Magyar Szárnyak, 1986 (15. évfolyam, 15. szám)

Péterdi - Piufsich - Gách: Winkler: A Magyar Légiforgalmi Rt. története - kivonatos ismertetés

A MAGYAR LÉGIFORGALMI RT. TÖRTÉNETE 1928-TÓL 1945-IG.

WINKLER LÁSZLÓ munkájának kivonatos Ismertetése.

Ez a rendkívül alapos munka az ismert repülő szakíró tollából Magyarországon Jelent meg, s mintegy 25 kisméretű oldalon tárgyalja a részvénytársaság születését, átalakulását működését, és megszűnését.

Megtudjuk, hogy a részvénytársaságot 1928 október 25-én jegyezték be 250,000 Pengő alaptőkével, melynek oroszlánrészét a báró Weiss család teremtette elő. Az alapító okmány szerint a társaság tevékenységi köre a következőkre terjedt ki:

"Mindennemű légi, személy-, posta- és áruszállításnak úgy belföldre, mint külföldre történő lebonyolítása, látványos repülések, bemutatások rendezése, pilóták kiképzése, ezzel kapcsolatban mindennemű légi Jármű és összes alkatrészeik beszerzésével és forgalombahozatalával, ezekre vonatkozó szabadalmak megszerzésével, kihasználásával és általában az aviatikával összefüggő mindennemű gazdasági tevékenységgel kapcsolatos ügyletek közvetlenül, vagy bizományi alapon való kötése és lebonyolítása, mint evégből hazai és külföldi vállalatokban érdekeltségek vállalása, fiókintézetek létesítése."

A géppark modernizálását azonnal megkezdték, s a hollandiai Fokker cégtől két darab nyolc utasüléses F Vll-es gépet és egy darab 15 utasüléses kétmotoros F Vlll-as gépet rendeltek; ugyanekkor három további F Vlll-as gép licence alapján való gyártását kezdték meg a csepeli Weiss Manfréd repülőgép és motorgyárban.

A holland F Vlll-as gépet 1928 október 2-án maga Háry László (Tata) repülte haza Amszterdamból. 1937-ig az F Vlll-as gépekkel üzemeltették a Budapest - Bécs, Klagenfurt és Velence-i Járatokat.

Belföldi viszonylatban F Vll-es gépek repülték a Budapest - Pécs - Kaposvár-i és Budapest - Debrecen - Nyíreygháza-i útvonalakat 1930-tól, illetve 1931-től, Mátyásföld bázissal.

Már 1930-ban megkezdték Budapesten át kiépíteni az Imperial Airways Ltd. London - India, valamint a holland KLM vállalat Amszterdam - Batavia Járatait.

1934-től egy Junkers F 13-as vizi utasgéppel a Balaton fölött körrepüléseket végeztek Molnár János bácsi, híres első világháborús pilóta vezetésével.

1931- ben a Társaságot államosították, ugyanekkor felvette a "MALERT' cégjelzést.

1932- ben új belföldi vonal nyílt meg Miskolcra, melyet az előző évben beszerzett két darab hat utasüléses Fokker F Xl-essel üzemeltettek. Ugyanakkor három darab olasz Caproni Ca.97-es, ugyancsak hat utasüléses gépet is vett a MALERT, a WM

repülőgépgyár pedig megvásárolta a típus gyártási Jogát, s egy gépet meg is épített. Azonban rövidesen ki kellett tiltani ezt a típust a légiforgalomból, mert hegesztett bordái a rezgéstől szétváltak. A gépeket a Légierők kapta meg [ott nem számított a bordaszétválási?) A Szerk.) és célzsákvontatásra használta.

Ugyancsak ezidőben két darab kétmotoros, 10 utasüléses Caproni Ca.101 Bi gépet is rendelt a MALERT, melyeket szintén ki kellett tiltani a fent említett okokból.

1933-ban nyílt meg a Budapest - Bécs - Berlin-i járat üzemközösségben a LUFTHANSA-val.

A pilóták 1933-ban főleg az első világháborús tapasztalt tiszthelyettesi gárdából tevődtek össze: Csertői János, Fejes István, Molnár János, Papp János Rátkay János és Takács Nándor. Ebben az időben néhány jóképességű fiatal repülőtisztet is vezényeltek légiforgalmi szolgálatra: Kelemen Károlyt, Krúdy Ádámot és Tímár Gyulát. (Győrffy Gyulát és Marosszéky Jenőt is. A Szerk.)

1935- ig a MALERT téli szünetet tartott, ami azt Jelentette, hogy októbertől márciusig nem volt forgalom, ezt az időszakot a gépek karbantartására fordították.

1936- ban kapta meg a MALERT az első két, 17 utasüléses, hárommotoros Junkers, Ju. 52-es gépet. A harmadik Németországból vásárolt Ju.52-es, amelyik a HA - DUR lajstromjelet viselte, kezdetben a Kormányzó és a kormány rendelkezésére állt, s csak 1938-ban adták át a MALERT-nek. a Ju.52-es géppark 1941-ben hét gépre nőtt.

1938-ban a gépállomány öt darab Savoia SM.75- ös típusú, három K-14-es motorral ellátott 24 utasüléses géppel gyarapodott.

Ebben az időben vált ki a vállalat a Légügyi Hivatal gyámságából és mint polgári szerv,Grosschmid István elnökigazgató vezetésével folytatta működését. Az Air France szolgálatából visszahívott Ujváry László kilométer-milliomos repülőkapitány és Bánhidi Antal, a híres repülőgéptervező-pilóta, szervezték meg a hajózó gárdát, főleg tartalékos repülőtisztekből. A műszaki szolgálatot Báthory István, a Junkers cégtől hazatért, igen tehetséges fiatal mérnök szervezte meg, immár az 1937-ben felavatott Budaörs-i repülőtéren.

A belföldi forgalmat négy darab hat utasüléses Focke Wulf FW.58-as típusú kétmotoros "Weihe" géppel bonyolította le a MALERT.

1936-ban a MALERT bekapcsolódott a Budapest- Bécs - Salzburg - München - Zürich-i útvonalba, az osztrák, illetve német vállalattal üzemközösségben.-92-