Magyar Szárnyak, 1984 (13. évfolyam, 13. szám)

Gaál Gyula: Hadszintér a felhők között

közelében tette hasra gépét, amit az amerikai vadászok azonnal megtámadtak és szétlőttek. Dóra súlyosan sebesült. Bejczy főhadnagy, Tó­­bak hadnagy, Podoba szakaszvezető és Boldi­zsár tizedes Pápán szálltak le, Faludi szakasz­vezető Veszprémben. A Mustangok többször rácsaptak a veszprémi repülőtérre és több 109-est felgyújtottak. A repülőtér földi sze­mélyzetéből Tátrai Gyula zászlós és néhány beosztottja a rácsapások szünetében több gé­pet mentett meg azzal, hogy azokat biztonsá­gos helyre tolták. Málik József hadnagy és Lőrincz Mátyás őrmester egy-egy Mustang győzelmét igazolták.21 Hét heti szünet után az amerikaiakkal történt első összecsapás az el­lenség javára végződött. Kétségtelen, hogy a véletlen — vagy szerencse — is szerepet ját­szott ebben, viszont bizonyítja azt is, hogy a távolsági vadászokat helyesen alkalmazták magukban offenzív feladatok elvégzésére. Ugyanezen a napon a légierő parancsnokság az ezredet és a Várpalotán állomásozó 5./1. kí­sérleti éjjeli vadász századot harcászatilag a 8. Jagddivision alá rendelte, közvetlenül a már említett Düllberg őrnagy parancsnoksága alá.22 Ezután a legtöbb esetben a németek köz­vetlenül adtak bevetési parancsokat az osztá­lyoknak és századoknak. Bár Heppes őrnagy ezután is szoros összeköttetést tartott alakula­taival, az ezredparancsnokság egyelőre egy adminisztratív, állománykezelő, személyi és utánpótlási ügyeket intéző szerv lett.23 Gya­korlatilag ez maradt a helyzet 1945 március végéig. Október 13-án több mint 650 nehézbombázó több hullámban támadta Bécs környékét, Gra­zot, valamint Bánhida vasúti célpontjait. A Balaton fölött 87 bombázó Székesfehérvár­nak fordult és vasúti célokat támadott. Dél táj­ban a Németországból visszatérő egyik köte­lék 7 bombázója a pápai pályaudvar környé­két támadta 15-20 bombával. Délután Mustan­gok jelentek meg a légtérben és Pápát támad­ták. Egyéb amerikai vadászok a Balaton és a Fertő-tó környékét, és a Bécs—Győr—Buda­pest közötti Duna-szakasz vízi forgalmát za­varták. Több falusi vasútállomás — mint Zala­­bér,Zalaszegvár, Zirc, Jánosháza, Sümeg — is kapott alacsonytámadást. E napon pusztult el a magyar szállító század kilenc Ju 52-es gépe a csákvári repülőtéren nyolc Mustang rácsa­pásának a következtében. Az éjszaka folya­mán pedig angol bombázók súlyosan megron­gálták Székesfehérvár vasútállomását.24 Másnap a kedvezőtlen időjárás miatt a be­repült 317 négymotoros bombázó alkalmi célo­kat támadott, főleg vasútállomásokat és hida­kat Pozsonyban, Érsekújváron és Komárom­ban, mialatt 54 Mustang a Balaton térségében hajtott végre alacsonytámadásokat, többek között a seregélyesi és a székesfehérvári re-Szerelők várják a beindítási parancsot pülőterek ellen. A bombázókat kísérő Light­­ningek is részt vettek a földi harcokban, uta­kat géppuskáztak és a vaszari vasútállomást lőtték végig.25 A történteket visszavetítve, az október 15-i események súlyos következményekhez vezet­tek, de akkor csupán egy történésekkel zsú­folt 24 órának tetszett a gyorsan pergő napok sodrában. A magyar fegyverszüneti kérelem­ről hírt adó kormányzói bejelentés lényeges befolyást nem gyakorolt a légierő és a had­sereg többségének a magatartására. Az egyé­ni reakciókon kívül csupán a szélső jobboldali és szélső baloldali elemek részére jelentette egy számottevő fordulat esélyét. A bizonyta­lanságba szakadt, ösztönszerüen várakozó ál­láspontra helyezkedő lakosság és karhatalmi erők számára már aznap késő délutánján meg­történt a döntés, amikor a rádió helyesbítő parancsokat kezdett sugározni és egy németek által támogatott politikai párt vette át a ve­zetést. Ez a fordulat ismét főként a politikai­lag elkötelezettek részére bírt jelentőséggel, mert megmaradt egy legálisnak látszó folyto­nosság, a rend nem bomlott fel és a hadsereg — az országban lévő legnagyobb szervezett erő — a helyén maradt. A kedvezőtlen hadi­helyzet, az állandó visszavonulás, a menekül­tek ezrei, a kiürítés és az általános bizonyta­lanság által teremtett légkör a felszínre hozott olyan indulatokat és eseményeket, amelyek egyes egyének vagy csoportok számára lehe­tővé tette a leszámolások és garázdálkodások tág skáláját. Az első hullámot követte a máso­29

Next

/
Thumbnails
Contents