Magyar Szárnyak, 1984 (13. évfolyam, 13. szám)
A "meztélábas" pilóta
ezt a sebességet veszem alapul, akkor a bombázóknak Kassa bombázása után 36 perccel kellett Bustyaháza légterében lenniük. Ez 13:46 lenne a számítások szerint. 14 órakor ezek a bombázók már Kassától 250 km-re lennének, (Bustyaháza Kassától kb. 180 Km-re van.) és Bustyaházától 70 Km-re lennének Keletre. Az egyetlen géptípus, amelyik 14:00 óra tájban érte volna el Bustyaháza légterét, az a Marcel Bloch 210-es típus. Ezt Balogh szkv. minden további nélkül utolérte volna. A bustyaházai emlékezések egy másik észrevétele is gondolkozóba ejti a pilóta kiképzéssel rendelkező olvasót. Ha a kötelék Suceavaból szállt fel, akkor ha kötelékben közelítették meg Kassát, akkor a felhők felett kellett a Kárpátokon átrepülniük. Felhőben nem lehet zárt kötelékben repülni. Hazafelé menet ugyancsak át kellett repülniük a felhőbe borított Kárpátok felett. Mivel Kassára menet észlelték a felhőréteg vastagságát, ezért hazafelé is a felhők fölé kellett volna emelkedniük. Veszély esetén belemerülhettek volna a felhőbe. Teljesen logikátlan tehát, hogy Bustyaháza légterében a felhőalap alatt repültek. Az itt leírtakkal hozzá akarok járulni Ölvedinek ahhoz a felszólításához, hogy aprólékos anyag gyűjtéssel előbb-utóbb mindenre választ kapunk. Ha helyes választ akarunk, akkor adatainkat skrupulózusan mérlegelni kell. Ölvedi következtetéseit nem tudom elfogadni. Talán elfogadhatónak látszik az az álláspont, hogy 1941. június 26-án délután két óra tájban Bustyaháza felett ismeretlen gépek átrepültek. Amíg több korroboráló adat nem akad, ennél tovább nem mehetünk. Túlságosan komoly probléma a kassai bombázás problémája. Spekulációval nem lehet ezt a problémát megközelíteni. Ölvedi írásaiban találkozunk Bánhidi Antal híres magyar sportrepülő, repülőmérnök, tartalékos repülő főhadnagy nevével. Ölvedi idézi is írásaiban Bánhidit, de csak azokat a kijelentéseit idézi, amelyek nem ártanak az elméletének. Én is idézek a következőkben Bánhidi Antal 1983. március 11-i hozzám intézett leveléből. Ezek az idézetek ,,más” megvilágításba helyezik a bustyaházai „sztorit”. „Balogh vallomása kissé labilis” — írja Bánhidi. „Húsz évvel ezelőtt Nemecz Pali, a raj parancsnoka nekem két gépet említett, amelyek megítélésük szerint Blenheimok voltak. Akkor Nemecz nem ismerte a Borsányi könyvében először nyilvánosságra hozott szórásképet, tehát hogy három gép dobott. Tehát akkor befolyásmentesen mondott 2 gépet. Balogh most már tudja, hogy 3 gép dobott. Tehát nem kettőt mond mostan (aláhúzás Bánhiditól származik), mert ezzel cáfolná a hitelességét.” „Nyíregyházán úgy tudom ekkor csak egy vadásziskola volt és nem század. Ábrányban a miskolci Kerléközhöz tartoztunk. Ezt is csak Pesten keresztül tudták értesíteni... Kárpáthy intézkedése az „üldözésre” szakszerűtlen volt. (Mint lehetetlen.) Nem üldözni mentünk, hanem megelőzni egy második bombázó hullámot ...,,Ignác (Ölvedi Ignác) részéről feltételezett portyázási tilalom valótlan.” „Miért nyitott tüzet (a bombázó kötelék), hogy nehogy lelepleződjenek? Hiszen ezzel elárulták magukat, hogy „ellenségesek”. Különben sem hiszem, hogy tüzet nyitott a három gép. Ezt Nemecz akkor (aláhúzás Bánhiditól származik) nem említette. Balogh ezt most valószínűleg azért mondja, mert így „érdekesebb” a szerepe.” Bánhidi Ölvedinek a cikkét „mohó” írásnak, Ölvedinek az elképzelését „rögeszmének” nevezi. Bánhidi Antal megjegyzései nem kívánnak kommentárt. Ormay József A „meztélábas” pilóta Kaposváron történt a korai 30-as években. Gyenes János légügyi Főellenőr a városi kaszinó bálja után kora reggel visszatért a repülőtérre. Kitolatott egy Bückert és bevágta a gázt. A részletek ismeretlenek. Nem lehet tudni, hogy kiknek a házát sturcolta meg, hogy hány dobogó szívű leányzót ébresztett fel bál utáni álmából, hogy hány villanydrótot és telefonhuzalt szakított el. Tény az, hogy egy szántóföldön fejezte be reggeli „séta-repülését”. Hasra szállt. Futószerkezete messze elmaradt. Semmiféle sérülést nem szenvedett a repülő lovag, de mindkét lábafeje beszorult az oldalkormányba és csak úgy tudott kikászálódni, hogy cipőit viszszahagyta az elgörbült szerkezetben. Egy öreg földműves volt az 72 első, aki a megrongált gép mellett megjelent. Érdeklődött János egészségi állapota iránt, közben fejét csóválgatta. „Mit csóválja a fejét Bátyám?” — kérdezte János. „Hát csak azt nem értem, hogy a kormány annyit költ ezekre a masinákra, magukat pilótásokat meg meztéláb hagyja repülni?!” Öreg Puma
