Magyar Szárnyak, 1984 (13. évfolyam, 13. szám)
Tassonyi Edőmér: A megerősített I. zlj. harcai Kéthelyen
Bánhidi Antal: ,,Az iglói repülőtér bombázása” című cikkhez. (Magyar Szárnyak 1983, 77. o.) Lévay Győző írja: Bánhidi Tóni cikke az iglói bombázásról néhány szarvas hibát tartalmaz. Elöljáróban meg kell jegyezzem, hogy az iglói támadásban magam is résztvettem, sőt hadbírói eljárást is sóztak a nyakamba végette, ami azonban felmentéssel végződött. így úgy vélem, hogy kritikám kompetens. Elsősorban is a támadásban nem a tapolcai és veszprémi szd.-ok vettek részt, hanem a pápai 3/4 (Sárkány) szd. Eszenyi Dénes szds.pk.-sága alatt, valamint a 3/5 (Hüvelyk Matyi) szd. Vághelyi Gyula (Cimbora) szds. pk.-sága alatt. Magam a 3/5 szd. harmadik rajának (Youbert Edvin fhdgy.) voltam jobb-kisérője, megfigyelőm pedig Skriba Ferenc zls. volt, akit későbben a kecskeméti Tf.-hez helyeztek. Az indulás előtt a rajunk balkisérőjének, ha jól emlékszem Szálkái Sándor (?) örm. gépének egyik motorja erősen ,,durrogott” és azon gyors gyertya cserét kellett végrehajtani. A javítással az indulás idejére nem készültek el, így a két szd., mínusz Youbert (Duci) Edvin raja, a 3. raj, elstartolt a bevetésre. A balkisérő motorja cca 8-10 perccel a többi gépek startja után lett üzemképes. Youbert, hogy a késedelmet behozza, nem a Debrecen— Miskolc—Igló útvonalat választotta, hanem egyenes kurzuson Igló felé indult. Navigációs számításai szerint az osztállyal egyidőben, vagy még kissé az előtt kellett volna a cél fölé érkeznie. Nem számolt azonban a közepes ÉNY.-i oldal és ellenszéllel, amely a Hozzászólás rajt 8-10 fokkal a kurzusról jobbra eltolta és ennek eredményeképpen Rozsnyó fölé került. Úgylátszi Youbert azt hitte, hogy Igló fölött vagyunk, Megfigyelőjének a bombák kioldására adott parancsot. Meg kell itt jegyezzem, hogy a célterületről készült légi felvételek csak a szd.pk.-ok megfigyelőinek lettek kiutalva, így a kisérő rajok pilótái és megfigyelői a vezérgép navigációjára voltak utalva, a mi esetünkben meg a rajparancsnok megfigyelőjének a navigációjára. Bár az 1:250 ezres térképen a terep alakulása erősen hasonlított az iglóihoz, én azonban tudtam, hogy ez még nem Igló (bár őszintén szólva arról, hogy Rozsnyó van alattunk, fiducim sem volt) megtiltottam Skriba Ferinek a bombák kioldását, így aztán teljes bombateherrel kellett Debrecenben leszállnom. Mivel ez volt életem harmadik egyedüli fel és leszállása (a Ju.86-tal a bomb, iskolán csináltam egy felszállást mielőtt Pápára bevonultattak az iskoláról, a debreceni áttelepülés volt a második) be kell vallanom, hogy leszálláskor ,,a zabszemet gőzkalapáccsal sem lehetett volna... stb.” Tóni résztvett a vadász-kiséretben, de nem tudhatta mi játszódott le a bombázó vonalon. Valószínűnek tartom, hogy a bombázókra vonatkozó részeket a Magyar Repülés Története című könyvből vette át, annál is inkább, mert Kenderesi Brúnót említi meg. Kenderesi évfolyamtársam volt a Lasén, tehát jól ismertem, de ő sem a 3/4 sem pedig a 3/5 szd.-nál nem szolgált. A M.R.T.-ben is van egy csomó „szerecsen mosdatás” az iglói támadással kapcsolatban. Youbert és balkisérője bombái nem a rozsnyói vasútállomásra estek, hanem a lovassági laktanya gyakorlóterére, ahol a lovak között nagy ijedelmet okoztak, de emberéletben nem esett kár. A raj pilótái és megfigyelői hadbíróit kaptak: mindenkit felmentettek kivéve Youbert Ducit, akit szobafogsággal fenyítettek meg. Az egész dolognak szegény Kovács Elemér itta meg a levét, bár neki semmi köze sem volt a bevetés vezetéséhez. Az igazság az, hogy ő mint „potyautas” és szemlélő vett csak részt a bevetésen, Youbert gépének hátsó lövészüllésében. Még mint érdekesség tartozik a dologhoz, hogy a hadbírói eljárást Major Ákos hadbíró szds. vezette le, az a Major Ákos, aki 1943-ban Oroszországban partizánokat akasztatott, majd volt pofája, hogy a háború utáni háborús bűnös perekben a vádat képviselje. Ennyit Iglóról! Repülőnap, 1984 77
