Magyar Szárnyak, 1983 (12. évfolyam, 12. szám)

11. Nemzetközi Vitorlázórepülő Oldtimer Rally 1983

IVlielőtt rátérnék magára a talál­kozóra, néhány szóval szeretném is­mertetni az Oldtimer mozgalom lé­nyegét, mely nem nagyon sokak előtt ismeretes. A mozgalmat Christopher Wills (a neves angol vitorlázórepülő piló­ta Philip Wills fia) hívta életre 11 év­vel ezelőtt. Célja, hogy a vitorlázó­­repülés múltját átmentse a jövőbe. Itt most nem csak nosztalgiáról van szó, hanem arról, hogy a modern üvegszálas csodagépek világrekord és verseny hajhászása közben sem feledkezzünk meg egyrészt arról, hogyan ért el a vitorlázórepülés idáig és még inkább — ne feledkez­zünk meg a repülés szépségéről! Az öreg vitorlázógépek szövetsé­gének azonban más céljai is vannak. Az egész világon kutat olyan klasz­­szikus sikló és vitorlázó gépeket, amelyek vagy repülési vagy múzeá­­lis célra helyreállíthatok. Másolato­kat készít és terjeszt tagjai között népszerű és könnyen építhető gépek tervrajzairól, úgy, hogy azokat házi­lag megépíthessék sportrepülési cé­lokra. E tervekről mikrofilmes má­solatokat készít és a repülés törté­nelmének e fontos mozzanatait megfelelő archív módon biztosítja. A vitorlázógép-tervezés jelentős sze­mélyeivel kapcsolatot teremt, be­vonja őket tagjai sorába, hogy isme­reteikkel kilehessen egészíteni az archív anyagok gyűjteményét. Ezen információk cseréjén keresztül tá­mogatja a Nemzeti Vitorlázórepülő Múzeumok tevékenységét. Tekintettel arra, hogy az Öreg Vi­torlázógépek Szövetségének tevé­kenysége tovább növekszik és egyre több ember gyönyörködik e szép gé­pek repüléseiben, a különböző or­szágok résztvevői folytatják a rajon­gók felkutatását, akik osztoznak ér­deklődésükben, hogy fenntartsák ezeket a történelmileg jelentős gépe­ket és akik hozzánk hasonlóan sze­relmesek a sportok e legszebbikébe. Nem csoda, hogy azok az orszá­gok, amelyeknek vitorlázórepülő történelmük és múltjuk van, egymás után alakították meg a saját szövet­ségeiket és működésüket e nemes cél szolgálatában. Az angolokat kö­vették a svájciak, a németek, fran­ciák, amerikaiak, hollandok, ma­gyarok és ebben az évben az osztrá­kok és belgák. Az Egyesült Álla­mokban a Vintage Sailplane Asso­ciation (VSA) képviseli e mozgal­, 11. . Nemzetközi it Vitorlázórepülo Oldtimer Rally 1983.7.23-8.3. Farkashegy Hungary mat, mely 1973-ban alakult meg és melynek ma már közel 2000 tagja van. A VSA tagjai ma sok híres gé­pet építettek újjá és repülnek ezek­kel, mint például a Minimoa, Moswey, Grunau Baby, Kirby Gull, Mead Primary, Wolf, Bowlus Baby és a Super Albatros, hogy csak né­hányat említsek. A magyarok elő­ször 1981-ben a németországi Burg- Feuersteinben jelentek meg gépeik­kel, ahol egy Vöcsök és egy Góbé képviselték a már nemzetközivé vált mozgalomba való bekapcsolódást. Mitter Imre, a mozgalom lelkes és fáradhatatlan harcosa jóérzéssel ve­hette tudomásul, hogy munkája nem volt hiábavaló. Népszerűségük olyan szintet ért el, hogy amikor ta­valy Franciaországban, La Mon­tagna Noire-ban a magyarok kérték a következő évi Rally megrendezésé­nek jogát (bár még nem volt rá pél­da, hogy ilyen találkozót a vasfüg­göny mögött rendezzenek), ezt egy­hangúlag szavazta meg a nemzetkö­zi bizottság. 1983. július 23. és augusztus 3. között került megrendezésre a 11. találkozó Farkashegyen, illetve a hegy alatt elterülő biai réteken. Elő­ször volt olyan találkozó Magyaror­szágon, amelyen nyugatiak vettek részt, de nemcsak hogy nyugatiak, hanem ráadásul saját gépeikkel! A megbeszélés értelmében július 23-án 12 és 2 között találkozott a társaság a hegyeshalmi határállo­máson, ahol Chris Wills várta és igazította el az érkezőket. Termé­szetesen a hivatalos magyar köze­geket is értesítették az érkezésről, mégis nem kis meglepetést (és némi torlódást) okozott, amikor közel 40 vitorlázógép szállítókocsi érkezett majdnem egy időben a határra. A vámon mindenki hamar és zökke­nőmentesen ment át, majd 2 óra kö­rül elindult a karaván Bia-Farkas­­hegy felé. Délután 7-re mindenki annak rendje és módja szerint beért a reptérre és megkezdte “elhelyez­kedését” a következő 10 napra. Ez az elhelyezkedés teljesen az egyé­nektől függött. Volt, aki sátorozott, trailer-házban lakott vagy mint magam is, a reptér clubházában ütötte fel a tanyáját (napi $2.50-ért) de voltak, akik motelt vagy hotelt választottak. Semmi megkötöttség nem volt ezen a téren. A nap hátraó­­lévő része a gépek összeállításával és ismerősök, barátok üdvözlésével telt Svájcból “MOSWEY 2A” típusú “Nádi” nevét viselő vitorlázó géppel vett részt a találkozón Hermann Attila. 79

Next

/
Thumbnails
Contents