Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)

Fóris Elemér: Balatonkiliti

Tartalékos megfigyelőtiszti kiképzés Kilitin, 1933-ban. Balról: Sebők Sándor, Kazay Kálmán, dr. Varjú Vilmos, Kálmán László, Antal.... A háttérben egy WM 10-es. Olvasóinkat kérjük az azonosítottak neveinek közlésére. Szerkesztőség. (Kálmán Piroska gyűjteményéből.) dás után visszatértek Budapestre, illetve Kaposvárra. Nekem, másodikos gimnazistának, a repülőtérre állandó ki-be­lépésem volt a nap minden szakában. Reggel fél nyolckor mo­torpróba volt, nyolc órakor kezdődött a repülés, mely déli 12 óráig tartott. Utána a gépeket leápolták, feltöltötték üzemanyag­gal és betolták a hangárokba. Az oktatók és a növendékek pedig gépkocsival bementek a MAC-ba. Minden délután szabadnap volt a személyzetnek, ekkor vívtuk mi a nagy futballcsatákat a reptéren a falu apraja-nagyjával. Az én csapatomban játszott az öt nyaranta, akiknek felejthetetlen emléket nyújtott a balatoni re­pülőiskola. A Hungária és Udet gépeken kívül megfordult Kiliti­­ben a Gerle-13, melyet Bánhidi Tóni bácsi tervezett épített és re­pült. Tóni bácsi a kor legismer­tebb pilótája volt és nagy tudá­sával sokszor gyönyörködtetett bennünket műrepülései során. Al­brecht főherceg a Gerle 15-öt repülte (ez az 6 tulajdona volt), öt vakmerő pilótának ismertük. Gya­kori vendég volt Boskovits Sán­dor főhadnagy — később százados —, aki rendszerint egy "Sőlyom"­­mal jött le rövid látogatásra. Is­mertük az egész családot. Megis­mertem az "AVIS" vadászgyakor­­lógépeket és ültem a Weiss Man­­fréd gyár által licence-ben épített Fokker FCVD gépek egyikében is. Ez a típus kettős célt szolgált: harmadfokú pilótakiképzésre hasz­nálták, ugyanakkor mint katonai gépet is alkalmazták, főleg mint közelfelderítőt. Gyakran láttuk Ki­litin a WM Budapest 16-os gépeket is, a Fokker FCVD típus továbbfejlesztett kivitelét. Az 1936-os nyári repülőpiknik alkalmával többek között meg­ismertem a Mollison házaspár négyszemélyes amerikai gyárt­mányú gépét, mellyel Londonból repültek Kilitibe. Sóvárgó sze­mekkel néztük azt a gépet is, amelyet egy 18 éves angol kislány kapott érettségi ajándékul, amellyel Londonból érkezett. Ez volt az első hosszabb útja. Távcsővel Figyeltük érkezését. Amikor a pici pont megjelent Siófok felett, ráfordult a Sió-torkolatra és szerelő. Mindenkit megvertünk! A szerelő személyzetet az ország különböző repülőtereiről vezényel­ték Kilitibe. A fő csak az volt, hogy egy ember a repülőtéren ál­landó telefonügyeletet tartson. így ment ez részemről 1933-tól 1938- ig minden nyáron. Minden évben megrendezésre került a nemzetközi repülőpiknik és a balatoni sporthét, mely ugyancsak repülőtalálkozókkal volt egybekötve. A korabeli repülőgépeket mind magyar, mind külföldi vi- I szonylatban — ismertem. Egy- | egy repülőnap alkalmával 40-80 | gép szállt le Kilitiben. Miután a ! gépek pilótái, illetve tulajdonosai j bementek a MAC-ba, mindegyik j gépet "végig ültem” — természe­tesen álló helyzetben. De sokat láttam és idővel különbséget tud­tam tenni egyes típusok, azok jel­legzetes vonalai, műszerei között. A MAC oktatói — emlékezetem szerint — 8-10 növendéket oktattak Ez a felvétel is 1933-ban készült, valószínűleg egy pilótapiknik alkalmával. A képen felismerhető: balszélen Grosschmid István, balról a negyedik valószínűleg a Tímár ikrek egyike (Gyula, vagy István), sötét ruhában a kislány mellett Máry Dezső, jobbról a második, fehér egyenruhában Kincses Lászxló. (Kálmán Piroska gyűjteményéből.) 179

Next

/
Thumbnails
Contents