Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)
Csóka István: Az 1942-es évfolyam rövid története
1990, Farkashegy, Nemzetközi Veterán Repülő Találkozó. A régi "Szalagsapkások" találkoznak. Balról: Tábori Sándor, Varjas Tibomé, Varjas Tibor, Zolcsák István, a szerző és Sárvári Péter. (Szerző gyűjteményéből.) leszállított és helyben összeszerelt NARDI FN-305-ös remek iskola- és műrepülőgépekkel való repülést. Augusztus közepén kaptuk a hideg zuhanyt: a szeptemberben bevonuló újoncok kiképzői leszünk. Ez alól csak a vadásziskolára kijelöltek nagyrésze menekült meg szerencsésen, mi pedig ok-AZ 19 EMLEK 42-EV F VÖRÖS PUMA VADAS ZREPULÖIROL Középen : Fülöp Pál, baloldalt: Kovács István, Nagy József és Tábori Sándor, jobboldalt: Kérges László, Szűcs Ferenc és Varjas Tibor. (Szerző gyűjteményéből.) tóbertől kezdve három hónapon át gyakoroltuk azt az újoncokon, amit egy évvel azelőtt elődeink gyakoroltak rajtunk. Mikor a karácsonyi szabadságról visszatértünk, megérkezett a parancs bombázó iskolára való vezénylésemre, 1944. január 7-i hatállyal. Az iskolán Inokai Aridrás és Nyárádi Lajos századosok voltak a parancsnokaink. A nagy hó miatt főleg tantermi foglalkozásban volt részünk, de néha repültünk is. Ismerkedtünk a különböző bombázó típusokkal. Márciusban azután megkezdődtek a rendszeres oktatórepülések FW.58-assal és Ju.86-ossal. Megint bánat érte csoportunkat : Sáth Gyula társunk, a kedvelt "Bonzó", szerelmi bánatában öngyilkos lett. Ez a szomorú esemény mindnyájunkat nagyon lehangolt. Sok bajunk volt a Juías-i tiszthelyettesképző iskolával is, aminek igazi háttere — gondolom — a fegyvernemek közötti vetélkedés volt. Ha elmentünk a laktanya kapuja előtt, mindenféle kifogással leállítottak bennünket, kellemetlenkedtek, sőt volt olyan eset is, hogy egyes szerencsétlen bajtársainkat befogták szenet rakni. Nyárádi százados előadó volt a Jutas-i iskolán is. Tudomására jutott a jutásiak viselkedése, s 6 sem volt rest egy kis borsot tömi a "jó földiek" orra alá. No és mi is tevékenykedtünk ezen a vonalon. Alighogy megkezdődtek a rendszeres oktatórepülések, közölték velünk, hogy a repülőteret át kell adni a védelmi vadászoknak, a Puma osztálynak. Ezért csoportunkat felosztották. Egyik rész Börgöndre ment a vadász harckiképző iskolára, a másik pedig Szegedre, a műszerrepülő iskolára. A baloldali tabló azokat az 1942-es évfolyambeli bajtársainkat ábrázolja, akik a híres Puma ezred kötelékében harcoltak a háború végén. Fülöp Pál szakaszvezető négy igazolt légigyőzelmet aratott, s több győzelme volt igazolás alatt a háború végén. 1945. április 4-én bevetésről nem tért vissza, hősi halottnak tekintendő. Kovács István szakaszvezető 1944. november 19-én gépével gyakorló repülés közben ismeretlen okokból a földnek ütközött és repülő hősi halált halt. Kérges László szakaszvezető négy igazolt légigyőzelmet aratott és a háborút túlélte, mely után belépett az új Légierőbe, azonban 1951-ben leszerelték. Angliába távozott, ahol 1984-ben ipari baleset áldozata lett. Nagy József szakaszvezető számos bevetésen vett részt. 1945. április 14-én bevetésről nem tért vissza, légiharccban lelőtték. Újabb, meg nem erősített hírek szerint Ausztráliában él. Szűcs Ferenc szakaszvezető 1945. március 5-én aratta kettős igazolt légigyőzelmét. A háború után Budapesten dolgozott. 1989. december 22-én húnyt el. Tábori Sándor tizedes egy igazolt légigyözelem tulajdonosa. 1945. február 15-én légiharcban gépe megsérült, az ellenség által megszállt területen kényszerleszállt és hadifogságba esett. Hosszú ideig hősi halottnak tekintettük, de — hála Istennek ! — Sándor előkerült, s Baján él. Sokáig fog élni! Varjas Tibor szakaszvezető számos bevetésen vett részt. 1945. január 4-én repülő baleset érte, mely után kórházba szállították. Felépülése után hazatért. Háború után belépett az új hadseregbe, majd a MÉM-nél repült és onnan ment nyugdíjba. Tatabányán él. 156
