Magyar Szárnyak, 1985 (14. évfolyam, 14. szám)
Erdélyi József: Ejtőernyős
leges is maradt. Ez a változás is csak annyi volt, hogy ketten időlegesen kiváltak, majd néhány hónap múlva vissza is tértek. Talán nem lesz érdektelen, ha most itt megörökítem az állandóvá vált keret névsorát: 1. Bertalan Árpád százados 2. Tassonyi Edömér hadnagy 3. Pataky Géza hadnagy 4. Majthényi Imre hadnagy 5. Kiss Zoltán hadnagy 6. Makray Ferenc hadnagy 7. Szokolay Tamás hadnagy 8. Szalay János őrmester 9. Kemenes Sándor szakaszvezető 10. Balogh Miklós szakaszvezető 11. Ferencz Gyula szakaszvezető 12. Elek Gábor szakaszvezető 13. Váradi János szakaszvezető 14. Czakó János szakaszvezető 15. Csordás Károly szakaszvezető 16. Antal Sándor szakaszvezető 17. Szurgyi Mihály szakaszvezető 18. Logodi Gyula szakaszvezető 19. Szabadvári Antal szakaszvezető 20. Derschner Henrik szakaszvezető 21. Pados Pál szakaszvezető 22. Göndör Benda József tizedes 23. Szabó Márton tizedes 24. Nagy Károly tizedes 25. Kristóf János tizedes 26. Gosztola József tizedes 27. Kámi Dezső őrvezető A további ugrókiképzés két irányban folyt. Az egyik: tömeges ugrás, lehetőleg kis magasságból, hogy az ejtőernyős minél rövidebb ideig legyen kitéve az ellenséges elhárító tűznek. Ezt a magasságot háborús esetre 150-200 méter között állapítottuk meg. Ugyanekkor határozat született, hogy gyakorló ugrást 300 méternél alacsonyabban — biztonsági okokból — nem szabad végezni. Ezeket a kötelékben végrehajtott ugrásokat már harcgyakorlattal és menetgyakorlattal kapcsoltuk össze. A másik kiképzési irány a zuhanóugrás kikísérletezése és begyakorlása volt. Ez az ugrásfajta részben kísérleti célokat szolgált, hogy mi módon viselkedik az emberi szervezet a többszáz, illetve többezer méteres zuhanás után. Hosszabb zuhanás után az emberi test lényegesen felgyorsul és elérheti a 240/ óra sebességet is. Ilyen sebesség mellett a nyíló ernyő rántása nem közömbös az emberi szervezetre. Először csak 100-200 métereket zuhantunk, majd fokozatosan mind többet, így jutottunk el az 1500 méteres zuhanáshoz, ami már tekintélyes teljesítmény volt, miután nem rendelkeztünk semmilyen eszközzel, amivel a magasságot zuhanás közben mérni tudtuk volna. Valamilyen külföldi újságban találtunk támpontott arra vonatkozólag, hogy másodpercre átszámítva milyen az emberi test gyorsulása zuhanás közben és mikor éri el a maximális (vég-) sebességet. Még ma is emlékszem ezekre az adatokra az alábbiak szerint: Az első 100 métert 4.6 másodperc alatt teszi meg a zuhanó emberi test. A második 100 métert 2.4 másodperc alatt. A harmadik 100 métert 2.2 másodperc alatt. A negyedik 100 métert 2.0 másodperc alatt. S az ötödik 100 métert 1.9 másodperc alatt teszi meg a zuhanó emberi test. Ötszázméteres szabadesés után (kisebb magasságokban) a szabadon eső emberi test eléri a végsebességet, és minden további száz méter szabadeséshez 1.9 másodperc szükséges. Ötszáz méter szabadesés után ugyanis a négyzetesen növekvő légellenállás megszünteti a további gyorsulást. Ezek az adatok — amint már említettem — mintegy 2000 méter magasságig érvényesek. Nagyobb magasságban, ahol ritkább a levegő, a zuhanás végsebessége is nagyobb. Tehát ha valaki 10,000 méter magasságban ugrik ki, annak zuhanósebessége óránkinti 300-400 kilométerre is felgyorsulhat, de ez a sebesség a földhöz közeledve mindinkább csökkenni fog. Meg volt tehát a magasság zuhanás közbeni mérésének módozata, most már csak valami mérőeszköz kellett hozzá. Bertalan ezt is hamar megszerezte. Egyszer felment a Minisztériumba és estére megérkezett hét darab stopperes karórával. Ettől kezdve már mértük az ugrásoknál a magasságot. Most láttuk csak, hogy milyen hosszú idő az a 10-20 másodperc zuhanás közben. November 17-én történt egy érdekes és izgalmas eset, ami a végén mégis szerencsésen végződött. Makray hadnagy, aki a később érkezett három fővel együtt második ugrását hajtotta végre, együtt ugrott Szurgyi Mihály szakaszvezetővel. Automatikusan nyíló, Salvator rendszerű bekötött ernyővel ugrottak, ami kézzel is nyitható volt. Bertalan irányította az ugrást. Szurgyi, Makray után, másodiknak ugrott. Makray ernyője azonnal nyílt, míg Szurgyi csukott ernyővel zuhant a föld 45
