Magyar Szárnyak, 1984 (13. évfolyam, 13. szám)
Ormay József: A Bustyaházai Incidens
olvasó figyelmét felhívni, hogy az oroszok is „csinálhattak” ilyesmit. Annál is inkább valószínű ez a feltevés, mert az első Direktíva (Szovjet hadparancs) így hangzott: 1941. június 22, 07 óra 15 perc. Felderítő és harci gépeink állapítsák meg, hogy az ellenséges repülők és földi erők hol vannak koncentrálva. Repülőink hatalmas csapásokkal semmisítsék meg a csapat koncentrációkat és (semmisítsék meg) repülőiket a repülőtereiken. Ezek a csapások bárhol 60-100 mérföldes távolságban végrehajthatók német területen. További parancsig nem szabad finn, vagy román területeket megtámadni.” (Nem érdektelen, hogy Szlovákia és Magyarország nincsenek felemlítve. Szlovákia 23-án üzent hadat!) Természetes jelenségnek tekinthető, hogy orosz felderítők kiváncsiak voltak a Tisza völgyében húzódó országúti és vasúti forgalomra. Ha Bustyaháza légterét Dél-Keleti irányban hagyták el, ez azt látszik igazolni, hogy követték a Dél-Keleti irányba húzódó országutat és vasútat Máramarossziget irányába. Az a tény, hogy felhőalap alatt repültek azt látszik bizonyítani, hogy nem a felhőkbe burkolt Kárpátok átrepülése volt a céljuk (a Máramarosi és a Radnai Havasok kb. 2300 méter magasságú csúcsok) hanem annak a megállapítása, hogy mit tudnak felderíteni a felhőalap alján repülve a tiszavölgyi forgalomból. Nevetségesen naiv az az elképzelés, hogy a Bustyaháza légterét Dél-Keleti irányban elhagyó repülőgépek most már csak „toronyirányt” egyenesen a Suceava-i kiépítetlen szükség leszállóhelyig a kurzusukat meg nem változtathatták. Lehetséges az is, hogy német bombázók „hazatérőben a Lemberg-Tarnopoli frontról Bustyaháza felett repültek el Romániába a repülőterükre, hogy elkerüljék a szovjet vadászokat. Lehetséges, hogy lőttek az ellenségesnek látszó kétfedelű vadászokra. Ez részint Ölvedi elméletét támogatná, de a sebességek nem „stimmelnek”. A következő kimutatásban bemutatom az orosz, német, szovjet és román kétmotoros gépek maximális sebességeit. Ha ezeket összesonlítjuk a magyar Cr- 42-es vadászgép maximális sebességével akkor láthatjuk, hogy Balogh szkv. üldöző repülésének a történetében talán nem lehet minden adatot kétkedés nélkül elfogadni. Cr-42. max. sebesség 426 Km/h. Savoia Marchetti S.M.79. 432 Km/h. P.Z.L. 37. Los. 436 Km/h. Bristol Blenheim Mk.IV. 425 Km/h. Marcel Bloch 210. 300 Km/h. Tupolev SB-2 406 Km/h. 420 Km/H. (későbbi széria) Tupolev SB-2 Bis Archangelsk! Ar-2 11-4 vagy DB-3 Yermolaev Yer-2 Heinkel 111 PI 446 Km/h. 472 Km/h. 424 Km/h. 480 Km/h 426 Km/h. Meg kell jegyezni, hogy az alakulatoknál lévő gépek nem érték el általában a leírásokban megadott maximumokat. Legfeljebb a max. sebesség 85-90 százalékát érték el általában. Függött ez a motorok állapotától, lestrapáltságától is. Ugyancsak, meg kell jegyeznem, hogy a maximális sebességeket az úgynevezett szolgálati magasságokban értek csak el. Ezek azonban nem bírnak jelentőséggel a jelen esetben, mert ezek a lehetőségek vonatkoznak a Cr-42-esre éppen úgy mint a bombázókra. Ha a fenti sebesség táblázatot megvizsgáljuk, akkor csak a Marcel Bloch és esetleg az SB-2-es típusok azok, amelyeket a Cr-42-es utolérhet. Nem kell elfelejteni, hogy a startoló és emelkedő gép sebessége jóval a maximális sebesség alatt van. Ha tehát Balogh szkv. megközelítette a bombázókat és azok az ő elmondása alapján kb. 600 méterről rálőttek, akkor egészen biztosan már előbb is észre kellett vegyék Balogh gépét. Ha ez így van, akkor miért engedték Balogh-ot 600 méterre? Balogh még mindég emelkedőben lévő gépétől könnyűszerrel megszabadulhattak volna, ha maximális sebességre kapcsolnak. Kivételt képeznek a Marcel Bloch és az SB-2-es bombázók. Ezekkel pedig az a probléma, hogy bombázó szerkezetük nem volt képes a kassára ledobott bomba mennyiség (és bomba súly) befogadására. A fenti táblázatban elsorolt nem szovjet gyártmányú gépek egyike sem volt alkalmas a Kassára dobott orosz bombák befogadására (felfüggesztésére). Ahhoz, hogy a következő magyarázatot megérthessük, el kell mondanom, hogy mi az amit a repülők „utazó sebességnek” neveznek. A maximális sebesség az ami teljes gázzal „kihozható” a gépből. A teljes gázzal való repülés csak a startnál vagy veszély esetén indokolt. Ugyanis ez a motorok túlterhelésére vezet, amit csak rövid ideig lehet megengedni. Az utazósebességet úgy állapították meg, hogy a motorok kímélése mellett, gazdaságos üzemanyag fogyasztással (magasságnak megfelelően) a legmegfelelőbb sebességet tartsák be. Ez általában a maximális sebesség 70 százaléka körül mozog. (1000 méteren.) Feltehető, hogy a Kassát bombázó kötelék utazó sebességgel repült Kassa és Bustyaháza között. Ha egy tipikus bombázó utazó sebességet veszem alapul, például a Heinkel 111-esét, akkor ez 1000 méteren kb. 300 Km/h lenne. (De inkább valamivel még több is.) Ha 71
