre az Északkeleti Kárpá­tok felett. A V-254-es gép Irányi Pál hadnaggyal hegyoldalnak ütközött: teljes kár, pilóta agyrázkódás; Dora Ny-ra a V-253-as gép Nébli Antal továbbszolgáló szakaszvezetővel lezuhant, a pi­lóta halott, gép teljes veszteség; a V-255-ös gép Bajcsi Endre tsz. szkv-vel felhőben lezuhant, pilóta kiugrott, jobb combtörés, gép megsemmisült. A jelen adatok szerint július 13-án váltott a két század, ettől kezdve a 2/3 század nem volt bevetve, ennek semmi nyoma. Le­het, hogy pár gépét leadta a Tömör századnak, mivel ott újra 12 gép volt és abból csak kettőt vesztett később : Pettendy és Sző­­nyi gépét. Sárhidai Gyula A Plakolm-Kántor cikk 187-191-ik oldalain közöltek tisztázá­sára közlöm az alábbiakat: Ebben az időben a Kolozsváron állomásozó 2/II vadászosz­tálynál a 4. század elsőtisztjeként szolgáltam. Ez az osztály CR- 42-es gépekkel felszerelve mint 1Д vadászosztály Mátyásföldről Batáry Lajos őrnagy vezetésével a kolozsvári bevonulás (1940. szeptember) alkalmából szállt le Szamosfalván és napokon belül ott érte a végleges áthelyezési rendelet. Valószínűleg ezzel kap­csolatban lettünk 1Д osztályról 2/II-vé átkeresztelve. Ez az osztály — Batáry Lajos parancsnoksága alatt — kö­telékben települt át Bustyaházára 1941. június utolsó hetében és első bevetését — ugyancsak osztálykötelékben a Debrecenből fel­szállt bombázókötelékek kísérésére hajtotta végre. Szerintem az események, melyek ez osztály két századát illetik (2/3, 2/4) és júliust megelőző időkből származnak, tévesek és valószínűleg a kassai bombázásból kifolyó számtalan rémhír alapján születtek. Július 1-től 8-ig az osztály részben század-, részben rajköte­lékben több bevetést hajtott végre, de oroszokkal nem találkozott és a bevetések főfeladata az előrenyomuló magyar földi csapatok­nak alacsonytámadásokkal való támogatása volt. Július 8-án egy túlságosan előretört magyar egységet az oro­szok bekerítettek és ezek támogatására az egész osztály bevetési parancsot kapott. Batáry őrnagy személyesen vezette az osztályt (3+ 2x9=21 gép) és a "pipáló” — csúcsaikkal a felhők alját súroló — hegyek miatt a Tisza völgyében alacsonyan repülve próbált átkelni a Kárpátokon. Egy alacsony felhőfal miatt azon­ban 180 fokos fordulóval visszakanyarodott és — hála az akkori időkben közismert kötelékben való műrepülési gyakorlatunknak — a teljes kötelék szerencsésen visszatért. Már leszálláskor várt bennünket a sürgető "Hughes" távirat : "Mi van a vadászokkal ?" Batáry engem hivatott és a következő parancsot adta : rajommal (Bajcsy E. és Nébli A. szakaszveze­tők, kísérőim) kíséreljem meg a Kárpátokon való átrepülést. Az előző tapasztalatok alapján áttörtem a kb. 6/1 Oes felhőréteget, s rajommal a felhők felett vettem irányt a célterület felé.. Mire azonban Mykuliczin légterébe érkeztünk, a felhőzet teljesen bezá­rult alattunk. így, csupán a műszerekre támaszkodva (gépünkben nem volt rádió), megkíséreltem a felhőáttörést kötelékben. így történt az eset, amelynek végét a szerző helyesen írja le, csupán azzal a különbséggel, hogy a baleset nem egy egyszerű átrepülés alkalmával történt, hanem, egy úgynevezett "erőltetett" bevetés folyamán. Megjegyzem, hogy e bevetés miatt kaptam meg a bronz "Signum Laudis"-t, mert "... a feladatot élete kockáz­tatásával is megkísérelte végrehajtani." Ugyancsak ezért a bevetésért indított ellenem vádat a "közsze­retetnek örvendő" Major Ákos hadbíró százados ügyész "függe­lemsértés, gondatlanságból okozott emberölés és súlyos testi sér­tés, valamint a kincstári anyag megrongálása" miatt. Amennyi­ben elmarasztaltak volna, azzal lefokozás és 5-10 évi fegyházbün­tetés járt volna. Azt hiszem, külön kommentár ehhez a vádirat­hoz nem szükséges. Részben a három pilóta elvesztése, ill. kiesése, részban a há­rom gép elvesztése, valamint a Gyorshadtest megalakulása miatt, a 2/4 századot azonnali hatállyal Mátyásföldre vezényelték légvé­delmi feladattal. Ugyanekkor — Tömör százados parancsnoksága alatt — a "Kör ász" századot — amely addig Mátyásföldön látta el a légvédelmi szolgálatot — rendelték ki a Gyorshadtesthez. A 2/3 (v. Szobránczy) század néhány nap múlva visszatelepült Ko­lozsvárra. A nem Kolozsvárról kitelepült vadászszázadok sorsával kap­csolatban nem tudok hozzászólni, tekintve, hogy a július 8-i se­besülésemből kifolyólag — négynapi kóma után — kéthónapi betegszabadságon voltam, így az eseményeket nem tudtam kö­vetni. Irányi Pál dr. Pagáti : A "Giustizia per I'Ungheria" országos körrepülése 1932. szeptemberében. (1990-es MSZ 138-ik old.) A harmadik bekezdésben leírt római balesettel kapcsolatban : a a gépből való rossz kilátási lehetőség miatt Endresz a farokkerék­kel elkapta a környező magaslat lejtőnek vélt lépcsős átmenet élét, s ettől sebességet vesztve a lépcső aljába zuhant. Bánhidi Antal Gőgös és társai : Az utolsó . . . évfolyam. (1990-es MSZ 150-ik old.) A 151-ik oldalon közölt névsorban szereplő Feketehalmy László hadnagy Ausztráliában él, nevét "Halmy"-ra rövidítette. Kiss Zoltán Eszenyi : Epizódok berepülő pilóta emlé­keimből (1990-es MSZ 153-ik old.) A szerző ír a Braunschweig-i átképzésről a Me.l 10-210-esre. Mint írja, Szilas Tiborral és velem volt ott. Én Szilassal ott nem találkoztam, viszont nem említi Chirke Jenőt, aki ott volt és szintén a 210-es gyártásban volt érdekelve. írja tovább, hogy csak a Me.llO-est repülte, mert a Me.210-es nem állt rendelke­zésre. Ez nekem teljesen érthetetlen, mert én repültem ott a Me.210-est, amire bizonyság ma is meglévő rep. leírásom (fény­másolat mellékelve. Szerk.), ugyanúgy repülte a Me.210-est Chirke Jenő is, így rejtély előttem, hogy 6 (Eszenyi) miért ma­radt ki. Bár én azután nem repültem a Me.210-est, ma is emlékszem, milyen kellemesen meglepő volt a típus olaszosan "könnyű" kormánya a Me.l 10-es nehéz, kemény kormánya után. Téves az, hogy a gyár már akkor csak Me.410-est és Me.262- est gyártott. A Me.l 10-es volt kifuttatásban, a Me.210-es volt a főtermelés, a Me.410-es éppen csak kezdődött, a Me.262-ről pe­dig csak suttogtak minden közelebbi adat és típusmegjelölés nél­kül. 233

Next

/
Thumbnails
Contents