Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)
Hozzászólások
HOZZÁSZÓLÁSOD.. Híry-Kaitoi-Mindy : Visszaemlékezés a m. kir. 102/1 gyorsbombázó század megalakulására, működésére és megszűnésére. (1989-ei MSZ 5-ik old.) Háry Kálmán százados visszaemlékezése szerint a hajdúböszörményi szükségrepiilötéren a bombázás alkalmával a 102/1 és 102/2 gyorsbombázó századoknál "emberáldozat nem volt". Ez valóban igaz ! Meg kell azonban írnom, hogy a 3. bombázó repülő osztály hadműveleti területről hazatérő egységei, mint a m. kir. Hajduböszörmény-i honvéd repülőtér parancsnokság "pótkerete" is ugyanott állomásozott. A bombatámadás napján a repülőtéren kedves bajtársunk, Kulhey György főhadnagy volt az ügyeletes tiszt, akit hátulról, a combján ért gépágyú találat az ellenséges vadászok alacsonytámadása során. A repülőtérről lapos benzineskocsi tetején, vérrel átitatott lepedőbe burkolva szállították a községbe, ahonnan a mentőkocsi vitte a debreceni KI inkára. Ott azonban — a jelentős vérveszteség miatt — még a szükséges műtét előtt elhunyt. Röviddel az eseményeket megelőzően volt az esküvője. Emlékét igaz szeretettel őrizzük. Mint szemtanú írom ezeket a sorokat. A hajdúböszörményi templom tornyából nézhettem végig a bomba- és alacsonytámadást s a véres tragédiát. Dr. Czehe János Plakolm-Kántor : A magyar bombázók bevetése a szovjet fronton. (1989-es MSZ 77-ik oldal.) A 78-ik oldalon, "A 4. bombázó repülőezred bevetése a kárpáti fronton 1941-ben" alcím alatt tárgyaltakkal kapcsolatban : A kérdéses időpontban а 4/П1 bombázó osztály még mint ЗДП bombázó osztály szerepelt a hadrendben, parancsnoka Gersy János őrnagy volt. Czékus Ferenc az 1941/41.000.-HM-Eln.l.a szervezési intézkedéssel, október 1-i hatállyal, mint а ЗД1 bombázó osztály parancsnoka osztályával Kecskemétről Debrecenbe települt és alakulata 3. bombázó gyakorló osztály lett. Itt léptették elő őmagygyá 1942. április 1-i ranggal, 1. rangszámmal. A 4/4 bombázó század parancsnoka Korosy Béla százados, a 3/5 (Caproni) bombázó század parancsnoka Somorjay József százados, a 3/6 (Caproni) bombázó század parancsnoka Sándor Béla százados volt. A június 27-i Sztaniszlau-i bombatámadásnál a B-344 lajstromjelű Ju.86-os gép hajózó szerelő lövésze, Polán Károly szakaszvezető, lelőtt egy támadó I-153-ast. A szétlőtt üzemanyagtartályok miatt a gép kényszerleszállt Királyerdő és Soós puszta között. A Légierők parancsnoksága a légigyőzelmet nem igazolta, mert a hajózó személyzet a lelőtt gép becsapódását nem tudta megfigyelni. A június 29-i Stryj elleni bombatámadásnál Nyárády Lajos főhadnagy B-319 lajstromjelű Ju.86-os gépe Szlovákiában Poprád mellett üzemanyaghiány miatt kényszerleszállást hajtott végre. Ennél a támadásnál az egyik Ju.86-os raj figyelmetlenségből nem vette fel a vadászkíséretet. Feladatuk végrehajtása után a szétszórtan visszarepülő kötelék utolsó két gépét két feltűnően gyors (MIG-3) szovjet vadászgép beérte és az egyiket több rácsapással felgyújtotta. A gép pilótája Koncz László őrmester volt, megfigyelője Barabás László hadnagy. A személyzet mind a négy tagjának sikerült a gépet elhagynia, azonban Barabás hadnagy mindkét lábát térd alatt levágta a vízszintes vezérsík. Az égő gép Gajvoron mellett lezuhant, a sérült hadnagyot a segélyhelyre szállították, ahol a vérveszteség miatt meghalt. Egy összefoglaló jelentés szerint a 4. bombázó ezred és а ЗДП debreceni Caproni osztály 1941. június 27-e és július 7-e között 145 gépbevetést hajtott végre és 113,165 kg. bombát dobott le. A Ju.86-os gépek 106 bombázó, nyolc felderítő, öt szállító feladatú bevetést végeztek és összesen 66,800 kg. bombát dobtak le. A debreceni ЗДП bombázó osztály 1941. június 27-e és október 3-a között 87 bevetést hajtott végre, — a ledobott bombasúly kb. 90 tonna volt. A gyorshadtest repülő csoport Ju.86-os bombázói 1941. július 8-a és augusztus 28-a között 27 alkalommal 100-nál több gépbevetést hajtottak végre, közülük 96 volt bombázó feladatú, ebből 88 gép teljesítette a feladatot és 73 tonna bombát dobtak a célokra. Források: Kovács Ferenc tanulmánya; Orosz Béla alezredes : A magyar légierők teljesítményei a Kárpátoktól a Dnyeperig. Hadinapló.* Budapest, 1942. Vasváry József Amint az Öbölháború híreit néztem a TV-ben, eszembe jutott 1941. június 27-e, amikor mi is belesodródtunk a háborúba. Mikor hazaszállingóztunk az első bevetésről, a mostanihoz hasonló jelenetek játszódtak le : több riportert láttál, mint katonát. Ha már ezt felemlítem, megjegyzem, hogy a MSZ-ban többször írtak erről — sajnos kihagyással és nem egészen pontosan, a 3. bombázó ezred — parancsnoka Kálmán László ezredes — 3/5 és 3/6 századai: а Ш osztály (parancsnoka Gersy János őrnagy), Debrecenben állomásoztak. Gersyt közben áthelyezték és helyét ideiglenesen, mint rangidős, a 6. század parancsnoka, Korosy Béla százados vette át. Az 5. század parancsnoka Sándor Béla százados, elsőtisztje én voltam. A kassai bombázás után, még 26-án, riasztották az osztályt és mivel a Caproni Ca. 135-ösök (kb. 30 db.) nagyrésze üzemképtelen volt, a két századból még aznap délután egy önálló századot — 5. önálló század — létesített a Légierők parancsnoksága Hughes távirat útján, s századparancsnoknak engem neveztek ki. Egész délután sürgés-forgás, bomba-, lőszerszállítás, gépek előkészítése — a 30 db. Caproniból csak nyolc (!) volt üzemképes. Két vezérkari tiszt — úgy emlékszem, hogy Németh Pál és Balássy Miklós — egy Messerschmitt Bf. 108-as Taifun gépen hozta a bevetési parancsot. 27-én reggel kb. hat órakor indultunk — ekkor voltak leszállóban feltöltésre a pápai, veszprémi és tapolcai Ju.86-osok Podhradszky és Vitán osztályok, a 4. bombázó ezred. A célok Kolomea vasútállomása és laktanyái voltak. Visszaérkezés után értesültem, hogy a Ju.86-osok kb. két órával utánunk indultak. Nem emlékszem, hogy az eddigi leírásokban így szerepelt volna. Ez az egész most már igazán lényegtelen, de azt akarom kidomborítani, hogy június 27-én reggel kb. hét órakor az én századom lépte át a határt elsőnek. Visszarepüléskor a Kárpátok már teljesen befelhősödtek, a CR-32-es vadászok egy részét kötelékben hoztuk vissza — vakrepüléssel. 231
