Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)
Repülő emlékmorzsák
■^•^■^■^■^■■•♦■^Гв«ТгЧР^в^в^в'^в^в^в^в^в^,ш.*^в^г^Я^^,,^в^в'^в^в^в^в^в^в^в" ■^•«Ч >В»'iS■ iMrf '-У-лУв/жЛ>£• ■%■■■ iS^NjMblb'.'V>Um■ tf YiV-tffi'Wrlii*“-iW>B -*A-iViV ' a ■ Äjte -jälF^sf ” К1 "1 ■ Br ■ • «■ ■ а ш Яд »'ffiPVlvt“ fl" -ЗУ «Ift- Д^у* *ж* *W* |ЛП| ftr 'МУР °в äsffijafe л ■ Ш* аЖ,No,ÍL с ■В'Лр, »Дв S ■ S ■ Ws «И ■ V "«Н я 6 НИР Е "■та* ‘В* 'ш "и 4я) з «На 'V ■ WPj д ^Лй Г * “{*' в Ti Tif-ffit** tut ~‘г ‘"Tr* Т #•*[' Т 'Tr. Т Tr'.*L тЬГ ~j~. f 1г‘.п-1г ~т Braun Lőrinc emlékei (Posztumusz) Л szájkosár 1942 kora tavaszán, mielőtt a LFKCs (Légi Fényképező és Kiértékelő Csoport) beleolvadt volna a távolfelderítő osztályba, akadt egy kis munkánk az előzőleg végrehaj'tott területfényképezések folyamán kimaradt területek "befoltozására". Ugyanis esetenként az oldalszél annyira elfujta a gépet, hogy a szomszédos sávok között — átfedés helyett — hézag keletkezett. Ezeket a hézagokat befoltozandó indultunk feladatra a Máramarosi havasok fölé. Pilóta : Kelemen Antal főhadnagy, megfigyelő Bándy Imre főhadnagy, hajózó távirász Jánosi István őrmester, hajózó fényképész Gercsényi József szakaszvezető, hajózó szerelő szerény személyem, Braun Lőrinc őrmester. 7000 m magaságból fényképeztünk, ahol bizony télen-nyáron —40'C körül mozgott a hőmérséklet, amihez a nem egészen ideálisan fűthető Heinkel He.lll-esben jól fel kellett öltözködni. Meleg ruháimat mindig emelkedés közben, a gépben szoktam magamra venni. Erre egyrészt volt időm bőven, másrészt pedig a nehéz bőrruha a start előtt a gép előkészítése közben, motorpróbázáskor kényelmetlen volt, akadályozott munkámban. Ezúttal azonban öltözködés közben nem találtam a fejvédőmet, amire pedig nagy szükségem volt, egyrészt mert abban volt a rádió fejhallgató és gégemikrofon, másrészt, mert arra lehetett ráakasztani az oxigén légzőkészüléket, mely nélkül 7000 m magasságban életveszélyes volt tartózkodni. A gép már többezer méteres magasságban volt emelkedés közben, vissza nem fordulhattunk. No de tanácsért nem kellett a szomszédba menni: Jánosy Pista és Gercsényi Jóska kölcsönözték gyapjú sáljaikat, s az enyémmel együtt, a három sálból egy turbánt formáltunk. A nálam lévő szerszámkészletben volt kötöződrót, abból egy hálót fontak, s azzal az oxigénálarcot a fejemre erősítették. Úgy néztem ki, mint egy szájkosaras kutya. Nem volt semmi baj, a feladatot végrehajtottuk, mindent "befoltoztunk" a fénytérképen. Kézipumpás vándorrepülés 1944 őszén az akkor már csak századdá zsugorodott távolfelderítő alakulat gyakran változtatta repülőtereit: Szihalom-Borsodszemere-Felsőábrány-Sárospatak-Miskolc-Börgőnd. Börgöndön valakinek eszébe jutott, hogy Szihalmon felejtettünk két gépet — ha jól emlékszem Domier Do.215-ösöket. Elküldték két személyzetet a gépekért. Ormay és Jankovich hadnagyokat mint pilótákat. Én voltam Jankovich hadnagy szerelője. Amikor Szihalomra érkeztünk, a gépekben gyerekek játszottak és egerek futkároztak. Egerből jött le néhány német katona egy külső indító teleppel a gépeket beindítandó. A mi gépünk motorjai azonnal beugrottak, de a másik gépé sehogy sem akartak megindulni. Estére abbahagytuk a próbálkozást és az éjszakát Borsodszemerén töltöttük. A németek is visszamentek Egerbe, de másnapra újból eljöttek. A másik gépet sehogy sem tudtuk megindítani, lemondtunk róla. Beindítottam a mi gépünket, gyönyörűen jártak a motorok, egyszer csak minden előjel nélkül leálltak ! Rájöttünk, hogy a központi benzinpumpával van baj, melynek feladata a külső tartályokból az üzemanyagot a motorokat tápláló belső tartályokba átszivattyúzni. Azonban volt a gépben egy kézipumpa is arra az esetre, ha az elektromos pumpa felmondaná a szolgálatot. Jankovich hadnagy úgy intézkedett, ha vállalom a kézipumpa kezelését, átrepüljük a gépet, de csak ketten, rádióst nem viszünk magunkkal. így is történt és én bizony pumpáltam keményen Szihalomtól Börgöndig, de odaértünk. Megfogadtuk Gercsényi Jóska mamájának a tanácsát, aki egyszer azt mondta nekem : "Löncikém, vigyázzon a Jocómra ! Ha repülnek, csak alacsonyan és lassan !" Meg kellett fogadni a tanácsot, akár tetszett, akár nem. Emelkedéskor sok üzemanyagot fogyaszt a gép, amit kézipumpával nem tudtam volna pótolni. így tehát nem emelkedtünk, hanem alacsonyan repültünk. Hasonlóképpen : levett gázzal, lassan repültünk, hogy a szükséges üzemanyagot biztonsággal át tudjam pumpálni a belső tankokba. Sikerült. (Braun Lönci bajtársunk e két epizódot 1991. április 15-én írta meg, levelét 17-én adta postára. Április 19-én agyvérzést kapott, amiből nem tért magához és 23-án megtért őseihez. Jó leszállást Löncikém! Szerkesztő.) Moldán Ferenc emlékei 213 (Posztumusz) Mátyásföld, 1931. — Sorakozó a "kaszárnya" előtt. M. főhadnagy jól megnézte — oldalról — a sorok egyenességét, az "igazodás"-t. A második sorban állt P. bajtársunk, aki "vigyázz' állásban jól kifeszítette mellkasa alsó részét — úgy ővtájon ... Hátul még egyenes volt a sor, de a front-részen már jól kilógott P. mell-hasa. A főhadnagy úr csendesen megszólalt : "Pintyőkém, ha a második sorban állsz, ne az első sorral igazodj Önkéntesek "civilben" Mátyásföldön hatvan évvel ezelőtt, (Szerző gyűjteményéből.) Műrepülés. — Egy bajtársi vacsorán századparancsnokunk odaszőlt hozzám hamiskás mosollyal, hogy látta, amint legutóbbi feladatrepülésem közben egy kis műrepülést is "beiktattam", de akkor nem vont kérdőre, mert azt jóí végeztem. Bizonyára összetévesztett valakivel, így kínos helyzetbe hozott. Nem
