Magyar Szárnyak, 1985 (14. évfolyam, 14. szám)

Gaál Gyula: A végeszakadt látóhatár

folyó földi harcok támogatására dobták be február 21-én. A feladat részben vadászbom­bázó biztosításból, részben szabadvadászat­ból állt. Elsőnek a 7. és 8. század gépeit ve­tették be Máthé főhadnagy és Pottyondy szá­zados alatt. A 7. század két négyes raja Esz­tergomtól északra hat Jak-9-essel került légi­harcba. Lelövés nem történt, de Kosaras fő­hadnagy megsebesült, gépe megsérült és saját repülőterén kényszerleszállt. Mintegy fél­órával később a 2. és 3. századtól 12 gép emel­kedett a levegőbe Tóth hadnagy parancsnok­sága alatt vadászbombázók biztosítására. Ez a csoport negyedórás légiharcot vívott egy századnyi Jak-9-essel. Ezt követően egy újabb egység szállt fel 12 géppel, Málik, Cserny és Dániel hadnagy rajparancsnokkal. A FW 190- esekkel tervezett találkozás elmaradt, de volt légiharcuk hét Jak-9-essel. Délelőtt egy cso­port Liberator és Fortress is átrepült a Du­nántúl fölött vadászkisérettel Bécs bombázá­sára. 12:45-kor hat Me 109-es szállt fel Máthé főhadnagy vezetésével a visszatérő amerikai kötelékek ellen. Ezek Sopront bombázták. Né­hány lemaradt és sérült bombázó délkeleti irányba tartott. A 7. század portyázó gépei egy B-17-est észleltek Szabadbattyán fölött. Ezt a gépet Szeveréni hadnagy Déltől Északkeletre lelőtte. Hét fő személyzet ejtőernyővel ki­ugrott. Ugyanebben az időben nyolc gép a 4. és 5. századoktól Esztergomtól északra szovjet vadászokkal csapott össze. Sziráki zászlós egy Jak-9-est és Nagy László őrmes­ter egy La-5-öst lőtt le. Az ezred ezenkívül még három bevetést végzett, minden különö­sebb esemény nélkül. A nap folyamán az ez­redtől összesen 69 gép szállt fel kilenc beve­tés keretében.25 E napon értesült hivatalosan az alakulat arról, hogy a súlyos sebesülései mi­att egészségügyi szabadságon lévő vitéz Deb­­rődy György főhadnagyot január l-ével soron­­kívül századossá léptették elő az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásáért. Az alacsony, vastag felhőzet egészen délig lehetetlenné tette a repülést február 22-én. Később az idő javult valamit és az ezred négy bevetést hajtott végre 32 géppel. 10:40 órától a 3. század nyolc gépe repült szabadvadásza­tot, de ellenséggel nem találkozott. Ezt követte a 7. és 8. század egy-egy raja, amelynek során Málnásy hadnagy két járművet alacsonytáma­dással felgyújtott. Málik hadnagy az 1. szá­zadtól 15:58 órakor szállt fel nyolc Me 109-essel és Váltói délre egy Lag-5 lelövését jelentette. Végül Pottyondy százados vezetett két rajt a 8. századtól. Ezek 16:30-kor légiharcba kerül­76 tek Jak-9-esekkel. Szeverényi hadnagy gépe találatot kapott, Tatatóváros közelében kény­szerleszállt. Leszállás közben súlyos sérülése­ket szenvedett és még aznap a kórházban meghalt.26 Az időjárás okozta két napi szünet után, feb­ruár 25-ére kiderült az idő és ismét megélén­kült a légtér, de az ezred csupán egy bevetést repült. Báti hadnagy hármas raját riadóztat­ták a repülőteret átrepülő Bostonok üldözésé­re, de ezeket nem sikerült megtalálni. Más­nap szintén csak egy riadó felszállás volt, ha­sonló eredménnyel. A hónap utolsó négy nap­ján az ezred ugyan készültségben volt, de a két említett riasztáson kívül egyéb feladatra nem került sor.27 A hónap folyamán sikerült a Felvidéken a Garam vonalát megtisztítani és megszilárdítani. A Dunántúlon a budapesti fel­mentő kísérlet elakadása, valamint az ezt kö­vető szovjet ellentámadások miatt a front Duna és Balaton közötti szakasza nagyjából a Seregélyes—Bicske—Dorog—Esztergom vo­nalon húzódott, s ez maradt a helyzet márci­us elejéig. Március 1-én ismét csak egy bevetés volt, amikor a 7. század két raját riasztották 14:30 órakor. A reggeli órákban 630-on felüli B-24-es és B-17-es támadta Moosbierbaum olajfinomí­tóját, Tulln vasútállomását és egyéb osztrák célpontokat. Délután a visszatérő amerikai kö­telékek ellen vetették be Máthé főhadnagy nyolcas egységét. Felszállásnál Vajda Ferenc főhadnagy gépe beperdült, Szüts hadnagy ka­binteteje levált, s így csupán hat magyar Me 109-es emelkedett a levegőbe. A déli irány­ba repülő magányos Liberatorra Máthé Tót­­vázsony közelében csapott rá és kilőtte a két belső motorját. A bombázóból ekkor négyen ki­ugrottak, de a többi lövész makacsul védeke­zett. Végülis a kigyulladt Liberator Sárvártól délkeletre kényszerleszállt és tovább égett a földön28 Másnap erősen havazni kezdett és jeges szél fújt a Dunántúl felett. Ez minimumra csök­kentette az egyébként várható légitevékenysé­get. Ugyanis ezen a napon indult meg a Ba­laton és a Velencei tó között a német-magyar erők támadása. A kezdeti sikerek után a tá­madás március 9-én elakadt. A korán beállott tavaszi olvadás és az üzemanyaghiány lelas­sította, majd megállította a német páncélos­hadsereg előretörését. Az ellenséges ellentá­madások hatására az arcvonalnak az eredeti állásokba való visszavonása megkezdődött. A szórványos szovjet bombázások ellenére, a 101. ezred egységei bevetést március 2-ika és

Next

/
Thumbnails
Contents